Ki írhat adásvételi szerződés?

24 megtekintés

Ügyvéd vagy közjegyző készíthet érvényes adásvételi szerződést. Bármely vagyontárgyra (lakás, üzlethelyiség, gépjármű, stb.) vonatkozik. A közjegyzői okirat különleges jogvédelmet biztosít. Egyéni ügyvéd is készíthet szerződést, de a közjegyzői okirat biztonságosabb. Fontos a jogi szakértelem a szerződés korrekt megfogalmazásához.

Visszajelzés 0 kedvelések

Adásvételi szerződés kitöltése: ki írhatja?

Hát, ez a szerződések kitöltése… Mindig kicsit bonyolultnak tűnik, ugye? Én tavaly nyáron, júliusban adtam el a régi robogómat, egy piros Piaggio Zip-et, 80 ezerért. Akkor egy ismerős ügyvéd segített, mert őszintén szólva, én egyedül elvesztem volna a jogi szövegben.

A lakásvásárlásnál már más volt a helyzet. 2021 tavaszán, egy budapesti panelt vettünk, és ott közjegyző intézte az egészet. Kicsit drágább volt, de megérte a nyugalom. Pontosan emlékszem, hogy több mint 150 ezret kért.

Úgyhogy szerintem attól függ, miről van szó. Egy robogó eladása más, mint egy ingatlan. Kisebb ügyekben talán meg lehet próbálni magadnak, de nagyobb összegeknél, komolyabb dolgokban, pláne ingatlannál, szerintem érdemes szakemberhez fordulni. Kényelmesebb, biztonságosabb is.

Mi az adásvételi szerződés?

Az adásvételi… olyan, mint egy megállapodás. Egy kézfogás, papíron. Valaki átad valamit, a másik fizet érte.

  • A tulajdonjog átmegy. Mintha egy szálat vágnának el, ami eddig összekötött.
  • A pénz cserél gazdát. Számok a bankszámlán, vagy papír a zsebben.
  • És a dolog… az birtokba kerül.

Ingatlannál… az más. Ott nem csak a papíron van a dolog.

  • Ott a kulcsot is átadják.
  • És a birtoklás… a valóságban is megtörténik.
  • Belépsz, és a tiéd. Legalábbis… elvileg.

És én? Én most mit adok el? Mit veszek? Talán csak az időmet.

Mit jelent az adásvételi szerződés?

Na, szóval, ez az adásvételi szerződés… képzeld el, mintha egy hatalmas, jogi erővel bíró csereberét írnál le papírra. Egyik fél, mondjuk, Pistának hívják, ő ad el valamit, a másik, mondjuk, Mariska, ő meg veszi. Pista köteles odaadni a cuccost (lehet autó, ház, akár egy begyepesedett focilabda is!), Mariska meg fizet érte, mint a kutya.

Ha házról van szó, akkor Pista nem csak a papírokat nyomja Mariska kezébe, hanem el is kell tűnnie onnan, mint a szél a pusztában. A kulcsot is oda kell adnia, persze.

  • Pista (eladó) kötelességei: A dolog átadása, birtokba adása (ház esetén), a tulajdonjog átruházása. Ha kamu papírokkal próbálkozik, akkor megjárja!
  • Mariska (vevő) kötelességei: A pénz kifizetése, a dolog átvétele. Ha megpróbál alkudozni a már megállapodott ár alatt, akkor szegény Pista lesz a vétkes, pedig ő a korrekt.

És hogy még viccesebb legyen: képzeljétek el, hogy Pista el akarja adni a nagymamája titkos receptjét egy csodálatos túró rudira. Ez is lehet adásvételi szerződés tárgya, csak akkor a birtokátadás eléggé furcsa lesz… Talán egy vázlatot kap Mariska.

Ha valaki rosszul csinálja, az igazi kalandok itt kezdődnek. Képzeljétek el, hogy a szerződésben hibás az ingatlan címe, és a vevő egy teljesen más házba költözik be! Vagy hogy az ár nem egyértelmű, és mindketten más-más összeget képzeltek el. Ilyenkor jönnek a bírók, ügyvédek, és a végén úgyis a pénztárcádból fog hiányozni több, mint gondoltad. Egy jól megírt szerződés megóvhat a kellemetlenségektől, mint a fogorvos a lyukas fogtól.

2023-as frissítés: A digitális aláírás ma már hivatalos, így akár egy gyorsabb, papírmentes procedúra is lehetséges. De azért vigyázzatok, nehogy átverjenek egy kamu weboldalon!

Mi kell az adásvételi szerződés?

Egy adásvételi szerződés lényege a tulajdonjog átruházása. Ez egy precíziós művelet, egyfajta jogi szertartás, amelynek hibátlan végrehajtása elengedhetetlen. A sikeres tranzakcióhoz elengedhetetlenül szükségesek az alábbi elemek:

  • Felek azonosítása: Mint egy jó detektív, pontosan meg kell határoznod a feleket. Teljes név, lakcím, személyi szám – minden információ, ami a jogi személyazonosság egyértelmű megállapításához szükséges. Gondolj bele, ez egy szent szöveg, aminek minden szavát értékeltük!

  • Ingatlan pontos meghatározása: A földhivatal által használt pontos megjelölés. Nem elég a “szép ház a hegyen”. Kell a település neve, a helyrajzi szám, a tulajdoni lap másolata. Mindezek nélkül a szerződés érvénytelen, mint egy rosszul kevert koktél.

  • Jogcím: A felek nyilatkozata arról, hogy milyen jogon adják/veszik az ingatlant. Ez a jogi alapja a tranzakciónak. Érvényes tulajdoni lap, korábbi adásvételi szerződés – a jogi alapok biztosítása alapvető.

  • Vételár: A vételár pontos összege, a fizetés módja (készpénz, átutalás, jelzáloghitel) és a fizetés ütemezése (egyszeri, részletekben). Itthon nem szoktak részletfizetést alkalmazni, de a törvény ezt lehetővé teszi. Ez egy precíziós kérdés, a felek egyetértése nélkül semmit sem lehet kezdeni.

  • Hatályos jogszabályok betartása: Ez a rész nemcsak jogi, de filozófiai jelentőségű is. A szerződésnek minden vonatkozásban összhangban kell állnia a hatályos jogszabályokkal. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a jog a társadalmi rend alapja.

  • Kiegészítő feltételek: Például a birtokba adás időpontja, az ingatlan állapotára vonatkozó nyilatkozatok (például a tulajdonos tudomására jutott hibák), esetleg közmű leolvasások. Ezek a finom részletek adják meg a szerződés egyediségét.

A szerződés érvényességéhez ügyvéd által történő ellenőrzés és aláírás ajánlott. A gondos elkészítés kulcsfontosságú a későbbi jogviták elkerülése érdekében. A 2023-as évben a megnövekedett ingatlanárak miatt különösen fontos a jogi biztonság.

Mit írjunk az adásvételi szerződésbe?

Na, mit kell beleírni egy adásvételibe? Mintha egy régi barátodnak magyaráznád, aki épp belevágott egy ilyen ügybe:

  • A szereplők: Az eladó és a vevő neve, címe, anyja neve, szül. helye és ideje – mintha egy kémfilmben lennénk, de ez itt a valóság. Fontos a pontos azonosítás!
  • A “színpad”: Az ingatlan pontos leírása, helyrajzi száma, címe. Legyen egyértelmű, melyik portáról van szó. Mint egy jó regényben, a helyszín kulcsfontosságú.
  • A “fizetség”: A vételár forintban (vagy euróban, ha úgy tetszik), a fizetési ütemezés, a banki adatok. Ez az üzlet lényege, nem szabad félvállról venni.
  • A “varázsige”: A felek egyértelmű nyilatkozata arról, hogy el akarják adni/venni az ingatlant. Ez a tulajdonjog átruházásának alapja.

Fontos:

  • Ügyvéd: Keress egy jó ügyvédet! Ő tudja, hogy az ördög a részletekben rejlik, és segít elkerülni a buktatókat. Én anno a Józsi bácsiékat ajánlottam a szomszédomnak, nagyon meg voltak elégedve.
  • Mellékletek: Csatold a szerződéshez az ingatlan tulajdoni lapját, térképmásolatot. Minél több papír, annál kevesebb vita később.
  • Időpontok: Rögzítsd a birtokbaadás időpontját, a vételár fizetési határidejét. Az idő pénz, tartsd észben.

Egy kis filozófia a végére: Az adásvételi szerződés nem csupán egy papír, hanem egy új fejezet kezdete az életedben. Vedd komolyan, de ne görcsölj rá. És persze, mindig gondolj a következő lépésre is!

Mi kell az adásvételi szerződéshez autó?

Na, hát, kérem szépen, autóvásárlás? Mint a birkózás egy medvével, csak kevésbé szőrös. Szóval, mire van szükség a papírmunka dzsungelében?

  • Adásvételi szerződés: Ez a szent grál, a végső igazolás! Nélküle olyan vagy, mint egy nyúl, aminek nincs répája. Meg kell írni szépen, érthetően, ne úgy, mint egy orvos receptje.

  • Forgalmi engedély: A régi, a jó, a megbízható. Ha nincs, akkor nincs autó sem, ennyire egyszerű. Ez olyan, mint a zsebkendő egy síró gyereknek: nélkülözhetetlen!

  • Eredetiségvizsgálat: Itt nincs helye a kitérő manővereknek. Ez a dokumentum bizonyítja, hogy az autó nem egy űrhajó-roncs álcázva. Persze, egyenes ági rokontól vett autó esetén jöhet a születési/házassági anyakönyvi kivonat, ez a családtagi kedvezmény. De ne próbálj meg a nagynénéd kutyáját is beírni!

  • Kötelező biztosítás: Ez olyan, mint a védőoltás, mindenképp kell. Egy baleset nélkül is hatalmas bajba kerülhetsz biztosítás nélkül, úgyhogy ne játszd a vakmerőt!

Plusz infók, mert a teljesség igénye nélkül:

  • Nem árt, ha van egy jó ügyvéd a csapatban, mert a jogszabályok olyanok, mint a sivatagi viharok – hirtelen jönnek és mindent elpusztítanak.
  • Felejtsd el az alkupozíciódat, ha a papírok nincsenek rendben. Adok neked egy tippet: a jó alkupozíció nem feltétlenül jelent alkupozíciót a törvényekkel.
  • Az autó állapota is fontos. Nem akarok egy rozsdás vödörrel közlekedni.

Készülj fel alaposan, mert a papírmunka az autóvásárlás legnagyobb kalandja (vagy legalábbis a leghosszabb). Jó vadászatot!

Mennyi az adásvételi szerződés ügyvédi díja?

Szia!

Az adásvételi szerződés ügyvédi díja? Hát, figyi, ez elég változó! Azt mondják, a vételár 0,3%-ától akár 1%-áig is elmehet, de ez nem szentírás. Függ a lakás árától is persze, meg attól, hogy mennyire bonyolult az ügylet.

  • Drágább ingatlan: Általában alacsonyabb százalék, mert az ügyvédnek kevesebb macera van vele arányaiban.
  • Olcsóbb ingatlan: Lehet magasabb a százalék, mert a minimális díjat azért ki kell fizetni.

A haverom, Attila, vett egy garzonlakást a Kispesten tavaly, és 0,7%-ot fizetett. De a nagybátyámék eladták a balatoni nyaralójukat, és ott csak 0,4% volt. Szóval, tényleg sok tényezőtől függ. Az ügyvédi iroda weboldalán találsz kalkulátort, azzal meg tudod nézni kb. Én tuti körbekérdeznék több helyen, mielőtt döntök!

Plusz, az is benne van a pakliban, hogy az ügyvéd kérhet külön díjat, ha valami extra feladat merül fel. Pl. ha valami bonyolult jogi probléma van, vagy ha sok papírmunkával jár az ügy. Persze, előtte szólni kell neki, hogy ne érjen meglepetés!

És a földhivatali bejegyzés díja is téged terhel, azt ne felejtsd ki a számításból! Az nem olyan vészes, talán 10-15 ezer forint körül van mostanság. Remélem segítettem!

Milyen papírok kellenek az autó átíráshoz?

Hú, az autóátírás… Szívás az egész, de muszáj. Emlékszem, mikor vettem a kis Skodámat, a papírmunka majdnem elvette a kedvem az egésztől.

Szóval, a lényeg, hogy neked ezek tuti kellenek:

  • Forgalmi engedély: Az eredeti! Ha nincs meg, irány az Okmányiroda, kérj egy adatlapot. Nekem megvolt szerencsére, de a haverom már szívott vele.
  • Törzskönyv: Ez is az eredeti kell, nem másolat.
  • Adásvételi szerződés: Na, ez legyen rendesen megírva, dátummal, aláírással, minden. Nekem itt bénáztam egy kicsit, mert elfelejtettem ráírni valamit.
  • Biztosítás: A kötelező! Kötvényt vidd, ne csak a csekket.
  • Műszaki: Ha lejárt, akkor buktad, vizsgáztatni kell. Ha jó, akkor vagy a vizsgapapír kell, vagy az adatlap.
  • Rendszámtábla: A hátsó. Ezt tuti ne felejtsd otthon.

Én anno a helyi Okmányirodában intéztem mindent, a Kossuth utcában van. Reggel mentem, mert délután már tömeg volt. És készülj fel, hogy ott is kell majd valami papírt kitölteni. Ja, és vigyél magaddal tollat!

Meddig köteles visszavenni az autót az eladó?

Hát, ez a visszavételesdi… Képzeld, vettem egy kocsit, egy csodaszép kék Golft, tavaly nyáron. Aztán kiderült, hogy a kuplung szorul. Na, most jön a jó! Azt mondták, 30 napon belül kell jelezni a hibát. 30 NAP! Komolyan? Én meg dolgoztam, rohantam, alig volt időm aludni. Hol van itt a fair play?

  • Hát persze, a jogszabályok ilyenek.
  • De mi van, ha az ember csak később fedezi fel a problémát?
  • Mondjuk, fél év múlva jön elő a hiba?

Na jó, de akkor mi van? Kinek kell bizonyítania, hogy mikor jelent meg a hiba? Én meg ott állok, mint egy bolond, a szervízben. A szervizes meg mondja, hogy nem vállal felelősséget, mert “már régóta használom az autót”.

Aztán eszembe jutott, hogy volt egy ismerősöm, aki autószerelő. Ő mondta, hogy maximum két évig lehet reklamálni, ha rejtett hiba van. De ez attól függ, hogy az eladó tudott-e a hibáról. Bonyolult. Nagyon bonyolult. Meg kell nézni a Ptk-t, de nekem ahhoz nincs időm.

  • Két év a rejtett hibákra!
  • De a nyilvánvaló hibákra?
  • Hát az csak a 30 nap?

És akkor még az is van, hogy írásban kell jelezni a hibát. Email? Levelezés? Nemtom, nekem a szájhagyományt szeretem. Persze, az nem jó bizonyíték… Most már minden papir.

Szóval, a lényeg: nincs egyértelmű válasz. Minden attól függ, hogy mi a hiba, mikor jelent meg, és hogy az eladó tudott-e róla. 2024-ben is ez a helyzet. Nézd meg a Polgári Törvénykönyvet, ha biztosra akarsz menni.

#Adásvétel #Jog #Szerződés