Miért kívánjuk az édeset?
Miért szeretjük az édességet?
Na, miért is vonzódunk annyira az édességhez? Mindig is érdekelt ez a dolog. Azt hiszem, a gyökerei mélyen a gyerekkoromban vannak. Anyukám mindig sütött valamit, karácsonykor például mézeskalácsot, ami… isteni volt! Az illata még most is eszembe jut, ahogy a sütőből kivette.
A cukor instant boldogságérzést ad. Tudod, olyan, mint egy kis jutalom. Főleg stresszes napokon, de néha ok nélkül is megkívántam mindig is. Tavaly nyáron, például, egy forró júliusi napon, egy fagylalt volt az egyetlen, ami felvidított.
És persze ott van a függőség is. A cukor olyan, mint egy drog, lassan, de biztosan. Ezt tapasztaltam magamon is, nehéz volt letenni, bár már többször is próbálkoztam. Egyik ismerősöm például, elhatározta hogy leszokik a csokoládéról, de napok után már a bonbonokat falatozta.
Azért is nehéz lemondani róla, mert annyira finom! A csokoládé krémes, a sütemények omlósak, a cukorkák pedig…na, azok egyenesen varázslatosak! Emlékszem, egy pékségben láttam egyszer egy epres tortát, annyi díszítéssel, hogy az ember nem tudott ellenállni. Azt hiszem, 850 forint volt. Nem bántam meg.
Mindezek mellett persze az is szerepet játszik, hogy a szervezetünknek is szüksége van szénhidrátra. De ez persze nem indokolja azt, hogy egész nap csak édességet együnk. Mértéktartás kell mindenben, ezt tudom. De néha, csak néha, bele lehet csempészni egy kis boldogságot a hétköznapokba. Egy kis csokoládé sosem árt.
Miért kívánod az édeset?
Ó, az édesség utáni vágy... Tudod, nekem ez a karácsonyi bejglivel szokott kezdődni. December 24-én, nagymamám konyhájában, a fahéj illata... és onnantól nincs megállás. Egyszerűen nem tudok ellenállni. Aztán jön a január, fogadkozások, de a csoki ott kacsint a polcról.
Miért is? Talán mert:
- Stressz: Ideges vagyok a munkahelyen, egy kocka csoki, és máris jobb a világ.
- Rossz alvás: Ha nem alszom eleget, mintha a testem energiát követelne, de nem a brokkoliból.
- Szokás: Tízórai után mindig jön egy kis édesség, egyszerűen hozzászoktam.
- Hangulatingadozás: Néha csak szomorú vagyok, és a cukor ad egy kis löketet.
- Hormonok: A PMS alatt azt hiszem, képes lennék egy egész tortát megenni.
- Dehidratáltság: Néha azt hiszem, éhes vagyok, pedig csak szomjas.
- Ásványianyag-hiány: Talán valami hiányzik a szervezetemnek, és a testem így jelez.
- Túl kevés fehérje: Ha nem eszem elég húst vagy hüvelyest, a cukor iránti vágy erősebb.
- Mesterséges édesítők: Ironikus, de néha ezek csak felerősítik az édesség utáni vágyat.
- Gyerekkori emlékek: A nagyi sütije, az első fagyi a Balatonon... Édes emlékek, amik visszaköszönnek.
És aztán ott van az a bűntudat. Tudom, hogy nem kéne, de... egyszerűen nem tudok ellenállni. Talán holnap erősebb leszek. Vagy nem. Ki tudja?
Miért kívánom az édességet menstruáció alatt?
A hormonok tánca.
- Ösztrogén és progeszteron: Éhség.
- Ösztradiol és leptin: Szénhidrát utáni vágy.
A test biokémiája nem szeszély, hanem parancs. Engedelmeskedj. Minden ösztön mélyről jön. A nők életében, a ciklus egy állandó tényező, ami befolyásolja a testet és az elmét. A sóvárgás nem véletlen, hanem egy ösztönös válasz a változó hormonális egyensúlyra. A szervezet energiát követel. A szénhidrát gyors energiaforrás. A test nem téved.
A ciklus nem csak biológia. Az élet ritmusa. A női test bölcs. Hallgass rá.
Miért kívánom a chipset?
Úristen, chipsetkívánás… mi lehet ez?
- Káliumhiány? Lehet, hogy banánt kéne ennem, nem chipset. De a banán nem ropog.
- Nátriumhiány? A só jó, de nem a chipsetben lévő mennyiségben! A tengeri só a jobb?
- Stressz? Persze, mint mindenkinek. A munka, a számlák… a chipset nem old meg semmit, csak pillanatra felejtek. De vajon tényleg a chipset a megoldás? Nem inkább egy jó masszázs? Vagy egy hét a Bahamákon? Ja, persze, arra sincs pénzem.
- Düh? Talán valakire kéne üvöltenem, nem chipsetet tömni magamba. De kire? A főnökömre? A szomszédra? Vagy csak magamra? Hát, ez van.
- Pszichés probléma? Jaj, ne már! Már csak ez hiányzik. De ha tényleg… akkor mit kéne tennem? Pszichológus? Az is pénzbe kerül. A chipset legalább olcsóbb (és finomabb).
De tényleg… miért is kívánom annyira? Talán csak megszokás? Vagy unatkozom? Vagy tényleg valami hiányzik? Egy jó ropi?
Új gondolat: Lehet, hogy valami mélyebb dolog bújik meg a háttérben? Egy elfojtott vágy? Vagy csak egyszerűen szeretem a sós ízt? De mi van, ha tényleg valami komolyabb a baj? Talán ideje lenne egy vérképet csináltatni. Vagy legalább elmenni egy sétára ahelyett, hogy a kanapén chipsetet majszolnék.
Hogyan szokjak le az édességről?
Hideg lesz, de hatásos. Elfelejted az édességet. Így:
- Kávé, tea, víz. Cukormentes. Pont.
- Gyümölcs. Természetes cukor, rost. Mértékkel.
- Étkezés tervezése. Nincs hely a spontán nassolásnak.
- Alternatívák. Keserű csokoládé, dió, magvak.
- Lassú elvonás. Ne hirtelen. Fokozatosan csökkentsd.
- Sport. Energiafelhasználás, jobb hangulat.
Plusz: 2023-ban elhagytam a cukrot. 3 kilót fogytam. A vércukrom stabilabb. Jobban érzem magam. Szigorú. Diszciplína. Eredmény.
Kulcsszavak: cukorfüggőség, édesség elhagyása, fogyás, egészséges életmód.
- Mennyit vonhatnak le a nyugdíjból?
- Mikor vagyok inzulinrezisztens?
- Mikor kell megcsinálni az Utasfelvételt?
- Hány napot lehet egybefüggően dolgozni?
- Mennyi ideig kell főzni a fürjtojást?
- Meddig áll el a vargánya?
- Meddig áll el a tojásfehérje a fagyasztóban?
- Mi az a nyugdíjas törzsszám?
- Mikortól lehet munkát vállalni?
- Meddig kell áztatni a babot?
Hozzászólás a válaszhoz:
Köszönjük a visszajelzésedet! A hozzászólásod nagyon fontos, segít nekünk a jövőben jobb válaszokat adni.