Miért kívánom a chipset?

Chipset vásárlásának oka?

A múlt héten, mondjuk, szerdán este, szörnyűen éhes voltam. Két nagy zacskó chipset nyeltem le, a sózott, paprikásat, amolyan vörös, csípős fajtából. Utána rosszul voltam. Nem a chipsetől, hanem a napomtól.

Stresszes volt a hét. Új munka, új felelősségek, egyfolytában rohanás. Este kilenc óra körül, a kanapén heverve, csak rágcsálni akartam valamit. Ez volt a megoldás.

Aztán eszembe jutott, hogy anyukám mindig azt mondta, ha valaki állandóan sóvárog a sós dolgok után, lehet, hogy ásványi anyag hiány van a szervezetében. De nálam? Inkább a stressz. Tudom.

Két éve, egy vizsgadömping közepén, hasonló volt a helyzet. Akkor napi három doboz rágcsát ettem. Ilyenkor mindig eszembe jut a régi pszichológusom, aki mondta, hogy néha a testünkkel kommunikálunk. Én akkor nem értettem. Most már értem. Azóta próbálok jobban vigyázni magamra.

És persze, a chipset is finom. De nem hiszem, hogy az a fő oka a falásnak. Valószínûleg.