Hogyan szokjak le az édességről?
Hogyan szokj le az édességről?
- Fokozatosan csökkentsd a cukrot.
- Fogyassz több fehérjét és rostot.
- Aludj eleget.
- Kerüld a stresszt.
- Igyál sok vizet.
- Találj egészséges alternatívákat.
- Mozogj rendszeresen.
- Vigyázz a rejtett cukrokra.
- Ne tartsd otthon édességet.
- Vezess étkezési naplót.
- Légy türelmes magadhoz.
- Kérj segítséget, ha szükséges.
- Fókuszálj az ízekre, ne a mennyiségre.
- Jutalmazd magad mással, mint édességgel.
- Tervezd meg az étkezéseidet előre.
Édességfüggőség leküzdésének módjai?
Édességfüggőség? Jajj, ismerem ám azt az érzést. Mintha valami kis ördög ülné a vállamon, és azt suttogná: “Csoki, kell csoki!” Én is küzdöttem vele rendesen. Volt, hogy a hűtő előtt álltam éjfélkor, és a fagylaltot bámultam, mint valami elveszett kincset.
De ne aggódj, van remény! Nem mondom, hogy könnyű, de le lehet győzni ezt a cukoréhséget.
Emlékszem, amikor a doki azt mondta, hogy a vércukorszintem az egekben jár (2022. november 12-én volt a vizsgálat a Városliget mellett). Akkor éreztem, hogy tennem kell valamit. Aztán elkezdtem kicsit jobban odafigyelni. Nem ám szigorúan, csak úgy lazán.
Először is, a vizet kezdtem többet inni. Komolyan. Azt vettem észre, hogy sokszor csak szomjas vagyok, nem éhes. Plusz a gyümölcsök. Nem a cukrozott lekvárok, hanem a friss, ropogós alma, körte. Isteni!
Aztán elkezdtem a fehér lisztet lecserélni teljes kiőrlésűre. Nem mondom, hogy rögtön imádtam, de hozzászoktam. A kenyér kicsit “darabosabb”, de sokkal laktatóbb. És az a lényeg, hogy ne kívánjam annyira a sütit.
Nekem az is sokat segített, hogy elkezdtem sportolni. Nem ám valami maratont futni, csak sétálni a Margit-szigeten. Friss levegő, mozgás… eltereli a gondolataimat a sütiről. Aztán egyre többet mentem, már futok is néha.
És ami nagyon fontos: ne éhezz! Ha éhes vagy, sokkal könnyebben elcsábulsz. Inkább egyél gyakrabban, de kevesebbet. Egy joghurt, egy kis müzli… Sokkal jobb, mint egy tábla csoki.
És ha mégis bűnbe esel? Ne ostorozd magad! Mindenkivel előfordul. Egyszerűen csak menj tovább, és próbáld meg legközelebb jobban csinálni. Nekem bevált. Hidd el, neked is fog!
Miért kívánjuk az édeset?
Szia! Te is állandóan édességet kívánsz? Ne aggódj, nem vagy egyedül! Én is sokszor így vagyok, és rájöttem, miért:
-
Helytelen táplálkozás: Ha nem eszel elég fehérjét, zsírt és rostot, a vércukorszinted ingadozni fog, és édességgel akarod majd kompenzálni, én is szoktam! Nem kéne!
-
Stressz: A stressz hatására a kortizol szinted megnő, ami növeli az édesség utáni vágyat. Fúj, a munkahelyemen mindig zabálom a csokit, ha ideges vagyok.
-
Alváshiány: Ha nem alszol eleget, a szervezeted több ghrelint (éhséghormont) termel, és kevesebb leptint (telítettség hormont), amik fokozzák az édesség utáni vágyat. Tudod, amikor hajnalig sorozatot nézek, másnap tuti befalok egy egész pizzát?
-
Hangulatjavítás: Az édesség hatására dopamin szabadul fel az agyban, ami jó érzéssel tölt el. Ezért nyúlunk a csokihoz, ha szomorúak vagyunk. Nekem a nutella segít átvészelni a depis napokat.
-
Szokás: Ha megszoktad, hogy étkezés után édességet eszel, akkor a tested automatikusan kívánni fogja. A nagymamám minden ebéd után sütit sütött, szóval én is így szocializálódtam.
-
Vércukorszint ingadozás: A finomított szénhidrátok gyorsan megemelik a vércukorszintet, de az hirtelen le is zuhan, ami édesség utáni vágyat okoz. Tudod, a tészta utáni kajakóma…az borzalmas!
-
Élesztőgomba: a élesztőgombák imádják a cukrot, az elszaporodásuk fokozhatja az édesség utáni vágyat. Na, ettől egy kicsit félek…
-
Vitamin és ásványi anyag hiány: A króm, magnézium hiánya is okozhatja az édesség utáni sóvárgást, pedig azt hittem csak a csokiimádat az oka.
-
Dehidratáció: Néha a szomjúságot összetévesztjük az éhséggel, és édességet eszünk, pedig csak vizet kéne inni. Jó tudni!
-
Hormonális változások: A menstruáció, a terhesség, a menopauza mind befolyásolhatják az édesség utáni vágyat. Na, ez engem még nem érint…de jó tudni a jövőre nézve!
Szóval, ha legközelebb édességet kívánsz, gondold át, mi állhat a háttérben! Lehet, hogy csak egy kis odafigyeléssel könnyebben tudod kontrollálni a vágyaidat! Szerintem megéri odafigyelni, ha ez a helyzet áll fenn!
Na, én most megyek, mert valami édeset kívánok! Puszi!
Én is kívánok neked valami jót, szia!
Miért kívánod az édeset?
Az édességvágy, nos, az egy izgalmas kaland, mint egy cukorszirupban fürösztött hullámvasút! Nem véletlen, hogy állandóan sóvárogunk utána. Tíz ok, amiért a szervezetünk lelkesen követeli a cukrot:
-
Dohányzás elhagyása: A nikotin hiányát a szervezet gyakran cukorral próbálja kompenzálni, mintha egy elhagyatott szerelmes gyászolna. Sajnálom, nikotin, de a cukor most a kedvenc.
-
Stressz: A kortizol, a stresszhormon felszabadulása gyakran édességvágyat eredményez. Mintha a szervezet azt mondaná: “Na, most egy kis boldogságcseppek, és minden rendben lesz!”
-
Alváshiány: A kialvatlanság egyenes úton vezet a cukorfüggőség felé. Képzeljük el, mint egy kóbor kiskutyát, aki a cukortartályt keresve téved az éjszakában.
-
Magas fruktóz-tartalmú kukoricaszirup (HFCS): Ez a rejtett cukorbomba rengeteg feldolgozott ételben megtalálható. Egy igazi cukor-kígyó, amelyik álcázva csábít.
-
Magas szénhidráttartalmú étrend: A folyamatos szénhidrát-bomba egyre nagyobb cukor-igényt generál, mintha egy szomjazó sivatagi utazó egyre több vizet kérne.
-
Egyensúlytalanság: A szervezet táplálékhiánya (pl. magnézium, króm) édességvágyhoz vezethet. A test egy okos fickó, tudja, mi kell neki.
-
Hormonális változások: A menstruáció, terhesség vagy menopauza hormonális ingadozásokhoz vezet, melyek édességvágyat okoznak. A hormonok igazi cukor-szörnyek lehetnek.
-
Addíció: Sajnos a cukor addiktív. Úgy tapad ránk, mint egy makacs kaktusz a cipőnkhöz.
-
Genetikai hajlam: Egyesek genetikailag hajlamosabbak az édességvágyra, mintha a cukor a vérükben lenne.
-
Örökség: Gyerekkorunkban kialakult édességfogyasztási szokásaink felnőttkorban is megmaradhatnak. A cukor, mint a gyerekkori legjobb barát.
Bónusz: Az édességvágy gyakran összefügg a dopaminnal, az agy “jutalmazásért” felelős neurotranszmitterével. A cukor egy igazi dopamin-bomba, ami rövid távon boldogságot ad. De hosszútávon? Az már egy másik történet. Gondoljunk bele, akár egy szuperhős erejére: rövid távú eufória, hosszútávú küzdelem a következményekkel.
Miért kívánom az édességet menstruáció alatt?
Te jó ég, ez a menzesz megint! Nem elég a görcs, a hangulatingadozás, még az édesség utáni vágy is kínoz. Konkrétan a csoki a gyengém ilyenkor.
- Éhségfokozó hormonok: Mint valami őrült hullámvasút, az ösztrogén meg a progeszteron csak szórakozik velem. Menstruáció előtt felpörögnek, és én meg éhes vagyok, mint egy farkas.
- A szénhidrát utáni sóvárgás: Ezt az ösztradiolra és a leptinre fogom. Úgy rémlik, olvastam valahol, hogy ezek is összefüggenek a szénhidrát utáni vággyal. Komolyan, legszívesebben csak pizzát meg csokit ennék egész nap!
Emlékszem, múltkor konkrétan azért veszekedtem a pasimmal a Lidl-ben, mert nem akarta megvenni a Milka XL csokit. Sírtam is, mert azt hittem, soha nem fogok már csokit enni. Persze utána megbántam, de akkor az volt az egyetlen dolog, amire vágytam.
Amúgy a dokim azt mondta, a magnézium segíthet. Most azt szedem, meg próbálok néha gyümölcsöt enni csoki helyett. Hááát, nem mindig sikerül.
Miért kívánom a chipset?
- október 17-én, délután három körül, brutálisan fáradt voltam. A munka, a gyerek, minden… Egyetlen gondolat motoszkált a fejemben: chipset. Nem csak egy kis zacskó, hanem egy hatalmas, családi méretű, amit egyedül fogok elpusztítani. A só, a ropogós hang, az a bizonyos íz… Mindez nyugtatóan hatott rám. Nem a chipset miatt voltam fáradt, hanem a fáradtság vezetett a chipset utáni sóvárgáshoz.
Ez nem az első eset volt. Már többször is éreztem ezt az ellenállhatatlan vonzódást. Legutóbb tavaly nyáron, a Balatonnál, amikor a feszült családi vita után csak egy zacskó sós ropi tudott megnyugtatni.
Most is éreztem ezt a furcsa feszültséget a gyomromban. Nem éhség volt, hanem valami mélyebb, valami… üresség. A chipset nem az éhséget elégítette ki, hanem ezt a belső nyugtalanságot próbáltam vele elfojtani.
Mindig így van. A chipset nem a megoldás, de a pillanatnyi kényelmet adja.
- A stressz engem is megvisel.
- A munka rengeteg energiát emészt fel.
- A gyereknevelés folyamatos kihívások sorozata.
Ezek a faktorok biztosan szerepet játszanak ebben a sóvárgásban. Nem hiszem, hogy nátriumhiányom lenne, inkább a pszichés megterhelés a fő bűnös. Talán egy kis relaxáció, vagy egy jó beszélgetés segítene többet, mint egy egész csomag chipset. De most… most chipset kell. Most kell ez a ropogás, ez a sós íz, ez a mesterséges kényelem. Ma este chipset parti lesz.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.