Melyik szegedi tudós kapott Nobel-díjat?

Melyik szegedi tudós az egyetlen magyar hazai Nobel-díjas?

A Melyik szegedi tudós kapott Nobel-díjat kérdésre a válasz egy legendás kutató, akinek munkássága világszinten elismert. Felfedezése alapjaiban változtatta meg az orvostudományt. A részletek ismerete segít megérteni, miért büszke a szegedi közösség erre a tudósra, és hogyan járulhat hozzá egy banális alapanyag a tudományos áttöréshez. Ismerje meg a történetet!

Ki az a szegedi tudós, aki Nobel-díjat kapott?

Arra a kérdésre, hogy Melyik szegedi tudós kapott Nobel-díjat, Szent-Györgyi Albert a válasz, aki 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott a Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatásaiért. Ő az egyetlen olyan magyar származású kutató, aki a kitüntetést a hazánkban végzett tudományos munkájáért vehette át, ami különösen büszkévé teszi a szegedi tudományos közösséget. Érdekesség - és erről később részletesen is írok a kutatási nehézségeknél -, hogy a felfedezéséhez vezető út korántsem volt zökkenőmentes, és egy egészen banális konyhai alapanyag hozta meg az áttörést.

Bár Szent-Györgyi a legismertebb szegedi díjazott, ma már nem ő az egyetlen, aki ezer szállal kötődik a városhoz. Karikó Katalin 2023-as Nobel-díja újra a világ tudományos térképének központjába helyezte Szegedet, hiszen a kutatónő itt szerezte diplomáját és doktori címét is. Ez a kettősség adja a város egyedülálló tudományos örökségét: egy történelmi és egy modern sikertörténet találkozását.

A C-vitamin és a szegedi paprika titka

Szent-Györgyi Albert kutatásai a biológiai égésfolyamatokra összpontosítottak, de a nagyközönség számára a C-vitamin (aszkorbinsav) izolálása tette őt halhatatlanná. Kevesen tudják, hogy a professzor évekig küzdött azzal, hogy elegendő mennyiségű tiszta aszkorbinsavat nyerjen ki különböző forrásokból. Itt jön képbe az a bizonyos áttörés, amit korábban említettem: a citrusfélék és a mellékvese-kivonatok helyett végül a szegedi paprika bizonyult a legjobb forrásnak, így lett a C-vitamin felfedezője Szeged büszkesége.

A legenda szerint Szent-Györgyi nem szerette a paprikát, and amikor a felesége a vacsorához tálalta, ahelyett, hogy megette volna, inkább bevitte a laboratóriumba vizsgálni. Ez a pillanat mindent megváltoztatott. Míg a narancsból vagy citromból csak elenyésző mennyiséget tudtak kinyerni, a paprikából grammnyi tételekben sikerült izolálni a hatóanyagot. Ritkán látni ekkora szerencsét a tudományban. A szegedi paprika C-vitamin tartalma olyannyira magasnak bizonyult, hogy rövid idő alatt több kilogrammnyi kristályos aszkorbinsavat állítottak elő, amit aztán szétküldtek a világ kutatóinak további vizsgálatokra.

Miért volt világmegváltó ez a felfedezés?

A C-vitamin hiánya okozta skorbut évszázadokon át tizedelte a tengerészeket és a szegényebb néprétegeket. Szent-Györgyi munkája előtt a tudomány sejtette, hogy létezik egy hiánybetegségeket megelőző faktor, de senki nem tudta pontosan meghatározni a kémiai szerkezetét. Az aszkorbinsav azonosítása lehetővé tette a tömeggyártást, ami drasztikusan javította az emberiség egészségügyi állapotát. A biológiai oxidáció folyamatának megértése pedig alapjaiban változtatta meg a biokémiát.

Modern örökség: Karikó Katalin és a szegedi iskola

Amikor szegedi Nobel-díjasokról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül Karikó Katalin mellett sem. Bár ő az Egyesült Államokban érte el legnagyobb sikereit az mRNS-technológiával, szellemi gyökerei Szegeden vannak. Az egyetemi évek alatt itt sajátította el azt a szívósságot és precizitást, ami elvezette a Karikó Katalin Szeged Nobel-díj elismeréséhez és a COVID-19 elleni vakcinák alapjául szolgáló felfedezéshez. A szegedi tudományos környezet - és ezt sokan hajlamosak alábecsülni - egyfajta inkubátorként működik évtizedek óta.

Karikó Katalin 2023-as elismerése megerősítette, hogy a szegedi egyetem oktatási színvonala világszínvonalú. Ez a folytonosság Szent-Györgyitől Karikóig mutatja, hogy a város nemcsak a múltjára lehet büszke, hanem a jelenére is. A kutatónő gyakran említi szegedi tanárait és a Tisza-parti város inspiráló légkörét interjúiban. Szeged így vált a Nobel-díjasok városává Magyarországon.

A két híres szegedi kutató összehasonlítása

Szent-Györgyi Albert

• Szegedi fűszerpaprika

• C-vitamin izolálása, biológiai oxidációs folyamatok

• Szegedi Tudományegyetem, Magyarország

• 1937, Orvosi és élettani Nobel-díj

Karikó Katalin

• COVID-19 elleni vakcinák és jövőbeli daganatellenes terápiák

• Modosított nukleozidok alkalmazása az mRNS-technológiában

• Egyetemi tanulmányok, doktori cím megszerzése

• 2023, Orvosi és élettani Nobel-díj

Bence és a C-vitamin projekt: A szegedi inspiráció

Bence, egy másodéves szegedi biológushallgató, elkeseredett volt, mert a laboratóriumi mérései harmadszorra is sikertelenek maradtak. Úgy érezte, a kutatás nem neki való, és fontolgatta, hogy otthagyja az egyetemet, mert a várt eredmények elmaradtak a bonyolult extrakciós folyamatok során.

A fordulat egy délután jött el, amikor a Szent-Györgyi Albert Emlékszobában járt. Olvasott a professzor kezdeti kudarcairól, és arról, hogy Szent-Györgyi is évekig tévutakon járt a citrusfélékkel, mire rátalált a paprikára. Bence rájött, hogy a hiba nem az ő képességeiben, hanem a módszer rugalmatlanságában van.

Megváltoztatta a megközelítését: ahelyett, hogy a tankönyvi sablont követte volna, elkezdett kísérletezni az oldószerek hőmérsékletével, ahogy Szent-Györgyi is tette a paprika kivonatolásakor. Két hétnyi aprólékos finomítás után a mérései végre stabilizálódtak.

Az eredmény nem maradt el: Bence projektje különdíjat nyert az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián. Megértette, hogy a tudományban a makacsság néha fontosabb a tehetségnél, és hogy a legnagyobb szegedi elődök is a hibáikból építették fel sikereiket.