Mikor fordul termőre a meggyfa?

Mikor fordul termőre a meggyfa? 2-4 év alatt

A mikor fordul termőre a meggyfa téma fontos a gyümölcstermesztők számára. A megfelelő fa kiválasztása és a gondos ápolás biztosítja a sikeres növekedést és a bőséges termést a kertben.

Mikor fordul termőre a meggyfa ültetés után?

A meggyfa termőre fordulása leginkább a kiválasztott szaporítási módtól és a fajtától függ, de a legtöbb faiskolai csemete az ültetés utáni 3-5 évben kezd el bőven teremni. Ez az időszak a fiatal fa fejlődésétől és a gondozástól függően némileg változhat. Nem mindegy ugyanis, hogy előre nevelt oltványt vagy saját kezűleg vetett magoncot ültetünk a kertünkbe.

Néhány korán termő típus már az ültetést követő második vagy harmadik évben megmutatja az első pár szemet. Az igazi, gazdaságos és bőséges termésmennyiségre azonban általában a negyedik vagy ötödik évig várni kell. A gyümölcsök érése fajtától függetlenül leggyakrabban június közepére vagy végére tehető, és a folyamat kifejezetten napos, meleg helyet igényel.

A szaporítási mód hatása a gyümölcstermésre

A hagyományos faiskolai oltványok és a konténeres fák óriási előnye a magról vetett verziókkal szemben, hogy sokkal hamarabb hoznak gyümölcsöt. Az oltványok esetében a nemes rész már egy érett, termőképes fáról származik, így a gyökérstabilitás elérése után azonnal képes virágot képezni. Ezzel szemben a magról nevelt meggyfáknak egy hosszú, fiatalkori fázison kell átesniük, mielőtt egyáltalán virágrügyeket fejlesztenének.

A magról vetett meggyfa termőre fordulása akár 7-10 évet is igénybe vehet, ráadásul a gyümölcs minősége és íze teljesen kiszámíthatatlan, mivel nem örökíti hűen az anyanövény tulajdonságait. A faiskolákban vásárolt, leggyakrabban sajmeggy alanyra szemzett oltványok ezzel szemben már a 3. évben megbízhatóan teremnek. Ha biztosra akarunk menni, a magoncolást érdemes elkerülni, és inkább ellenőrzött csemetét választani.

A nem megfelelő metszés és a monília veszélyei

Sokan esnek abba a hibába, hogy a túlzott türelmetlenség miatt elhanyagolják a fiatal fa koronaalakító metszését, vagy éppen ellenkezőleg: túl erősen vágják vissza a hajtásokat. A meggyfa az 1-2 éves termővesszőkön hozza a legszebb gyümölcsöket, ezért ha a tavaszi ritkítás során túl sok fiatal vesszőt távolítunk el, könnyen termés nélkül maradhatunk az adott szezonban. Az ültetéskori visszavágás és az első évek vázág-kialakítása alapozza meg a későbbi bőséget.

A helyes technika mellett a betegségek, különösen a monília fertőzés is drasztikusan kitolhatja vagy megakadályozhatja a termőre fordulást. Ez a gombás betegség képes a virágokon keresztül megfertőzni a fát, aminek következtében a hajtások és az ágak szinte napok alatt elszáradnak. Rendszeres, évi 3-5 alkalommal végzett megelőző permetezés nélkül a fiatal fa legyengül, és a várva várt gyümölcsök helyett csak elhalt ágakat fogunk látni.

Oltvány, konténeres fa és magonc összehasonlítása

Faiskolai oltvány (Sajmeggy alanyon) ⭐

• Teljesen garantált, a fajtára (pl. Érdi bőtermő) jellemző méret és ízvilág
• Magasabb, rendszeres metszést és évi 3-5 permetezést igényel a gombák ellen
• Ültetés után 3-4 évvel már bőven terem, pár szem már a 2. évben is megjelenhet

Konténeres meggyfa

• Garantáltan fajtaazonos, megbízható és egyenletes éréssel
• Közepes, az ültetés évében (főleg nyáron) intenzív öntözést igényel
• Ültetés után 2-3 évvel, mivel eleve idősebb, fejlettebb gyökérzettel ültetjük

Magról nevelt meggyfa

• Bizonytalan, gyakran apróbb, savanyúbb vadmeggy jelleget mutathat
• Alacsony az első években, a saját gyökerén nevelt fa sokszor szívósabb
• Nagyon későn, általában az elültetést követő 7-10. évben fordul termőre

Gábor türelemjátéka a homokos talajú érdi kertben

Gábor, egy 38 éves budapesti programozó, az Érd melletti telkén döntött úgy, hogy saját gyümölcsöst telepít. Tapasztalat nélkül, egy barátjától kapott meggymagok elültetésével kezdte a folyamatot a kert hátsó részén, bízva a természet erejében.

Az első nagy csalódás akkor érte, amikor a magoncok 4 év után még mindig csak vékony suhancok voltak, virágnak pedig nyoma se volt. Ráadásul a nyári aszályban a nemesítetlen növények levelei korán sárgulni kezdtek a tápanyagszegény talajban.

Gábor ekkor rájött, hogy a magról nevelés túl lassú és bizonytalan. Fogta magát, és vásárolt két darab Érdi bőtermő oltványt, amelyeket alaposan feljavított, komposzttal dúsított ültetőgödörbe helyezett el a kert legnaposabb pontján.

Az eredmény magáért beszélt: az oltványok már a második évben hoztak mutatóba pár szemet, a harmadik év végére pedig fánként több kiló lédús meggyet szüretelhetett, teljesen elfeledtetve a korábbi 4 elvesztegetett évet.