Mit esznek a poszméhek?

Mit esznek a poszméhek? A nektár és pollen jelentősége

A virágok látogatóiként a mit esznek a poszméhek téma alapvető kulcsot jelent a beporzók étrendjének megismeréséhez. Érdemes megvizsgálni a természetes táplálékforrásokat, amelyek biztosítják a kolóniák fennmaradását és a rovarok mindennapi túlélését a virágzó kertekben.

Mit esznek a poszméhek a mindennapokban?

A poszméhek tápláléka elsősorban nektárból és pollenből áll. Ez a kettős táplálékforrás biztosítja számukra a mindennapi élethez szükséges energiát és a fejlődésükhöz elengedhetetlen fehérjéket, miközben ők maguk a természet legfontosabb beporzói közé tartoznak.

A nektár mint az energia forrása

A nektár a virágok által termelt cukros folyadék, amely azonnali energiát biztosít a repüléshez és a fészek fenntartásához. A felnőtt poszméhek a friss nektárt részesítik előnyben, amelyet közvetlenül a virágokból gyűjtenek össze hosszú, szívóberendezésre emlékeztető nyelvük segítségével.

A pollen szerepe a fejlődésben

Míg a nektár az üzemanyag, a pollen a poszméhek legfőbb fehérje-, zsír- és vitaminforrása. A gyűjtögető egyedek a hátsó lábainkon található úgynevezett kosárkákban hordják haza a virágport, amellyel főként a növekvő lárvákat táplálják, de a kifejlett egyedeknek is szükségük van rá a szöveteik fenntartásához.

Esznek e mézet a poszméhek?

Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon termelnek-e és esznek-e mézet a poszméhek. A válasz az, hogy a poszméh nektár és pollen kettőse mellett a méz, mint tárolt nektár, másodlagos táplálékforrás számukra. Bár képesek kisebb mennyiségű mézet raktározni a fészkükben lévő viaszsejtekbe, ezt nem olyan ipari mennyiségben teszik, mint a házi méhek.

Ez a feleslegbe helyezett, betárolt nektár vagy méz elsősorban a lárvák számára szolgál vésztartalékként, illetve a téli túléléshez szükséges. A hideg hónapokban, amikor a virágok nem nyílnak, a királynő - aki egyedüliként vészeli át a telet - ebből a raktározott energiából táplálkozik, amíg fel nem melegszik az idő.

Gyakori tévhitek a poszméhek etetésével kapcsolatban

Néha elkövetjük azt a hibát, hogy meg akarjuk etetni a kimerültnek tűnő poszméheket a kertben cukros vízzel vagy bolti mézzel. Bár a híg cukoroldal azonnali energiát adhat egy legyengült rovarnak vészhelyzetben, a bolti méz etetése kifejezetten veszélyes lehet rájuk nézve, mert olyan kórokozókat tartalmazhat, amelyek decimálhatják a populációt.

A legjobb, amit tehetünk a poszméhek élelmezéséért a saját kertünkben, ha minél több nektár- és pollenben gazdag, őshonos virágos növényt ültetünk kora tavasztól egészen késő őszig.

A poszméhek és a házi méhek táplálkozási szokásainak összehasonlítása

Bár mindkét rovarcsoport virágporral és nektárral táplálkozik, a tárolási és felhasználási stratégiájuk jelentősen eltér.

Poszméhek

• Friss nektár és friss pollen a mindennapokban.

• Másodlagos, csak kis mennyiségű raktározott nektár a fészekben.

• A felesleg a lárvák etetésére és a téli túlélésre szolgál.

• Egyszezonos kolóniák, csak a megtermékenyített királynő telel át.

Házi méhek

• Átalakított nektár, azaz méz és raktározott virágpor.

• Hatalmas mennyiségű méz folyamatos gyűjtése és raktározása.

• A teljes kolónia átteleltetésére a raktározott élelemből.

• Többéves, folyamatosan fennmaradó társasok.

Anna kertje és a helyi poszméh kolónia

Anna észrevette, hogy kora tavasszal egy nagy termetű poszméh királynő keresgél makacsul a még alig virágzó kertjében, láthatóan kimerülve a hideg napok után.

Első reflexe az volt, hogy hoz egy kis bolti mézet egy tálkában, de miután utána olvasott, rájött, hogy ezzel akár vírusokat is átvihetne a vadon élő rovarokra.

Helyette a kora tavruszi krókuszok és a kerti hunyorok közelébe tett egy kis csepp híg cukorvizet vészmegoldásként, amíg a virágok kinyílnak.

A következő hetekben Anna vadgesztenyét és levendulát ültetett, mire a poszméhek bőségesen találtak friss nektárt és pollent a fészkük építéséhez.