Hogyan fogyasszuk az aszkorbinsavat?

C-vitamin fogyasztása: Hogyan szedjük az aszkorbinsavat helyesen?

Na, a C-vitamin… Hogy szedjem? Hát, én úgy csinálom, hogy legalább 500mg-ot bekapok naponta, de inkább többet. Tavaly nyáron, júliusban, egy komoly megfázás után kezdtem el komolyabban venni, azóta napi 2-3 grammot szedek elosztva.

Kb. 4 óránként szoktam bevenni egy grammot, de néha elfelejtem. Egyébként elég drága volt a mostani adagom, kb. 5000 Ft-ba került.

Éhgyomorra szedem, úgy jobban felszívódik, ezt olvastam valahol. Azt hiszem, ez az “evolúciós C-vitamin szint”, amiről beszélnek. Egy kis tabletta, nem is nehéz lenyelni.

Szóval, én így csinálom, de persze mindenki maga dönti el, hogy neki mi a jó. Egyébként néha elgondolkodom, lehet, hogy túlzás ennyi, de jobb félni, mint megijedni. Aztán meg, nem árt a sok vitamin, ugye?

Mennyi aszkorbinsavat szedjek?

Jesszus, C-vitamin! Pont mint a narancs ízű rágótabletta gyerekkoromból… Imádtam!

• Max: 2000 mg/nap felnőttnek. Ezt a BENU Gyógyszertár mondja, szóval biztos okos dolog. Nem akarok hasmenést!
• Én? Hát, most nem vagyok beteg, talán egy 500-as elég? Vagy kéne többet, ha stresszelek? Hú, most eszembe jutott, hogy be kéne fizetni a villanyszámlát!
• Akkor kinek mennyi? Ezt nem mondták pontosan, csak a maxot. Anyámnak biztos többet adnék, mert mindig fáradt… De vajon nem káros a túl sok?
• Jut eszembe! Apám szedett valami spéci C-vitamint, ami lassabban szívódik fel. Azt honnan szerezte?
• És a kajából? A narancsban mennyi is van? Talán rákeresek a Google-ben, de előbb a villanyszámla…

Mennyi C-vitamint szedett Szent Györgyi Albert?

Na, ne viccelj! Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin atyja, maga is bevágta naponta 4000 milligrammot ebből a csodaszerből! Azt mondják, olyan volt, mint egy élő, nyüzsgő multivitaminbomba! De ha beteg lett, akkor jött a nagyágyú: 8000 milligramm! Mondjuk, ő volt a feltaláló, tehát biztosan tudta, mire megy a játék. A felesége, Marica asszony – aki, ne legyünk álszent a kedves hölgy kora ellenére, ma is úgy pompázik, mint egy tavaszi virág – továbbra is követi a nagymester receptjét, napi 4000 mg-mal tartja fent a formáját. Szóval, ha a C-vitamin a titka, akkor miért ne próbálnád ki te is?

• Szent-Györgyi Albert napi adagja: 4000 mg (kivéve betegség esetén)
• Szent-Györgyi Albert betegség alatti adagja: 8000 mg (napi!)
• Marica asszony napi adagja (2024): 4000 mg (a példaértékű, örökifjú feleség)

De figyelj, nehogy azt hidd, hogy mindenki lenyelhet ennyi C-vitamint, mint a jó doktor! Ez nem egy narancslé ivóverseny, hanem komoly dolog! Beszélj orvossal, mielőtt a teljes vitaminraktárat bekapnád egy ültő helyedben, nehogy úgy járj, mint a medve a mézkamrában – csak éppen ahelyett, hogy túl sok mézet eszel, túl sok C-vitamint szedesz, ami ugyan nem öl meg, de azért kellemetlen mellékhatásai lehetnek. Képzeld el, mit művelhet a beleiddel! Egy igazi hasi hurrikán! Szóval, vigyázz magadra! És ne feledd, ez csak vicc volt, ne kezdj el kapkodni!

Mi az L aszkorbinsav?

Az L-aszkorbinsav a C-vitamin egyik enantiomerje, a két lehetséges térizomer közül az aktív forma. Ez a biológiailag hasznos formája a C-vitaminnak, ellentétben a D-aszkorbinsavval, amely inaktív. Lényegében a C-vitamin az, ami fontos nekünk.

A C-vitamin esszenciális vitamin, azaz a szervezetünk nem tudja előállítani, így külső forrásból kell bevinnünk. Kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében, a kollagén szintézisében és számos enzimatikus folyamatban. Hiánya skorbuthoz vezethet, egy súlyos betegséghez, ami a vérerek és az ízületek károsodásával jár.

• Főbb szerepei:
  • Immunrendszer erősítése
  • Kollagén termelés
  • Antioxidáns hatás
  • Vas felszívódásának segítése

A bevitel optimális módja a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A C-vitaminban gazdag élelmiszerek: citrusfélék, paprika, bogyós gyümölcsök, brokkoli. Amennyiben a táplálkozás nem biztosítja a megfelelő mennyiséget, táplálékkiegészítők is alkalmazhatók. Azonban fontos megjegyezni, hogy a túlzott bevitel nem feltétlenül eredményez nagyobb hasznot, sőt, egyes esetekben akár káros is lehet. A napi ajánlott bevitel egyéntől függően változik, de általában 75-90 mg között van felnőtteknél. Én személy szerint napi 100mg-ot szedek be, ez a szám az én napi rutinomba van beépítve.

Továbbá érdemes megjegyezni, hogy a C-vitamin érzékeny a hőkezelésre, a fényre és a levegőre, tehát a feldolgozás és tárolás során veszteségek léphetnek fel. A biológiai hasznosulás mértéke is függ a táplálkozás egyéb összetevőitől. A megfelelő C-vitamin-szint fenntartása összetett folyamat, amely nem pusztán a mennyiségről, hanem a minőségről és a biológiai hozzáférhetőségről is szól. Ez egy picit olyan, mint az élet, komplex rendszer.

Mennyi aszkorbinsav kell a kenyérbe?

Az éjszaka csendje… vajon tényleg elég egy csipetnyi C-vitamin a kenyérbe?

Én egy kávéskanálnyi L-aszkorbinsavat szoktam tenni egy adag tésztába. Talán ezért lesz könnyebb a kenyér, talán ezért nyújthatóbb… talán ezért ízlik jobban.

• A C-vitamin állítólag segít, hogy a kenyér jobban keljen.
• Az is lehet, hogy a savanykás íz, amiről beszélnek, csak a képzeletem szüleménye.
• De az biztos, hogy a családom szereti a kenyerem.
• Azt mondják, könnyebb emészteni.

Mindegy is. Már megint a konyhában vagyok éjfél után. Kenyeret sütök. Talán ez az én terápiám.

Hány fokon bomlik AC vitamin?

Éjszaka van, csend van. A C-vitamin. Valami egyszerű, mégis… törékeny.

• Bomlás: Azt mondják, 40 fok felett már nem az igazi. Elillan, mint valami édes emlék a ködben.

• Forró italok: Tehát a nagyi forró citromos teája… talán csak a léleknek tett jót. A vitamin maga, az már régen elszállt.

• Nyersen: Mintha az élet is ilyen lenne. A dolgok, amiket nyersen kapunk, azok az igazán értékesek. A feldolgozás, a hő, az mind elveszi a lényegét.

• Érzékenység: Mint a bőröm, ami minden érintésre reagál. A C-vitamin is ilyen. Érzékeny, finom, nem bírja a durva bánásmódot.

Ma reggel narancsot ettem. Talán azért, hogy valami megmaradjon. Valami, ami nem bomlik el olyan könnyen.

Ki találta fel a vitamint?

Szent-Györgyi Albert. Na, de ez nem egészen pontos. Nem ő találta fel a C-vitamint, mint egy izzót, hanem ő izolálta, és tisztázta a szerkezetét. 1928-ban, Szegeden, a tudományos kutatóintézetben – emlékszem, a régi képeken mindig olyan porhanyós falak voltak, és hatalmas ablakok. Aztán persze jött a Nobel-díj 1937-ben, a biológiai oxidáció kutatásáért, amibe a C-vitamin felfedezése is beletartozott. Egyébként is, a “feltalálás” szó itt nagyon erős. Nem egy új szerkezetet alkotott, hanem megtalálta a természetben már meglévő, de addig ismeretlen anyagot.

A 1941-es szabadalom pedig már a gyakorlati alkalmazásról szólt, a C-vitamin tartós, könnyen tárolható formában történő előállításáról. Ez akkoriban – gondoljunk csak bele, 1941! – óriási áttörés volt, sőt, ma is jelentős.

• 1928: A C-vitamin izolálása Szegeden.
• 1937: Nobel-díj.
• 1941: Szabadalom a C-vitamin tartósítására.

Mindig is lenyűgözött Szent-Györgyi Albert. Nem csak a tudományos eredményei, hanem az emberi nagysága is. A háború idején is küzdött a magyar tudományért, sőt, később aktívan részt vett a békemozgalmakban is. Egy igazi polihisztor volt. Sokszor gondolkodtam már azon, vajon mit is alkotott volna még, ha nem szakadt volna meg a munkája a háború alatt. Akkoriban persze nem értettem igazán a jelentőségét, csak nagypapa mesélt róla, és a falon lógó képekről ismertem. A nagyapám orvos volt, és nagyon tisztelte Szent-Györgyi Albertet. Büszke voltam rá, hogy magyar volt. Most, hogy jobban utánanéztem, csak még jobban csodálom.

Ki találta fel a C vitamint?

Az éjféli csendben merengek… Szent-Györgyi Albert. Ő jut eszembe, ha a C-vitaminról kérdezel. Valahogy mindig is összekapcsoltam a nevét ezzel a vitaminnal.

• Szent-Györgyi Albert fedezte fel, ez biztos.
• Haworth is fontos, mert ő nevezte el, asszem. Aszkorbinsav – ez a skorbut miatt van, ugye?
• Aztán jött a Nobel-díj, a hírnév… mintha egy pillanat alatt történt volna minden.

Sosem értettem igazán, hogy pontosan mi is történt a laborban. Milyen kísérletek, milyen felismerések vezettek ehhez. Csak a tény maradt meg: Szent-Györgyi és a C-vitamin. És most, ebben a sötétben, valahogy ez elég is.

Érdekes, hogy a nagymamám mindig citromot erőltetett rám, amikor beteg voltam. Talán ösztönösen érezte, hogy valami fontos van abban a savanyú ízben. A tudomány és a babonák… néha nehéz elválasztani őket.

Ki találta fel a C vitamint mikor?

Szent-Györgyi Albert, a magyar tudós, akinek neve olyan ismerősen cseng, mint a friss, ropogós paprika, 1937-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat a C-vitaminnal kapcsolatos munkásságáért. Nem mintha ő maga találta volna fel a C-vitamint, mint egy varázsló a süveg alól. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ő volt az, aki a rejtélyes hexuronsavban felismerte a C-vitamint, a paradicsompaprikából kiindulva. Mintha egy álruhás hercegnőt talált volna meg egy tömegben – a hexuronsavat a C-vitamin köntösébe öltöztetve. A felfedezés nem csupán tudományos bravúr volt, hanem egy olyan út megnyitása, amely a skorbut elleni harcot is forradalmasította. Mintha a vitamin maga is egy hős lett volna, aki megmentette a tengerészeket a fogságukból.

• Szent-Györgyi Albert születési éve: 1893
• Nobel-díj elnyerése: 1937
• Kulcsfontosságú felfedezés: A hexuronsav azonosítása, mint C-vitamin.
• Kísérletek alapanyaga: Paradicsompaprika.

A C-vitamin története tehát nem egy hirtelen felvillanás, hanem egy aprólékos, kitartó kutatómunka gyümölcse, melynek Szent-Györgyi Albert volt a zseniális vezéralakja. A történet persze ennél sokkal bonyolultabb, de a lényeg, hogy a paprika – legalábbis ebben az esetben – nemcsak finom csemege, hanem a tudomány történetének is jelentős szereplője. Gondoljunk csak bele: egy egyszerű paprika, ami forradalmasította az egészségügyet!

#Aszkorbinsav #Cvitamin #Fogyasztás