Mennyi liszt kell egy pizzához?
Egy pizzához kb. 30 dkg liszt szükséges. Esetenként 35 dkg is megfelelő lehet. A pontos mennyiség a liszt minőségétől és a kívánt tészta vastagságától is függ.
Mennyi liszt kell egy pizza tésztához?
Hát, pizza tészta… Mindig kicsit másképp csinálom. Általában 30 deka liszttel kezdek, de előfordul, hogy 35 is kell. Attól függ, mennyire száraz a liszt, meg a hangulatom is.
A többi hozzávaló? 25 gramm élesztő, 1,5 dl tej, csipet só, 1,5 evőkanál olaj, és kb. 2 dl víz. Tavaly nyáron, júliusban, egy fantasztikus pizzát sütöttem a Balatonnál, akkor kicsit több vizet tettem bele, mert forróságtól kicsit szárazabb lett a tészta.
A lényeg, hogy a víz mennyiségét mindig a tészta állaga dönti el. Nem lehet pontosan megmondani, mert minden liszt más és más. Kísérletezni kell, ez a legszórakoztatóbb része!
Milyen liszten nyújtsuk a pizzát?
Emlékszem, amikor először próbáltam pizzát sütni otthon, totálisan elveszett voltam a lisztek között. Anyám a nagyi bevált receptjét mondta, de az valahogy sosem sikerült igazán.
Aztán rájöttem, hogy a BL55 a titok! Ez az a sima, finomliszt, amivel könnyű dolgozni, és szép, puha tésztát eredményez.
Viszont a ropogós szél… ahhoz kell valami extra. Egy pizzamestertől lestem el a trükköt:
- BL55 liszt
- Egy kis rétesliszt keveréke.
Szóval a nyújtódeszkára is mindig ebből a kombóból szórok.
Ami még fontos:
- A lisztnek tényleg szobahőmérsékletűnek kell lennie.
- És igen, át kell szitálni! Esküszöm, érezhető a különbség!
Aztán egyszer, egy olaszországi nyaralás során, láttam, hogy a pizzériákban valami speciális lisztet használnak. Kiderült, hogy a “doppio zero” liszt, azaz a 00-ás liszt. Azóta néha azzal is kísérletezem, de azért a jó öreg BL55-rétes kombó a kedvencem maradt.
Ja, és még valami: soha, de soha ne nyújtsd a tésztát sodrófával! Csak kézzel, szépen óvatosan.
Mennyi idő alatt készül el egy pizza?
Sötét van. A konyhaablakon túl csak a hold fénye dereng. Gondolok a pizzára… arra a percre, ahogy a forró kemencéből kiveszik.
- Egy perc… talán másfél. Annyi idő alatt sül meg.
- A tűz olyan forró… szinte érzem a bőrömön, ahogy ide gondolok. A lángok táncolnak a téglákon.
- A mi kis kemencénk persze nem olyan, mint a nápolyi. De az az illat… az a ropogós tészta…
- Emlékszem, gyerekkoromban a nagymamám is ilyen gyorsan sütötte a lepényt. Vékony tészta, friss paradicsom, egy kis sajt…
- Egyszer megégettem a kezem, mikor ki akartam venni a forró tepsijét. Még ma is látszik a halvány nyoma a tenyeremen.
- Furcsa, hogy egy ilyen egyszerű étel mennyi emléket hordozhat. Egy kis liszt, víz, só… és mégis.
- Holnap este pizzát sütök. A gyerekek imádják. Margarétát, ahogy ők szeretik, extra sajttal.
Miért esik össze a pizzatészta?
A pizzatészta összeesése… huh, ez nekem is ismerős! Volt egy időszak, mikor megszállottan pizzát sütöttem otthon. Konkrétan a konyhánkban, a Bajcsy-Zsilinszky úton, 2023 nyarán. Azt hittem, mindent tudok, de az első pár pizzám egy katasztrófa volt. Kőkemény, lapos valamikké váltak. Frusztráló volt, mert éreztem, hogy valami nem klappol.
- Túl sok liszt: Ez volt a leggyakoribb hiba. Ha túl sok lisztet adtam a tésztához, az nehéz lett, és nem tudott megemelkedni rendesen.
- Nem elég élesztő: Emlékszem, egyszer spóroltam az élesztőn, azt gondoltam, “majd jó lesz így is”. Hát nem lett! A tészta alig kelt meg.
- Rossz hőmérséklet: A sütő hőmérséklete is kulcsfontosságú. Ha túl alacsony, a tészta nem sül meg elég gyorsan, és összeesik.
- Túl sok feltét: Minél több a feltét, annál nehezebb a tésztának tartania magát. A túl sok szósz, sajt, sonka lehúzza a tésztát.
Akkoriban rengeteg videót néztem a YouTube-on. Az egyik videóban láttam, hogy a pizzakészítő nagyon finomra lisztezi a munkafelületet. Kipróbáltam, és működött! A tészta nem ragadt oda, és könnyebben tudtam formázni. Aztán rájöttem, hogy a jó minőségű liszt is fontos. Elkezdtem olasz pizzalisztet használni, és érezhetően jobb lett a tészta. Most már, ha valaki azt mondja nekem, hogy “összeesik a pizzatésztám”, egyből tudom, hol keressem a hibát. Az a nyár a konyhában igazi pizza-tanfolyam volt.
Miért kemény a pizzatészta?
Na, figyelj ide, pajtás! Ha a pizzatésztád olyan, mint egy betonkocka, akkor valamit nagyon elbaltáztál! Tuti, hogy szomjazik az a szerencsétlen, mint teve a sivatagban. Kevesebb vizet adtál hozzá, mint amennyi egy kaktusznak kell. Pedig a titok nyitja a nedvesebb tészta, komolyan! Úgy pöfékel majd a sütőben, mint egy gőzmozdony, és olyan ropogós lesz a végeredmény, hogy a szomszéd is átjön kölcsönkérni egy szeletet.
- Száraz tészta = betonpizza: Ha spórolsz a vízzel, akkor egy ehetetlen korongot kapsz, amin még a fogad is kitörik.
- Nedves tészta = álompizza: Ne félj a víztől, bátran locsold meg azt a tésztát! Ettől lesz olyan puha és levegős, mint egy felhő.
Én a múltkor úgy jártam, hogy olyan száraz volt a tésztám, hogy a macskám is elszaladt előle. Aztán rájöttem, hogy véletlenül a liszt helyett cementtel gyúrtam be. Szóval, figyelj oda, mit csinálsz! Nehogy a végén a pizzavágód helyett vésővel kelljen nekiesni annak a pizzának!
Miért ragad le a pizzatészta?
- október 28-án, szombaton, délután négy körül történt. A konyhában állt a káosz, a tészta pedig… ragadt. Szinte sírni tudtam volna. A nagymamám receptje alapján készítettem a pizzatésztát, pontosan úgy, ahogy mindig. De ez a tészta… egy ragacsos, undorító massza lett. A kezem ragadt, a tál ragadt, minden ragadt. A frászban voltam!
Emlékszem, hogy a lisztet egy régi, félig üres, lezáratlan zacskóból vettem. Napok óta állt a konyhapulton, pont olyan helyen, ahol a pára is könnyebben megtelepszik. Azt hiszem, itt hibáztam.
A recept szerint pontosan annyit használtam, de mégis… Egyszerűen nem volt jó a liszt. Hiába dagasztottam, hiába próbáltam lisztezni, a tészta makacsul ragadt.
- A liszt tárolása: Ez volt a fő probléma.
- A pára: A konyhapulton tárolt, lezáratlan liszt sok nedvességet szívott fel.
- A következmény: Ragadós, használhatatlan tészta.
A végén persze sikerült valahogy kigöngyölgetni, de olyan lett a pizza, mint egy tapéta. Aztán másnap elmentem a boltba, és vettem egy új, légmentesen zárható csomagban lévő lisztet. Aztán megcsináltam újra, és tökéletes lett.
A tapasztalatból okulva: mindig légmentesen záródó edényben kell tárolni a lisztet, száraz, hűvös helyen. És soha többet nem használok régi, félig üres, lezáratlan zacskóban tárolt lisztet. A leckét megtanultam. Bár a vacsora nem lett az igazi, az emlék örökre megmaradt.
Hány napig áll el a pizzatészta?
A pizzatészta olyan, mint egy makacs vendég: hűtőben akár egy hétig is elvan, de mélyhűtve fél évig is kitart, mintha örök életre szóló jegyet kapott volna.
Ami a tárolást illeti:
- Hűtőben: Hét napig biztonságos, de a minőség csökkenhet. Olyan ez, mint egy jó bor: nem lesz rosszabb, csak épp nem hozza a várt csúcsformát.
- Mélyhűtőben: Hat hónapig is eláll. Olyan, mintha hibernálnánk, várva a tökéletes pillanatot a feltámadásra, azaz a pizza elkészítésére.
A használat előtti teendők:
- Legalább 4 órával a felhasználás előtt vedd ki a hűtőből. Ne várd, hogy egyből táncoljon a kezed alatt, hagyd, hogy felengedjen, mint egy úriember a jégszívű hölgyet.
- A hideg tészta olyan, mint a mogorva szomszéd: nem engedelmeskedik. Melegítsd fel szobahőmérsékletűre, hogy barátságosabb legyen.
Hány fokon sütik a pizzát?
A pizza, ez a kulináris kameléon, 400-450 fokos kemence-infernóban érzi igazán otthon magát, ha direktben sütjük. Képzeljük el, ahogy a pizzakövön, mint egy gladiátor a porondon, dacol a forrósággal, úgy 30 percig. Indirekt sütésnél már visszafogottabb, 350-400 fok is elég neki. Olyan, mint egy félénk költő, aki a hátsó sorból figyeli az eseményeket.
- Direkt sütés: 400-450°C, kb. 30 perc. Gyors és intenzív, mint egy nyári zápor.
- Indirekt sütés: 350-400°C. Lassabb, mint egy hörcsög a mókuskerékben, de legalább alapos.
A titok a forró levegőben rejlik, ami ropogósra süti a tésztát, míg a feltét szaftos marad, akár egy oázis a sivatagban. Fontos a jó minőségű pizzakő is, ami egyenletesen elosztja a hőt, és megakadályozza, hogy a tészta leragadjon. Mint amikor egy profi táncos elegánsan siklik a parketten. A sütési idő persze változhat a pizza vastagságától és a feltéttől függően, de a lényeg, hogy a tészta legyen aranybarna és ropogós, a sajt pedig olvadt és buborékos. Egy igazi kulináris remekmű.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.