Miért Áltermés az alma termés?

76 megtekintés
Az alma áltermése azért minősül így, mert húsos fala a virág vacok részéből, nem pedig a magház falából fejlődik. Ez az anatómiája különbözteti meg az igazi termésektől.
Hozzászólás 0 tetszik

Miért Áltermésnek számít az alma botanikailag?

Sokáig én is csak egy gyümölcsnek néztem az almát. Beleharaptam, édes, kész.

Aztán rájöttem, hogy az egész egy kis botanikai átverés. A lényeg, hogy amit mi eszünk, az a finom húsos rész, az nem is a termés maga. Az a virág kocsányának a megvastagodott, elhúsosodott része, a vacok.

A valódi termés az a pici, keményebb tok a közepén. Amit csutkának hívunk. Abban vannak a magok, a magház. Az az igazi.

Múlt szeptemberben a Fény utcai piacon vettem egy kiló idaredet, olyan 750 forintért, és ahogy ettem, pont ezt néztem. A csutka fala és a körülötte lévő húsos rész textúrája teljesen más.

Szóval áltermés, mert a gyümölcs lényege, a húsa, az a vacokból fejlődik, nem a magház falából, ahogy az egy „szabályos” termésnél történne.

Egy finom, ropogós kis szélhámos az egész.

Mikor kell ültetni az almafát?

Az éjszaka mélyén, mikor minden elcsendesedik, gondolkodom az ültetésen. Azok a konténeres fák, amik már gyökereznek a földben, várják a sorsukat. Ők szinte bármikor mehetnek a földbe, persze, ha a fagy nem köti meg a talajt, nem járja át a csonkjukat. De a szabadgyökerű... ők mások. Nekik az ősz a biztos, amikor a hideg még nem mardos, vagy a kora tavasz, mielőtt a nap túl égetővé válna. Akkor indul meg bennük az élet, lassan, de kitartóan.

Évek óta nézem, ahogy a fák nőnek. Tudom, hogy a szabadgyökerű csemete mélyebb nyugalmat igényel. Az őszi ültetéskor a gyökerek még kapaszkodhatnak a földbe a téli álom előtt, megerősödhetnek. A kora tavaszi telepítés pedig megadja a lehetőséget, hogy a rügyfakadás energiáját már a végleges helyén hasznosítsa a fa, ne a sokkból kelljen felébrednie azonnal. A konténeresek előnye a kényelem, de a gyökereknek akkor is idő kell, hogy megszokják új otthonukat.

És vannak dolgok, amikre mindig gondolni kell, ha egy új életet hozunk a kertbe. Ez nem csak egy facsemete, ez ígéret:

  • Talaj előkészítése: Lazítsuk fel mélyen a talajt, legalább egy ásónyomnyira. A rossz vízáteresztés gátat szab a fejlődésnek. Az alma a semleges pH-t kedveli, a savas talajon érdemes meszezést végezni.
  • Ültetőgödör: Kétszer olyan széles legyen, mint amekkora a gyökérlabda vagy a gyökérzet terjedelme. A mélysége annyi, hogy a gyökérnyak a talajszinttel egy vonalba kerüljön.
  • Vízutánpótlás: Az ültetés után alaposan locsoljuk be. Az első évben kiemelten fontos a rendszeres öntözés, különösen száraz időszakokban. Egy fa szomjazása néma küzdelem.
  • Tápanyag: Az ültetőgödörbe tegyünk érett komposztot vagy szerves trágyát, de sose közvetlenül a gyökerekre. Hagyjuk, hogy a fa lassan vegye fel, amire szüksége van.
  • Napfény: Az almafa a napos helyet kedveli. Legalább 6-8 óra közvetlen napsütésre van szüksége a bőséges terméshez. Ez adja erejét, színét a gyümölcsnek.
  • Metszés: Az első évben alakító metszés szükséges, hogy a korona megfelelően fejlődjön. Később fenntartó metszéssel segítjük a termést és az egészséges növekedést.
  • Védelmezés: Fiatal korában védeni kell a vadkártól, rágcsálóktól. Egy háló vagy védőhuzal elengedhetetlen. A betegségek és kártevők elleni védekezés folyamatos figyelmet igényel.

Hány év alatt nő fel az almafa?

Az almafa nem nő fel úgy, ahogy a gyerekek. Van, amelyik nyolc év alatt már szép nagy bokorrá válik, van, amelyik tizenötig is elnyújtja a kamaszkorát. Ez a fajtától is függ, mintha az egyik hiperaktív lenne, a másik meg lassú. És persze számít a talaj, mint nekünk a jógaóra.

  • Gyorsabban terem: A korai fajták szinte azonnal beindulnak, 3-4 év múlva már szedegetheted a zsenge almát.
  • Később lesz nagy: A teljes méretet 15-20 év alatt éri el. Gondolj bele, ennyi idő alatt egy ember is lediplomázik, alapít családot. Az almafa csak növekszik.
  • A törődés számít: A metszés, a táplálás, a kártevők elleni védekezés mind befolyásolja. Mintha a gyereknevelés lenne, csak fával.

Azt is érdemes tudni, hogy az almafák metszése nem csak esztétikai kérdés, hanem a terméshozamot is befolyásolja. Egy jól metszett fa nem csak szebb lesz, de egészségesebb és több gyümölcsöt is terem. Ez olyan, mint a tudatos önfejlesztés, csak egy fa esetében.

És a gyümölcsfák betegségei is gondot okozhatnak. A lisztharmat, a varasodás, ezek mind lassíthatják a növekedést, és csökkenthetik a termést. A megelőzés sokszor jobb, mint a gyógyítás, nem igaz? Ezt már az ókori bölcsek is tudták.