Mikor nem kell táppénz hozzájárulást fizetni?

51 megtekintés
Az mikor nem kell táppénz hozzájárulást fizetni kérdésre a válasz az, hogy az első 15 munkanapra egy naptári évben nem táppénz, hanem betegszabadság jár. Ezt a munkáltató fizeti a távolléti díj 70 százalékaként, így ezalatt sem merül fel táppénz-hozzájárulás.
Hozzászólás 0 tetszik

Mikor nem kell táppénz hozzájárulást fizetni? Betegszabadság szabályai

Az mikor nem kell táppénz hozzájárulást fizetni téma tisztázása segít elkerülni a munkáltatói terhek félreértését. Ismerje meg a bérköltségeket érintő alapvető szabályokat, hogy pontosan átláthassa a naptári évre vonatkozó fizetési kötelezettségeket.

Mikor nem kell táppénz hozzájárulást fizetni? A legfontosabb alapszabályok

Röviden összefoglalva: nem kell munkáltatói táppénz-hozzájárulást fizetni a nem betegség miatti keresőképtelenségek, mint például a baleseti táppénz vagy a gyermekápolási táppénz idejére. Ugyancsak mentesül a cég a passzív jogon járó ellátások, valamint az első 15 napos betegszabadság időtartama alatt. A szabályozás látszólag egyértelmű, de a bérszámfejtés során rengeteg a buktató.

A legtöbb cégvezető és kezdő bérszámfejtő tudja, hogy alapesetben a táppénz egyharmada a munkáltatót terheli. De van egy nagyon specifikus adminisztrációs hiba a passzív ellátás kódolásánál,[1] amivel a kisvállalkozások feleslegesen fizetnek az államkasszába - ezt a trükkös részletet a passzív ellátásokról szóló bekezdésben fogom részletesen megmutatni.

Tíz év HR és bérszámfejtési tapasztalattal a hátam mögött mondhatom, hogy a jogszabályok értelmezése sosem fekete vagy fehér. Gyakran előfordul, hogy egy egyszerű adminisztrációs elírás miatt a cég indokolatlanul fizet. Legyünk őszinték - a társadalombiztosítási kódrendszer nem éppen felhasználóbarát.

Táppénz kódok jelentése: Melyiknél van mentesség?

A keresőképtelenség okát orvosi kódok jelzik a táppénzes papíron. Ezek a számok határozzák meg, hogy ki viseli az anyagi terheket. Nézzük a legfontosabb kivételeket, amikor a munkáltató fellélegezhet.

Beteg gyermek ápolása (GYÁP / 5-ös kód)

Ha a munkavállaló a beteg gyermekét ápolja otthon, a táppénz a keresőképtelenség legelső napjától kezdve jár, de a költsége egyáltalán nem terheli a munkáltatót. Sokan azt hiszik, itt is van betegszabadság, pedig ez óriási tévedés.

Ez azonnal a központi költségvetést terheli. Gyakori hiba, hogy a cégek levonják a harmadot a GYÁP esetén is, mert a szoftverük alapbeállítása rossz. Ne dőljön be ennek.

Terhességi vagy szülési táppénz (6-os és 9-es kód)

A 6-os kód (terhességi-gyermekágyi segély, illetve veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség) esetében nincs munkáltatói táppénz hozzájárulás mentesség. A várandósság alatti táppénz teljes mértékben az egészségbiztosítási alapot terheli. Ez logikus is, hiszen a társadalompolitikai cél a családok támogatása, nem pedig a munkáltatók büntetése a gyermekvállalás miatt.

Ki fizeti a baleseti táppénzt?

A baleseti táppénz (üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén) egy különleges kategória. Ilyenkor alapesetben nem egyharmados hozzájárulás van, hanem az ellátás teljes összege az egészségbiztosítást terheli. Teljes mentesség.

Viszont van egy komoly csavar. Speciális esetben, ha az üzemi baleset a munkáltató egyértelmű mulasztása miatt következett be - például nem biztosított védőfelszerelést - a teljes kifizetés a munkáltató kötelessége lehet. Ezt hívják megtérítési kötelezettségnek.

Még sosem láttam olyan esetet, ahol egy egyértelmű munkavédelmi mulasztás után a cég sikeresen kibújt volna a fizetés alól. A hatóságok ilyenkor könyörtelenül behajtják a teljes összeget, sőt, súlyos bírságokat is kiszabnak. Mindig gondoskodjon a megfelelő munkavédelmi oktatásról.

A betegszabadság ideje és a passzív jogon folyósított táppénz

Itt az ideje tisztázni a leggyakoribb félreértést, ami a munkáltatói terheket illeti. Az első 15 munkanapra egy naptári évben nem táppénz, hanem betegszabadság jár, amit a munkáltató fizet a távolléti díj 70 százalékaként,[2] így ezalatt sem merül fel munkáltatói táppénz hozzájárulás 2024 Ez tisztán bérköltség.

És most jön az a bizonyos trükkös részlet a passzív táppénzzel kapcsolatban, amit a bevezetőben említettem. Ha a munkavállalói jogviszony megszűnése után kapja az illető az ellátást, az passzív jogon folyósított táppénznek minősül.

Sok bérszámfejtő program - ha nem vezetik át pontosan a kilépés dátumát - továbbra is aktívként kezeli a dolgozót a hóvégi zárásnál. Ennek eredményeként a rendszer automatikusan kiszámolja és levonja a cégtől az egyharmados hozzájárulást a kilépés utáni napokra is. Ez teljesen hibás. A cégnek egyetlen forintot sem kellene fizetnie a munkaviszony megszűnése utáni időszakra. Évente cégek ezrei fizetnek be feleslegesen emiatt a szoftveres figyelmetlenség miatt.

A leggyakoribb táppénz típusok és a munkáltatói terhek összehasonlítása

A bérszámfejtés során elengedhetetlen a különböző kódok pontos ismerete, mivel ezek határozzák meg a cég fizetési kötelezettségét.

[b]Normál saját betegség (8-as kód)

  • Betegszabadság (a cég fizeti a távolléti díj 70 százalékát)
  • A cég fizeti a folyósított táppénz egyharmadát (táppénz-hozzájárulás)
  • Alacsony - ez a leggyakoribb, jól automatizált folyamat

Gyermekápolási táppénz - GYÁP (5-ös kód) ⭐

  • Nincs betegszabadság, azonnal táppénz indul
  • Nincs munkáltatói hozzájárulás, 100 százalékban az állam fizeti
  • Közepes - a szoftverek hajlamosak tévesen betegszabadságot számolni

Üzemi baleset (1-es, 2-es kód)

  • Nincs betegszabadság, baleseti táppénz indul (általában 100 százalékos mértékű)
  • Alapesetben nincs hozzájárulás, kivéve ha a munkáltató bizonyítottan mulasztott
  • Magas - szigorú munkavédelmi kivizsgálást és jegyzőkönyvezést igényel
A fenti adatokból világosan látszik, hogy a 8-as kódon kívül szinte minden speciális esetben mentesül a munkáltató a klasszikus egyharmados teher alól. A legbiztonságosabb megoldás mindig a kódok manuális ellenőrzése a havi zárás előtt.

Egy kisvállalkozás harca a passzív táppénzzel

Gábor egy 15 fős asztalosüzemet vezet vidéken. Tavaly megváltak egy alkalmazottól, aki a felmondási idő utolsó hetében lebetegedett, majd a munkaviszony megszűnése után is hetekig táppénzen maradt. Gábor biztos volt benne, hogy a kilépés után már semmi dolga a volt dolgozóval.

A havi záráskor a külsős könyvelőiroda szoftvere automatikusan behúzta a volt dolgozó orvosi papírjait, és a teljes 3 hetes időszakra - beleértve a kilépés utáni passzív időszakot is - kiszámolta a munkáltatói táppénz-hozzájárulást. Gábor dühös volt, amikor meglátta a közel 60.000 forintos extra fizetési kötelezettséget.

Hosszú telefonálgatás és a jogszabályok bújása után jöttek rá a hibára. A könyvelőprogramban a dolgozó kilépésének dátuma egy nappal későbbre lett rögzítve a tb-nyilvántartásban, így a rendszer nem aktiválta a passzív jogon járó ellátás mentességét.

A dátum korrigálása és a bevallás önellenőrzése után a rendszer azonnal törölte a jogtalan egyharmados terhet. Gábor megtanulta, hogy a szoftverek vakon követése helyett a passzív táppénzes eseteket mindig egyedileg kell ellenőrizni, és sosem szabad rögtön kifizetni a gyanús tételeket.

Ajánlott olvasnivaló

Melyik táppénz kód esetén mentesül a munkáltató pontosan?

A munkáltató mentesül a táppénz-hozzájárulás megfizetése alól az 5-ös (GYÁP), 6-os és 9-es (terhességgel kapcsolatos), valamint az 1-es, 2-es és 3-as (üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés) kódok esetén. Továbbá mentesül a passzív jogon folyósított táppénz idejére is.

Hogyan kerülhetem el a jogtalan levonásokat és a munkaügyi büntetéseket?

A legfontosabb a dolgozók orvosi igazolásain szereplő kódok és a bérszámfejtő program adatainak havi szintű, manuális egyeztetése. Különös figyelmet kell fordítani a kilépő dolgozók passzív táppénzére, mert ott történik a legtöbb téves, a céget terhelő levonás.

Mi a legfőbb különbség a passzív táppénz és a betegszabadság között a munkáltatói terhek szempontjából?

A betegszabadság az első 15 munkanapra jár aktív munkaviszonyban, és a cég fizeti a költségét (távolléti díj 70 százaléka). A passzív táppénz a munkaviszony megszűnése után jár, és semmilyen költsége nem terheli a volt munkáltatót, azt 100 százalékban az állam fizeti.

Ha további részletekre kíváncsi, olvassa el ezt is: Hány százalék a baleseti táppénz?

Fő üzenet

A 8-as kód a kivétel, nem a szabály

A munkáltatói egyharmados hozzájárulást alapvetően csak a saját betegség (8-as kód) miatti táppénz esetén kell megfizetni, miután lejárt a 15 nap betegszabadság.

A GYÁP teljesen költségmentes a cégnek

Gyermekápolási táppénz esetén nincs betegszabadság, és a cég mentesül minden táppénz-hozzájárulási teher alól az első naptól kezdve.

Kilépés után figyeljen a passzív táppénzre

A munkaviszony megszűnése után folyósított ellátások (passzív táppénz) esetén a cégnek nincs fizetési kötelezettsége. Mindig ellenőrizze, hogy a bérszámfejtő szoftver helyesen kezeli-e a kilépés dátumát.

Hivatkozott Források

  • [1] Allamkincstar - van egy nagyon specifikus adminisztrációs hiba a passzív ellátás kódolásánál
  • [2] Allamkincstar - Az első 15 munkanapra egy naptári évben nem táppénz, hanem betegszabadság jár, amit a munkáltató fizet a távolléti díj 70 százalékaként.