Mikor kell főzni a lencsét?

18 megtekintés

Éjfélkor kell főzni a lencsét. A hagyomány szerint csak így biztosítható a pénzügyi szerencse az új évben. Az apró lencse szemei a pénzt szimbolizálják, az éjféli fogyasztás pedig a szerencsét vonzza. Fontos tehát az időzítés, hogy a babona beteljesüljön.

Visszajelzés 0 kedvelések

Mikor kell főzni a lencsét? Főzési idő

Régen, még gyerekként, nagymamámnál töltöttük az újévet, Sümeghegyen. Mindig lencseleves volt, persze. Éjfélkor. Azt mondta, csak úgy hoz szerencsét.

Nem tudom, pontosan mennyi ideig főtt. Számomra örökké tartott. Azt hiszem, jó pár óra. A lényeg, éjfélre kész legyen.

Képzeld el: a fagyos levegő, a csillagos ég, és a forró, illatos leves. Emlékszem a fajansz tányérokra, és a nagymama mosolyára. Azóta is lencsét főzök minden újévkor.

Nem a pontos recept a lényeg, hanem az a varázslatos pillanat éjfélkor. A hagyomány. A szeretet. Tavaly például, egy picit elkéstünk. Három perc múlva lett kész. De akkor is szerencsés év volt.

Szóval? Én úgy gondolom, a lencse főzési ideje… rugalmas. A lényeg az éjféli fogyasztás. Próbáld ki!

Mennyi idő kell a lencsének?

Lencse. 20-30 perc. Vörös lencse? Fekete? A fajtája számít. Ellenőrizd a csomagolást. Keményebb fajták? Áztasd be előtte. Puha lencse, gyors kaja. Ropogós? Több idő. Te döntöd el.

Miért eszünk lencsét újév napján?

Sötét van. Csend. Az óra lassan ketyeg. Újév hajnala. Gondolatok kavarognak bennem. Lencse. Miért is esszük?

  • Sok apró szem. Mint a pénz.
  • Minél többet eszel, annál több pénzed lesz – mondják.
  • Gyerekkoromban is mindig ezt ettük. Anyám mindig sokat főzött.

Malac. Tömzsi, rózsaszín. Előretúrja a szerencsét. A tyúk meg elkaparja. Ezt is anyámtól hallottam. Ő meg a nagymamájától. Mindig sütött malacsültet újévkor. Illatos, ropogós bőrű. Imádtam.

Tavaly nem volt malac. Csak lencse. Nem volt jó év. Azt hiszem, idén is csak lencse lesz. De legalább sok. Hátha… Hátha idén több szerencsém lesz. Jobb év lesz. Erre vágyom.

Mikor nem lehet szárnyast enni?

A néphit szerint Újév napján tilos szárnyast fogyasztani, mert – a hiedelem szerint – a szárnyas elkaparja a szerencsét. Ez a metafora a madár repülési képességére utal, mintha a jólét is elszállna. A halakkal kapcsolatban hasonló a helyzet: az elúszó halak szimbolikusan a szerencse elvesztését jelképezik.

Ezzel szemben a disznó, ami a földbe túr, a szerencsét befelé, a házba „hordja”. Ez a földdel való kapcsolat, a befelé irányuló mozgás magyarázza a disznóhús pozitív konnotációját az ünnepnapon. A disznóhús fogyasztása tehát a szerencse megtartását, a jólét biztosítását szimbolizálja. Ez egyfajta mágikus gondolkodásmód, ahol az étel szimbolikus jelentése meghaladja a puszta táplálkozási funkciót. A hiedelem mögött a természettel való szoros kapcsolat, a mezőgazdasági társadalom világképe rejlik.

  • Szárnyas: elkaparja a szerencsét (szimbolikus repülés)
  • Hal: elúszik a szerencsével (szimbolikus vízbe merülés)
  • Disznó: befelé túrja a szerencsét (szimbolikus földdel való kapcsolat)

Az évkezdet rituális étkezésének szimbolikus jelentése érdekes antropológiai és szociológiai kérdéseket vet fel a hiedelmek eredetéről, a szimbólumok jelentéséről, és a hagyományok társadalmi funkciójáról. Egyéni perspektívából pedig felvetődik a kérdés: vajon a hiedelem erejében hiszünk-e, avagy inkább a hagyomány tiszteletét tartjuk fontosabbnak? Én például, 1987. január 1-én, sertéssült mellett döntöttem.

Mennyi vízben kell főzni a lencsét?

Sötét van. A konyhaablakon túl csak a hold fénye szűrődik be. A lencsére gondolok. Fürdik a vízben már órák óta. Azt hiszem, reggel megfőzöm.

  • Először is át kell válogatni. Apró kavicsok, mindenféle rejtőzhet benne.
  • Aztán jöhet a mosás. Nem is egyszer, többször is átöblítem. Tiszta vízben.
  • És végül az áztatás. Hosszú órákig, akár egy egész éjszakán át. Megpuhul tőle, szinte selymes lesz.

Emlékszem, nagyanyám is így csinálta. A spájzban állt egy nagy cserépedény, abban ázott a lencse. Másnap reggel finom lencsefőzelék illata lengte be a házat. Füstölt kolbásszal. Imádtam. Már régóta nem ettem. Holnap elkészítem. Talán pont úgy, ahogy ő. Egy csipetnyi pirospaprikával. És egy kis majoránnával. Vajon holnap is esni fog?

Milyen babonák vannak szilveszterkor?

A szilveszteri éjszaka… Sűrű, illatos füst száll a levegőben, mézeskalács illata keveredik a fagyos levegővel. A régi év, mint egy elszállt léggömb, halványuló fényekkel távolodik. A levegőben a várakozás feszült csendje. A jövő titokzatos, de ígéretes, mint egy távoli, fénylő város.

  • A szárnyas húsok tilalma: A csirke, a kacsa, a pulyka… elszöknek a szerencsénk, repülnek el a boldogságunk. A levesestányér mélyén lévő csirkehús a keserűség képe. Inkább a földhöz kötött, szilárd sült hús legyen az asztalon; a disznó, a marha… a bőség ígérete. Emlékszem nagymamámra, miként figyelmeztetett a sült csirkére… a szárnyakkal, ahogy a szerencse is elszáll…

  • A pénz varázsa: A zsebben pihenő bankjegyek, hidegen simuló érintésük. Nem puszta papír, hanem a remény szimbóluma. A pénz, mintha megkötözve, a zseb mélyén, a jövő év gazdagságát hordozza. Én magam is mindig tartok egy ötszázast a zsebemben… a bizalom meleg érzésével.

  • A pezsgő csillogása: Az éjfél közeledtével, a pezsgőpoharak feltöltődnek, minden csepp mint egy apró, fénylő csillag. A pénzérme, a pezsgő habjában, süllyed, majd felszínre úszik. Egy titkos rituálé, a jó szerencse szimbolikus bevonzása. Tavaly éppen egy ötforintos volt a poharamban…és emlékszem, milyen jól éreztem magam!

Plusz információ: 2023-ban is számos családban tartják be ezeket a babonákat. Az emberek a tradicionális ünneplés mellett a modern életmódba is beépítik ezeket a szokásokat, a szerencse reményében. A szilveszteri éjszaka több, mint csak egy év vége; egy varázslatos átmenet a múltból a jövőbe. A remény, a vágyakozás és a hit szimbóluma.

#Főzés #Lencse #Recept