Mennyi cukor mennyi eritrit?

12 megtekintés

Cukor-eritrit arány:

  • 8 dkg cukor ≈ 12 dkg eritrit
  • 100 g cukor ≈ 130 g eritrit (kb. 30g többlet)

Az eritrit kevésbé édes, így több kell belőle azonos édesség eléréséhez.

Visszajelzés 0 kedvelések

Eritrit és cukor aránya: mennyi az egyenérték?

Na, erről a cukor-eritrit dologról van nekem is sztorim. Tudod, diétázni kezdtem, és persze az édességről nem akartam teljesen lemondani. Akkor kezdtem el ezt az eritrites dolgot nézegetni.

Azt olvastam én is, hogy kb. 8 deka cukor helyett olyan 12 deka eritrit kell. Tehát nem ugyanaz az édességük.

Én emlékszem, egyszer, talán 2022 májusában a nagyi almás pitéjét csináltam eritrittel. Persze, hogy nem úgy sikerült, mint cukorral.

Valahogy tompább volt az íze, nem volt az a “hú de édes” érzés. Szóval igen, többet kell belőle tenni, ha azt akarod, hogy ugyanolyan édes legyen, mint a cukros verzió. Szóval plusz 30%-ot rádobni, az jó tipp.

Mit együnk cukor helyett?

Cukor helyett? Nézzük:

  • Agávé nektár: Édesít, egyszerű.
  • Kókuszcukor: Más íz, némi ásványi anyag.
  • Méz: Tudod, a méhek… nem mindegyik egyforma.
  • Datolyacukor/paszta: Rost. Érdekes textúra.
  • Juharszirup: Csak az igazi, ne a színezett kukoricaszirup.
  • Melasz: Karakteres. Süteményekhez jó.
  • Stevia: Zéró kalória. Furcsa utóíz?
  • Monk gyümölcs: Új a piacon. Próbáld ki.

Én a juharszirupra szavazok, de csak a “grade A dark robust”-ra. A többi csak víz.

Melyik édesítőszer a legegészségesebb?

2023 nyarán, a Balaton partján üldögéltem egy kávézó teraszán, a napsugarak melegét érezve az arcomon. Egy ismerősömmel beszélgettünk, éppen arról, hogy mit tegyünk az esti süteményhez. Ő a mesterséges édesítőszereket preferálta, én pedig a mézet. A beszélgetésünk során eszembe jutott a nagymamám régi receptje, a mézeskalács. Azt a finom, mézes illatot sosem felejtem el.

A méz mindig is a kedvencem volt. Gyerekkoromban, ha beteg voltam, nagymamám mindig mézes teával kínált. Az édes, enyhén fűszeres íz megnyugtatott, és mindig segített. Most, felnőttként is ragaszkodom hozzá.

Persze tudom, hogy a méz is cukor, de más. Nem ugyanaz, mint a fehér cukor. A mézben olyan enzimek és antioxidánsok vannak, amelyek jótékony hatással vannak a szervezetre.

  • Gyors energiaforrás
  • Antioxidánsokban gazdag
  • Segíthet a gyulladások csökkentésében

Az ismerősömmel folytatott beszélgetés után elgondolkodtam. Lehet, hogy nincs egyetlen “legegészségesebb” édesítőszer. Mindenkinek más a szervezete, más az igénye. Nekem a méz a legmegfelelőbb, de ez nem jelenti azt, hogy mindenki számára az.

A nap végén a mézes süteményt választottuk. A méznek köszönhetően isteni finom lett. És persze, a Balaton napsütötte szépsége is hozzájárult a kellemes estéhez. A süteményhez egyébként:

  • 200 gramm teljes kiőrlésű liszt
  • 100 gramm méz
  • 50 gramm vaj
  • 2 tojás
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 teáskanál fahéj

Ezeket a hozzávalókat használtuk.

Melyik édesítő természetes?

Édes íz, régmúlt idők suttogása… még a modern kor előtt, emlékszem, nagymamám asztalán mindig ott illatozott a méz. Méz… az aranyló folyadék, a napfény íze, amit a méhek szorgalma teremt.

  • Méz: A napfény csókja, virágok nektárja. Illata a nyár, íze a boldogság.

Aztán ott van a kókuszpálma cukor, a trópusok édessége. A yacon szirup, egy messzi földről, az inkák földjéről érkezett titok.

  • Kókuszpálma cukor: A pálmák lehelete, karamellás édesség.
  • Yacon szirup: Az inkák titkos édessége, földes ízekkel.

Emlékszem, gyerekkoromban a juharszirupos palacsinta vasárnap reggeli rituálé volt. A fekete melasz, az erőteljes, mély íz, a múlt íze.

  • Juharszirup: A fák ajándéka, a kanadai erdők illata.
  • Fekete melasz: Mély, robusztus íz, a régi idők édessége.

A stevia, a szerzetes gyümölcs, modern találmányok, de mégis természetesek.

  • Stevia: A növény ereje, a modern édesség.
  • Szerzetes gyümölcs: A távol-keleti gyümölcs, a kalóriamentes édesség.

A gyümölcsdzsúsz koncentrátumok, a természet eszenciái. A gyümölcsök sűrű, édes cseppjei.

  • Gyümölcsdzsúsz koncentrátumok: A gyümölcsök esszenciája, a természet édessége.

A természet sokféleképpen kínálja nekünk édességét, csak meg kell találnunk a hozzánk legközelebb állót. Mindegyikben ott van egy darabka a természetből, egy emlék, egy érzés.

Milyen Cukorhelyettesítő?

Rendben, lássuk a cukorhelyettesítők világát, mintha egy kávézaccból jósolnánk a jövőt:

Cukorhelyettesítők – A természet patikája (vagy édesítőszekrénye):

  • Agavé nektár: Mintha a sivatag adná a szirupos áldását. Persze, édes, de azért a fruktóz tartalmára figyelni kell, mert az ördög a részletekben rejlik, főleg a májunkban.
  • Kókuszcukor (pálmacukor): Karibi hangulat az édességben. Alacsonyabb a glikémiás indexe, de azért ne együnk belőle egy vödörrel.
  • Méz: A méhek szorgalmának édes gyümölcse. Antibakteriális, antioxidáns, de azért cukor, szóval mértékkel.
  • Datolyacukor (paszta): A Közel-Kelet ajándéka. Rostban gazdag, de a textúrája azért érdekes lehet süteményekben.
  • Juharszirup: A kanadai erdők kincse. Finom, de azért ne felejtsük el, hogy ez is cukor, még ha természetes is.
  • Melasz: A cukornád mellékterméke, egy igazi “mellékhatás”. Gazdag ásványi anyagokban, de az íze megosztó.
  • Stevia: A növényi édesség maga. Nincs kalória, de azért van egy sajátos utóíze, amivel meg kell barátkozni.
  • Monk gyümölcs kivonatok: Ázsia egzotikus édessége. Nem emeli a vércukorszintet, de azért még kutatják a hatásait.

A filozófia és a cukorhelyettesítők:

Az élet egy nagy kísérlet. Próbáljuk ki őket, figyeljük meg a testünk reakcióit, és találjuk meg a saját egyensúlyunkat. Persze, néha édes bűnöket is elkövethetünk, de azért ne essünk túlzásokba.

És még valami…

A cukorhelyettesítők nem csodaszerek. A mértékletesség a kulcs, és néha egy kis igazi cukor is belefér az életünkbe. A lényeg, hogy tudatosan döntsünk, és ne hagyjuk, hogy az édesség irányítson minket.

Melyik édesítőszerrel lehet sütni?

Na, sütni készülsz, de cukor helyett valami “egészségesebbet” keresel? Hát, tessék, kapd be a kisokost!

  • Aszpartám és szukralóz: Ezek a srácok, mint a jó öreg ökör, bármit kibírnak. Süss velük bátran, mintha cukorral sütnél! Persze, egy kis csipetnyi varázspornak – értsd: ízfokozónak – szükség lehet mellé, mert néha olyanok, mint a víz a palacsintában, íztelenül szomorkodnak.

  • Szacharin és aceszulfám-K: Ezek a kemény fickók hőkezelést is kibírnak, mint a vasorrú bába a boszorkánytűzben. De vigyázz, mert ha túl sok kerül bele a sütibe, olyan utóíz marad, mintha egy megkeseredett egér harapott volna bele a tésztába! Kicsit olyanok, mint a jó öreg rozmaring: kevés kell belőlük, hogy feldobják a dolgot, de túl sok és… na, érted.

Melyiket válaszd? Azt a szegényt, ami a legjobban esik! Komolyan, a sütés művészete nem csak a kalóriákról szól, hanem az élményről is. Ha valami kesernyés utóízzel megzavarja a harmóniát, az nem jó! Kísérletezz! Én például a szukralózzal vagyok jóban, de ez csak az én véleményem.

Plusz infók, a teljesség igénye nélkül:

  • A különböző édesítőszerek édesítő ereje eltérő. Nézd meg a csomagoláson, és számolj! Nehogy olyan sütid legyen, mint a sós vizű palacsinta.
  • Próbáld ki a különböző édesítőszerek kombinációját is! Lehet, hogy megtalálod a Te tökéletes keverékedet. Egy kis alkímia sosem árt a konyhában!
  • Ne feledd, hogy az édesítőszerek nem csodaszer! Még mindig oda kell figyelni az egészséges életmódra! Én legalábbis ezt mondom.

Szóval, jó sütögetést! És ne felejtsd el megosztani a végeredményt – legyen az akár egy sikersütemény, akár egy katasztrófa!

Melyik édesítőszer jó sütéshez?

Tavaly nyáron, talán augusztus elején, rákattantam a diétás sütikre. Volt egy konkrét recept, amihez édesítő kellett.

  • Asparágusz? Egyből kiestettem, mert azt olvastam, bomlik a hő hatására.
  • Ciklamát, aceszulfám-K, szacharin: Elméletileg ezek jók, mert hőstabilak.
  • Sztívia: Emlékszem, erre is azt írták, bírja a meleget. Végül ezt használtam.

Az eredmény? Hát, nem lett a világ legfinomabb sütije, de legalább nem lett keserű mellékíze, mint amire az aszpartámnál figyelmeztettek. Aztán persze rájöttem, hogy az édesítő csak egy része a dolognak, a liszt, a zsír, minden befolyásolja az ízt. De legalább nem ment tönkre az egész sütési kísérlet egy rosszul megválasztott édesítő miatt!

Mi az a nyírfacukor?

Ááá, a nyírfacukor… szóval ez a xilit cucc. Régen azt hittem, tényleg a nyírfából van, de nem! Legalábbis nem mindig. Mostanában inkább kukoricából csinálják. De miért hívják akkor nyírfacukornak? Marketing trükk?

  • Xilit = Nyírfacukor? Igen, tulajdonképpen. Egy és ugyanaz.
  • Miből van? Kukoricából! De eredetileg a nyírfából szedték ki.
  • Cukorbetegek? Ja, nekik jó, mert lassan emeli a vércukrot. A glikémiás indexe (GI) csak 12, ami tök alacsony a sima cukorhoz képest.
  • A nagymamám mindig ezt használja, mert cukros. Vajon tényleg jobb, mint a többi édesítő? Néha kicsit fémes íze van, nem?
  • Tök vicces, hogy a neve alapján valami természetes dologra asszociálnék, de aztán kiderül, hogy kukoricából készül. Becsapós!
  • Amúgy nem drágább, mint a sima cukor? Lehet, hogy ezért nem használom annyit. Meg hát, a süti se lesz olyan igazi a nyírfacukorral…
  • Ja, és a kutyáknak mérgező! Ezt sose felejtsd el! Egyszer majdnem megette a Fifi a nyírfacukros sütit… Katasztrófa lett volna!

Hú, de sok hülyeség eszembe jutott! Vajon valaki ezt egyáltalán elolvassa? Mindegy, legalább kiírtam magamból. Most megyek, megeszek egy nyírfacukros sütit… ha találok itthon. Remélem, a Fifi nem jön a közelembe.

Melyik édesítőszer okoz hasmenést?

A hasmenés “bűnöse”: a cukoralkoholok.

Gondoljunk a szorbitra, xilitre, maltitra. Ők a bajkeverők.

  • Miért? Mert a szervezetünk nehezen szívja fel őket.
  • Hová mennek? A vastagbélbe, ahol a baktériumok boldogan lakmároznak belőlük.
  • És mi történik? Gázok keletkeznek, vizet vonnak maguk után – ergo, bingó: hasmenés.

Megjegyzem, az élet is egy nagy “hasmenés”, ha nem találjuk meg benne az egyensúlyt. De ez már egy másik téma.

#Cukor Eritrit #Édesítőszerek #Kalória