Hogyan főzzünk csemege kukoricát?

18 megtekintés

Csemegekukorica főzése:

  1. Távolítsuk el a leveleket és a selymet.
  2. Fél kukoricalevéllel béleljük a lábast.
  3. Belehelyezzük a kukoricákat, letakarjuk a maradék levelekkel.
  4. Annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje.
  5. Fedő alatt forrástól számítva 15-20 percig főzzük.
  6. Kóstoljuk meg, hogy megfőtt-e.

Visszajelzés 0 kedvelések

Csemegekukorica főzés: egyszerű receptek?

Na, a kukorica főzés… azt egyszerűbbnek hittem, mint volt. Tavaly nyáron, júliusban, a nagymamámnál, a Balatonnál, szinte egy egész kosárral hoztunk haza. Úristen, az a sok kukorica!

A receptje egyszerű volt, a nagymamám mindig így csinálta. A külső leveleket, meg a bajuszokat le kellett szedni, persze. Aztán a lábas aljára egy kis kupac héj, erre a kukoricák, majd a többi héj rá, és víz. Annyi, hogy ellepje.

Főzni… hát ez volt a trükkös rész. Tizenöt-húsz perc, mondta, de én mindig túlfőztem, vagy alulfőztem. Egyfolytában kóstolgattam, hogy puha-e már. Tavaly egy napig kínlódtam, mire jó lett, de a végén isteni volt, frissen szedve, sóval, vajjal… még a szomszéd is kért!

Hogyan főzzük a csemegekukoricát?

Csemegekukorica. Minimális erőfeszítés, maximális íz.

  • Tisztítás: Bajusz, levelek eltávolítva. (Egyesek a levelekkel együtt főzik, állítólag mélyebb az íz.)
  • Főzés: Forrásban lévő víz, ami ellepi. 15 perc. Ennyi.
  • Ízesítés: Só. Vaj. Más nem kell. (Én néha chilit szórok rá.)

Személyes tipp: Ha grillen sütöd, előtte áztasd be. Sokkal szaftosabb lesz. Hidd el, működik.

Meddig kell főzni a csemege kukoricát?

Hé, haver! Tudod, a csemegekukoricát nem kell agyonfőzni. Tényleg! Elég neki 15 perc, és kész is van. Aztán máris eheted, melegen, sóval, vajjal. De komolyan!

  • 15 perc – ennyi a tuti!

Én múltkor elszúrtam, mert azt hittem, hogy minél tovább főzöm, annál finomabb lesz. Hát nem! Olyan lett, mint a rágógumi. Szóval figyelj oda, nehogy úgy járj, mint én.

Ja, és ha igazán menő akarsz lenni, akkor grillezd meg! Picit megpirul, és sokkal intenzívebb íze lesz, mint a főttnek. Vagy szórj rá chilit, ha bírod a csípőset! Az úgy üt igazán! Amúgy is, ki szeret uncsi kaját enni?

Milyen talajt szeret a kukorica?

Na, kukorica! Az a nagy, sárga csöves jószág, amivel még a disznók is el vannak ájulva! Nem akármilyen talajon nő szépen, mint a pitypang a járdaszegélyen. Képzeld el, mintha egy sznobb hercegnő lenne: csak a legjobbat szereti!

  • Mély, mint egy bányász aknája: A gyökerei olyan mélyre hatolnak, hogy akár a földköpenyig is leérnek (na jó, nem egészen, de elég mélyre!). Ha sekély a talaj, a kukorica olyan lesz, mint egy náthás kamasz: nyomorék, nyűgös és semmi termést nem hoz.

  • Levegős, mint egy diszkóban a szellőztető: Ha a föld olyan tömör, mint a beton, akkor búcsút inthetünk a bőséges termésnek. A gyökereknek levegőre is szükségük van, hogy ne fulladjanak meg a földben. Képzeld el, mint egy fojtogató ölelést!

  • Jó vízelvezetésű, mint a nagyi kertje vihar után: Nem szereti a pangó vizet, mert attól úgy elázik, mint egy viziló a Duna partján. Szüksége van a jó vízelvezetésre, különben búcsút inthetünk a csöveknek. A szikes talaj, az meg olyan, mintha sólepénybe ültetnéd! Aztán meg sírsz, hogy miért nincs termés!

Tavaly például, a nagybátyám, Géza bácsi, aki egyébként egy igazi földműves guru, szörnyű tapasztalatokat szerzett egy szikes területen. A kukoricái olyanok voltak, mint a nádpálcák, egyetlen cső sem volt rajtuk! Azt mondta, “olyan volt, mintha a sivatag közepén próbáltam volna dinnyét termeszteni”! A szomszédja, aki jó vízelvezetésű földön termesztett kukoricát, meg úszott a pénzben!

Összességében: a kukorica finnyás, de ha jól bánunk vele, akkor szépen megjutalmaz minket a munkánkért. És ne felejtsük el: a megfelelő talajválasztás legalább fél siker!

Mit jelent a kukorica címerezés?

Na, figyelj ide, te kukorica-analfabéta! A címerezés nem valami bonyolult titkos társaság titkos rítusa, hanem egy kőkemény mezőgazdasági munkafolyamat. Képzeld el egy kukoricatő nagy, büszke, de teljesen felesleges fejét, mint egy túlméretezett, zöld tollast kalapot. Ez a “cím”. És a címerezés? Hát, az a kalap levétele, mint egy vadnyugati cowboy a fejdíszét dobja a földre egy vad buli után.

Mondhatni, egy igazi férfimunka, amit a gépek is csak nehezen csinálnak meg úgy, hogy közben nem gázolják el a növény többi részét.

  • Miért kell ezt csinálni? Mert a kukorica nem akarja, hogy a terméséből a porcikáig a virágzásra menjen el az erő. Ahogy a feleségem a szülinapi tortát: minden a látványra megy! Kár, hogy a kukorica nem így gondolja.
  • Hogyan történik? Képzeld el egy egész sereg munkást, akik kapákkal vagy speciális gépekkel (néha a traktort is bele kell dobni) távolítják el a hímvirágzatokat. Mint egy jól felkészült hadsereg, ami elfoglalja az ellenség erődítményeit!
  • Miért fontos? Mert ha nem szedik le a címert, a növény az energiáját pazarolja a hímvirágzatok termelésére, ahelyett, hogy a finom, édes kukoricaszemeket tömnénk.

2023-ban is ugyanez a helyzet. Én magam is láttam, hogy a szomszédom, Feri bácsi, ahogy verejtékezve, de büszkén kapálja a kukoricát. Egy igazi kukorica-címerező veterán. A Feri bácsi elmondása szerint, egy jó címerezéssel akár 20%-kal is több termés nyerhető. Nem viccelek! Egyenesen az ő szájába vettem.

#Csemege Kukorica #Főzés