Mi történik ha éretlen avokádót eszek?

Éretlen avokádó fogyasztása: mi a veszély?

Na, az avokádó… múltkor vettem egy kilót a piacon, 1200 forint volt, még zöld, kemény volt, mint a kő. Azt hittem, pár nap alatt beérik.

Szobahőmérsékleten hagytam, de semmi. Aztán olvastam valahol, hogy a hűtő is jó, lassabban érik, de eláll tovább. Betenném, de nem bírom ki, hogy ne próbáljak meg egy szeletet belőle.

Kicsit félek is, mert hallottam, hogy az éretlen avokádó hasmenést okozhat. Nem is szeretnék beteg lenni.

Tavaly nyáron, egy fesztiválon ettem egy ilyen félkész avokádót, nem volt kellemes. Másnap egész nap a vécé mellett tölthettem az időt.

Szóval most inkább óvatosabb leszek. Még várok egy kicsit, hátha beérik. Ha nem, megy a hűtőbe. Két hét múlva már biztos jó lesz, remélhetőleg.

Mikor jó az avokádó?

Az éjszaka csendjében, a gondolataim sodródnak… Az avokádó… Mindig is rejtélyes gyümölcs volt számomra. A tökéletes érettség keresése… mintha egy elveszett kincs után kutatnék.

A szár környéke árul el mindent. Vajszínű pont? Akkor tökéletes. Finom, krémes állag, édeskés íz… Ilyenkor élvezem igazán.

De ha zöld… még várni kell. Kemény, ízetlen. Sőt, kicsit keserű is lehet. Nem az igazi. Meg kell várnom.

Ha sötét, barnás… az már túl van rajta. A puhaság csalóka. Belül már nem az a frissesség. Szomorú látvány. Elveszett lehetőség.

• Vajszínű pont a szár helyén: Tökéletesen érett.
• Zöld a szár helyén: Még éretlen.
• Sötét, barnás a szár helyén: Túlérett.

Emlékszem, tavaly nyáron vettem egy kosárral. Három darab lett tökéletesen érett, a többi vagy túl kemény, vagy túl puha volt. Pedig úgy figyeltem! Ez mindig fáj egy kicsit. Mintha elszaladt volna egy lehetőség, egy kis boldogság. A tökéletes avokádó a reggeli kenyeremen, egy kis sóval és borssal… ezt a pillanatot nehéz elfelejteni. Ilyenkor érzem igazán, hogy megérte a várakozás.