Mit nem lehet csinálni újévkor?

Mit ne csináljunk újév első napján?

Na jó, akkor nézzük, mit TILOS csinálni újév napján, mert hát a babonák… Tudod, én mindig is szkeptikus voltam, de anyám… anyám olyannyira hisz benne, hogy már én is parázok egy kicsit.

• Szemet kidobni?! Na, ezt felejtsd el! Anyám szerint egész évben balszerencsét hoz. Tavaly például, Január 2-án vittem ki a szemetet, és pont akkor törött el a kávéfőzőm. Egyértelmű, nem?

• Mosás, teregetés? Semmi mosás, semmi teregetés! Ez is bajt hoz, állítja anyám. Meg is kérdeztem tőle, hogy miért, de értelmes magyarázatot nem kaptam. Köztudott, hogy az anyukák nem mindig logikusak.

• Baromfi? NEM! Na ezt komolyan kell venni. Csirke, pulyka… minden baromfi tilos! Egyik rokonom, Peti, egyszer megette, és egy hétig beteg volt. Persze, lehet véletlen is, de én nem kockáztatok.

• Rendetlen? Nagy baj! Újév napján rendet kell tartani! A rend az alap! Ha rendetlen a lakás, akkor egész évben rendetlen lesz az életed. Ez tényleg igaz, legalábbis nálam bevált. Idén rendet raktam, és viszonylag nyugodtan telt az év.

• Kölcsönadás? Felejtsd el! Semmi kölcsönadás! Pénz, eszköz, bármi. Anyám szerint a szerencsét adod kölcsön, és nem kapod vissza. Ez viccesen hangzik, de inkább nem próbálnám ki.

Plusz infó: Én idén is betartom ezeket, bár kétlem a hatékonyságukat. De anyám szerint “jobb félni, mint megijedni”, szóval… Persze, van aki nem hisz ezekben, de nem vagyok hajlandó kockáztatni. Idén is a biztosra megyek.

• 2024-es újévi tervek: Kávéfőző javítás (úgy tűnik, nem elég a rend). Sok boldogságot!

Mit nem szabad enni újévkor?

2024. január 1-je, délelőtt. Anyám a konyhában sürgölődik, a leves illata tölti meg a lakást. Szokásos újévi reggeli készül: töltött káposzta, krumplipogácsa, de semmi hal vagy baromfi. Emlékszem, gyerekként mennyire furcsának találtam ezt a tiltást. Miért nem lehet csirkepaprikás?

Anyám mindig azt mondta, a baromfi hátrafelé kaparja a szerencsét. A hal meg? Az elúszik. Kivéve persze, ha folyóparton élsz, ott minden pikkely egy-egy pénzt jelent. Sosem értettem igazán. Most már, felnőttként, tudom, hogy ez inkább hagyomány, egyfajta babona. De a szokás megmaradt.

A család minden tagja tiszteletben tartja ezeket a szabályokat, nem is kérdéses. Kivéve persze, a nagybátyámat, aki minden évben titokban eszik egy rántott halat. De ő mindig nagyon szerencsétlen. Vagy legalábbis így mondja.

• Baromfi: Hátrafelé kaparja a szerencsét.
• Hal: Elúszik vele a szerencse (kivéve folyópartiaknál).
• A nagybátyám esete: Mindig csirkét vagy halat eszik, és mindig panaszkodik a szerencsétlenségére. Ez persze csak egy vicc, de jól szemlélteti a babona erejét.

Az igazi ok, hogy miért nem eszünk halat és baromfit újévkor, talán az, hogy a régi időkben ezek az ételek ritkaságnak számítottak, és az ünnep alkalmával jobb dolgokat tettünk az asztalra. A hagyomány így maradt fenn, generációról generációra.

Mit nem szabad január 1 én?

Kint sötét van. A hó esik, apró, csendes pelyhekben. Ma január elseje. És egy furcsa nyugtalanság ül a lelkemben. Nem a zajos ünneplés utáni fáradtság, hanem valami mélyebb… egy régi hiedelem súlya.

A nagymamám mindig mondta, hogy január elsején nem szabad mosni. A ruhák kimosása, kiterítése… mintha a szerencsénket is kimosnánk, kiterítenénk a fagyos levegőbe, hogy elfújja a szél. És a teregetés? Az is veszélyes. Elég egy apró szellő, és a jó szerencse is elrepül. Egyfajta szimbolikus tisztogatás ez az egész, de nem így érzem. Szomorúvá tesz a gondolat, hogy ilyen törékeny a boldogságunk.

A baromfi… nem szabad. Nem emlékszem pontosan, hogy miért, csak annyit tudok, hogy a csirke, a kacsa, a pulyka… ezek mind elkaparják a szerencsét. Talán az a lényeg, hogy a baromfi állandóan kaparja, turkál, és ezzel elűzi a jót. Ez a magyarázat engem is meggyőzött, bár sosem értettem igazán. A malacsülttel és a lencsével ellentétben a baromfi… az valami más.

És most itt ülök, a sötétben, és eszembe jutnak a régi szokások. Egyre kevesebb ember tartja be őket, de én mégis… én mégis ragaszkodom ehhez a kis babonához. Egy kis kapaszkodó a bizonytalanságban. Ez az én január 1-jei vallomásom.

• Nem mosni: A szerencse kimosása a veszély.
• Nem teregetni: A jólét elfújása a szélben.
• Nem baromfit enni: A szerencse elkaparása.

Mit nem lehet enni január 1 én?

A 2024-es újév napján, január 1-jén, édesanyámnál ebédeltünk a családdal. Budapesten, a XII. kerületben lévő otthonában ünnepeltünk. A szokásos újévi menü fogott meg különösen: lencseleves, malacsült, túrós rétes. De én egész nap valami másra vágytam, valami könnyűre. Anyám már a reggel folyamán megkérdezett, mit szeretnék enni. Nem volt egyértelmű. Végül csak egy pohár gyümölcslevet ittam le ebéd előtt.

A lencseleves finom volt, a malacsült is, de a rétes – hát, az a rétes! Elképesztően puha, édes, és az almának is pont jó íze volt. Azonban az a sok zsíros étel… A gyomrom már a malacsült után is tiltakozott. Teltségérzés helyett inkább egyfajta nehézséget éreztem.

Eszembe jutott, hogy anyám mindig hangsúlyozta a lencse, malac és rétes jelentőségét az újév napján. Szerencsét hoznak – mondta. Én mégis úgy éreztem magam, mint egy megtelt disznó.

És akkor rájöttem, hogy valójában mit nem lehet enni január elsején: legalábbis nekem. Sokat egyek.

• Nem: Nagy adag zsíros ételt
• Nem: Túl sok ételt egyszerre
• Nem: Sokat, ha már nem éhes vagyok.

Ez persze nem egy általános tilalom, csak az én személyes tapasztalatom a 2024-es újév napjáról. Az év többi napján persze bármit ehet az ember, legalábbis elméletben. De azóta jobban odafigyelek, hogy mennyit eszem az ünnepeken. Egyébként a nagymamám receptje alapján készültek az ételek, az ő tökéletes, régimódi túrós rétese volt a csúcspontja a napnak, bár az emésztésem nem díjazta túlzott bőségét. Ez a tapasztalat megtanított egy kis mértékletességre a jövő ünnepekre.