Ki nem vett szabadságok kifizetése?

Ki nem vett szabadság kifizetése: 15% SZJA + 18,5% TB levonás

Sokan meglepődnek, amikor a ki nem vett szabadság kifizetése jóval kevesebb összeggel érkezik a számlájukra, mint amire számítottak. Ennek oka, hogy a bruttó összegből levonják a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot. Érdemes előre tájékozódni a pontos számításról, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket.

Ki nem vett szabadságok kifizetése: Mit mond a törvény?

A ki nem vett szabadság kifizetése alapvetően tilos a munkaviszony fennállása alatt, mivel a pihenőidő célja a regenerálódás, nem pedig a plusz bevétel szerzése. A Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot természetben kell kiadni, és csak egyetlen esetben váltható meg pénzzel: a munkaviszony megszűnésekor, amennyiben az arányos járandóságot a munkáltató még nem adta ki.

Sokan kérdezik tőlem, hogy megegyezhetünk-e a főnökkel, hogy kifizeti a bent maradt 10 napomat? - a rövid válasz az, hogy nem. Ez egy olyan szabály, amitől még közös megegyezéssel sem lehet érvényesen eltérni a munkaviszony alatt. Kevesen tudják, de a munkáltatók túlnyomó többsége szigorúan betartja ezt, mert egy munkaügyi ellenőrzés során súlyos bírságot kockáztatnának a szabadság pénzbeli megváltása miatt. ^[1]

A szabadság kifizetése a munkaviszony megszűnésekor

Amikor a munkaviszony véget ér - legyen szó felmondásról vagy közös megegyezésről -, a munkáltatónak el kell számolnia az addig felhalmozott, de ki nem vett időarányos szabadságokkal. Ilyenkor a kifizetés alapja a távolléti díj, amelyet a kifizetés esedékességekor érvényes alapbér és egyéb bérpótlékok alapján számolnak ki. Ez az egyetlen legális pillanat, amikor a szabadság napjai forintokra válthatók.

Érdemes figyelni az arányosításra. Ha valaki például június 30-án távozik, akkor az időarányos szabadság kifizetése szempontjából az éves szabadságkeretének pontosan a felére jogosult. Ha ennél többet vett ki, a munkáltató alapesetben visszakövetelheti (jellemzően levonja a záró bérből) a túlfogyasztott napokra kifizetett munkabért, de ha kevesebbet, akkor a különbözetet kötelező kifizetnie. A statisztikák szerint a távozó munkavállalók jelentős része rendelkezik bent maradt napokkal az utolsó munkanapján. ^[2] De van egy csavar a dologban, amire később még kitérek a számítási módnál.

Mi történik a bent maradt szabadsággal év végén?

A főszabály az, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha az év végéig nem sikerül minden napot kivenni, az nem jelenti automatikusan, hogy a munkáltató köteles lenne kifizetni azokat. Sőt, a ki nem vett szabadság átvitele a következő évre is csak korlátozottan lehetséges. Ha a szabadság kiadása a munkavállaló oldalán felmerült ok (például betegség vagy GYES/GYED) miatt hiúsult meg, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül még kiadható a bent maradt keret.

Kivételes esetben a felek írásban megállapodhatnak abban, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot (ami 25 éves kortól 1-10 nap lehet) a következő year végéig adják ki. Ez azonban nem érinti az alapszabadságot. A gyakorlatban a munkáltatók gyakran kényszerszabadságra küldik a dolgozókat decemberben, hogy ne maradjon bent felesleges keret, mivel a szabadság kiadásának időpontjáról - a munkavállaló évi 7 munkanapjának kivételével - a munkáltató dönt.

Hogyan számolják ki a kifizetendő összeget?

A kifizetés kiszámítása során a napi távolléti díjat kell alapul venni. Ez nem azonos a puszta napibérrel, mivel tartalmazza az utolsó hat hónap bérpótlékainak átlagát is. Ha például valaki havi bruttó 500.000 forintot keres és 5 napja maradt bent, a számítás nem egyszerű osztás-szorzás. A havi bért osztják az adott havi általános munkarend szerinti munkanapok számával, és ezt szorozzák a szabadságok számával.

Emlékszik a korábban említett csavarra? Itt van: sokan elfelejtik, hogy a kifizetendő szabadság összege után is le kell vonni az adókat és járulékokat. Azaz a bruttó megváltási összegből lejön a 15 százalékos SZJA és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék. ^[3] Volt egy ügyfelem, aki dühösen hívott, hogy kevesebb jött meg a számlára, mint amit kiszámolt. Kiderült, ő nettó összegekkel kalkulált a bruttó helyett. Mindig bruttóban gondolkodjunk!

Szabadság kiadása vs. pénzbeli megváltása

Szabadság természetbeni kiadása

A szabadság alatt a dolgozó távolléti díjra jogosult, mintha dolgozna

A munkaviszony teljes időtartama alatt ez az elsődleges és kötelező mód

A munkavállaló pihenése, egészségmegőrzése és regenerációja

⭐ Pénzbeli megváltás (Kifizetés)

A bent maradt napokra járó távolléti díjat egy összegben, a záró bérrel utalják

Kizárólag a munkaviszony megszűnésekor (felmondás, közös megegyezés)

A ki nem vett, de járó szabadságnapok pénzügyi kompenzálása a távozáskor

László és az elmaradt szabadság kálváriája

László, egy budapesti logisztikai cég csoportvezetője, 4 év után döntött a felmondás mellett. Meggyőződése volt, hogy a bent maradt 22 nap szabadságát a munkáltató köteles kifizetni, így már az utolsó hónapra is tervezte a pénzt egy új autó előlegére.

A munkáltatója azonban közölte: nem fizetik ki, hanem kötelezik a szabadság kivételére a felmondási idő alatt. László dühös volt, mert úgy érezte, "ellopják" a pénzét, és megpróbált betegen is bejárni, hátha így megmaradnak a napjai.

A konfliktus hetekig feszült maradt, mígnem egy ügyvédi konzultáció során László rájött: a munkáltatónak joga van kiadni a szabadságot a felmondási idő alatt. Megértette, hogy a cég ezzel spórol a bérköltségen, és ez teljesen szabályos.

Végül László megegyezett abban, hogy a felmondási idő felét ledolgozza az átadás-átvétel miatt, a maradék 11 napot pedig kifizetik neki. Az autó végül meglett, de a 3 hétig tartó gyomorgörcs és stressz megtanította neki: mindig tisztázni kell a feltételeket az elején.