Mikor jár a felmondási idő?
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony megszüntetésének határidejét a felmondási idő határozza meg, amely mind a munkavállaló, mind a munkáltató által kezdeményezett rendes felmondás esetén minimum 30 nap. Ez az időszak a felmondás közlésétől a munkaviszony tényleges megszűnéséig tart, és a törvényi minimumon felül a felek megállapodása alapján hosszabb is lehet. A pontos időtartam a munkaviszony időtartamától és egyéb feltételektől is függhet.
Mikor ketyeg az óra? A felmondási idő rejtelmei
A munkaviszony megszűnése sokszor érzékeny téma, és a felmondási idővel kapcsolatos szabályok ismerete mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára elengedhetetlen. A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapvetően 30 napos minimum felmondási időt ír elő, de a valóságban ennél jóval árnyaltabb a kép. Nézzük meg, mikor és hogyan számítjuk a felmondási időt, és milyen tényezők befolyásolhatják a hosszát!
A 30 nap csak a kiindulópont: A törvényi minimum 30 nap valóban mindkét félre – munkavállalóra és munkáltatóra egyaránt – vonatkozik rendes felmondás esetén. Ez a minimum azonban kollektív szerződésben vagy akár a munkaszerződésben is megemelhető, tehát érdemes ezeket a dokumentumokat is alaposan áttanulmányozni.
A munkaviszony hossza számít: A felmondási idő hossza a munkaviszonyban eltöltött idővel arányosan növekedhet. A törvény pontosan meghatározza, hogy hány év munkaviszony után hány nappal hosszabbodik a felmondási idő. Ez a fokozatosság a munkavállaló védelmét szolgálja, hiszen minél hosszabb ideig dolgozott valaki egy cégnél, annál nehezebb lehet számára új állást találni.
Nem minden felmondás egyforma: Fontos különbséget tenni a rendes felmondás és a rendkívüli felmondás között. Rendes felmondás esetén jár a felmondási idő, míg rendkívüli felmondásnál – indokolt esetben – a munkaviszony azonnal megszűnik. A rendkívüli felmondásnak szigorú feltételei vannak, és indokolni is kell.
A közlés napja kulcsfontosságú: A felmondási idő a felmondás közlésének napjától kezdődik. Fontos, hogy a felmondást írásban közöljék, és a másik fél átvegye azt. A kézbesítés napja a mérvadó, így érdemes ajánlott, tértivevényes levélben küldeni a felmondást, hogy bizonyítható legyen a közlés időpontja.
A próbaidő kivételt képez: A próbaidő alatt a felmondási idő általában rövidebb a szokásosnál, és a Mt. ettől eltérő megállapodást is lehetővé tesz. Érdemes a munkaszerződésben ellenőrizni a próbaidőre vonatkozó felmondási időt.
A felmondási idő alatt is dolgozni kell (általában): A felmondási idő alatt a munkavállalónak – főszabály szerint – továbbra is el kell látnia a munkaköri feladatait. A munkáltató mentesítheti a munkavégzés alól, de ez nem automatikus.
Nem csak a napok számítanak: A felmondási idő lejártával a munkaviszony automatikusan megszűnik. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön kilépési nyilatkozatot tenni. A munkáltatónak a munkaviszony utolsó napján ki kell fizetnie a munkavállaló járandóságait, beleértve a felhalmozódott szabadságmegváltást is.
A felmondási idővel kapcsolatos szabályok összetettek lehetnek, ezért érdemes alaposan tájékozódni, akár szakember segítségét kérni, hogy elkerüljük a későbbi kellemetlenségeket.
#Felmondási #Idő #Időszak #Tartalom: Mikor Jár A Felmondási Idő?Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.