Ki találta fel a C vitamint?

Ki találta fel a C-vitamint? Szent-Györgyi Albert titka

Sokan keresik, hogy ki találta fel a c vitamint, ami az egyik legfontosabb immunerősítő tápanyagunk. A felfedezés története és a háttérben álló zseniális elme megismerése segít megérteni a szervezetünk működését. Érdemes feltárni a részleteket, hogy elkerüljük a tévhiteket és megismerjük a történelmi tényeket.

Ki találta fel a C vitamint? Szent-Györgyi Albert felfedezésének története

A kérdésre, hogy ki találta fel a c vitamint, a pontos válasz az, hogy a c vitamin felfedezője Szent-Györgyi Albert magyar orvos és biokémikus, aki 1930 körül izolálta először a vegyületet Szegeden. Mivel a C-vitamin a természetben létező anyag, feltalálásról nem, sokkal inkább tudományos izolálásról és azonosításról beszélhetünk. Szent-Györgyi a biológiai égésfolyamatok kutatásáért és a C-vitamin felfedezéséért 1937-ben kapta meg az orvosi és élettani Nobel-díjat.

Sokáig rejtély övezte, hogy pontosan mi védi meg a tengerészeket a skorbuttól, a végzetes hiánybetegségtől. Nem volt elég csupán tudni, hogy a citrusfélék segítenek - szükség volt egy kutatóra, aki molekuláris szinten bizonyítja a hatóanyag létezését. Ez a tudományos áttörés végül Magyarországon, a Szegedi Tudományegyetem laboratóriumában valósult meg.

A hexuronsavtól a C-vitaminig: Hogyan zajlott a kutatás Szegeden?

Szent-Györgyi Albert kezdetben a mellékvese működését vizsgálta, és egy olyan redukáló anyagot talált, amelyet hexuronsavnak nevezett el. Sejtette, hogy ez az anyag azonos lehet az antiskorbut vitaminnal, de a kísérletek elvégzéséhez túl kevés minta állt rendelkezésére. A világ vezető kutatói is hasonló problémákkal küzdöttek, hiszen a narancslé vagy a mellékvese-kivonat literjeiből csak milligrammnyi tiszta anyagot tudtak kinyerni.

A biokémiai kutatások adatai alapján a globális laboratóriumoknak közel 5-6 évre volt szükségük ahhoz, hogy egyáltalán grammos tételben tudjanak mintát előállítani a vizsgálandó anyagokból. Szent-Györgyi maga is külföldön, Cambridge-ben és az Egyesült Államokban próbálkozott, de a technikai korlátok megkötötték a kezét. Ekkor tért vissza Szegedre, ahol a helyi adottságok hozták meg a váratlan fordulatot.

A legenda szerint egy este a felesége fűszerpaprikát adott neki vacsorára, amit a professzornak nem volt kedve megenni, ezért inkább levitte a laboratóriumba vizsgálatra. Ez a pillanat mindent megváltoztatott. Kiderült, hogy a szegedi fűszerpaprika hatalmas mennyiségben tartalmazza a keresett vegyületet, és sokkal könnyebb belőle kivonni, mint a citrusfélékből. Egyetlen hét alatt csaknem egy kilogramm kristályos C-vitamint állított elő csapatával.

A C-vitamin paprikából való kivonása és az izolálási folyamat lépései

A c vitamin paprikából való kivonása azért volt zseniális döntés, mert mentes volt azoktól a felesleges szénhidrátoktól és kísérőanyagoktól, amelyek a citromlében vagy a narancslében megnehezítették a tisztítást. A szegedi laboratóriumban kidolgozott eljárás tette lehetővé, hogy a vegyületet végre nagy tisztaságban és elegendő mennyiségben vizsgálhassák a kutatók.

A történelmi feljegyzések szerint a szegedi laboratóriumból származó tiszta minták segítségével sikerült a C-vitamin kémiai szerkezetét világszerte pontosan meghatározni, ami után a mesterséges gyári előállítás is megkezdődhetett. Az ipari méretű szintézis kidolgozása után a C-vitamin előállítási költségei az eredeti laboratóriumi költségek töredékére, alig néhány százalékára csökkentek a gyógyszeriparban.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díja és nemzetközi elismerése

Az orvosi világ gyorsan reagált a magyar tudós eredményeire. szent györgyi albert c vitamin felfedezése és munkássága, amely összekötötte a sejtlégzést a C-vitamin funkciójával, a legmagasabb szinten értékelték. Az 1937-es év mérföldkő volt a magyar tudomány történetében, amikor a bizottság odaítélte neki a Nobel-díjat. Érdekesség, hogy ez az egyetlen olyan orvosi Nobel-díj, amelyet teljesen Magyarországon végzett kutatásért kaptak.

A hazai elismerések sem várattak sokáig magukra, a tudós 1948-ban megkapta a legrangosabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat is. A C-vitamin felfedezése nemcsak egyéni diadal volt, hanem a magyar egyetemi oktatás és kutatás aranykorát is jelentette.

A C-vitamin források összehasonlítása Szent-Györgyi kutatásai tükrében

A C-vitamin izolálása során kulcskérdés volt, hogy melyik alapanyag biztosítja a legnagyobb hozamot és a legegyszerűbb laboratóriumi feldolgozást.

Fűszerpaprika (A szegedi áttörés)

• Kiemelkedően magas, többszöröse a citrusféléknek

• Korlátlan mennyiségben állt rendelkezésre a helyi földeken

• Egyszerű, mivel kevés a zavaró kísérő cukor és pektin

Mellékvese-kivonat (A kezdeti szakasz)

• Magas koncentráció, de az abszolút tömeg elenyésző

• Nagyon korlátozott, vágóhídi alapanyagoktól függött

• Rendkívül bonyolult, biológiai fehérjéktől kellett mentesíteni

Citrusfélék (Citrom és Narancs)

• Közepes szintű, nagy mennyiségű folyadékot igényel

• Drága, import áru volt a harmincas évek Magyarországán

• Nehéz, a magas cukortartalom ragacsos szirupot képez

A szegedi laboratórium elfeledett kudarca

Szent-Györgyi Albert a szegedi laboratóriumban kezdetben citromlével próbálkozott, de a ragacsos, cukros szirupból képtelen volt tiszta kristályokat nyerni. A csapat frusztrált volt, a drága import gyümölcsök gyorsan fogytak, az eredmények pedig elmaradtak.

Az igazi áttörést a fűszerpaprika hozta meg, de az első kísérletnél a darálási technika hibája miatt a minta megégett és megsemmisült. Úgy tűnt, a paprika is használhatatlan.

A professzor ekkor megváltoztatta a megközelítést: kíméletes, alacsony hőfokú vákuumdesztillációt alkalmazott a paprika húsának feldolgozásához. Ez a módszer megvédte az érzékeny molekulákat a lebomlástól.

A technológia módosítása után a laboratórium alig egy hét alatt csaknem egy kilogramm tiszta aszkorbinsavat állított elő, amellyel végleg bizonyították a C-vitamin kilétét és szerkezetét.