Milyen pénzt vigyek Vietnámba?

9 hónapja 110 megtekintés

Pénznem: Vietnami dong (VND). Érdemes dollárt vinni Vietnámba. Bankkártya elfogadott, de készpénz szükséges.

Hozzászólás 0 tetszik

Talán ezt is meg szeretnéd kérdezni?Több

Vietnámi utazás: Milyen pénzt érdemes vinni?

Na, Vietnam! Hát, hogy milyen pénzt vigyél? Az úgy van, hogy a helyi pénz a vietnami dong (VND), de én azt mondom, dollárt érdemesebb vinni. Persze, ott a helyszínen átválthatod dongra, ahogy én is tettem anno, emlékszem, Hoi An-ban (2018 április), valami kis pénzváltónál…

Kártyát sok helyen elfogadnak, főleg a nagyobb városokban meg a hotelekben, de azért ne bízz benne vakon!

Legyen nálad készpénz is, az a tuti. Én is így csináltam, mindig volt nálam egy kis dong, meg dollár is, biztos, ami biztos.

Mikor érdemes Isztambulba utazni?

Isztambul? Júniustól szeptemberig.

Enyhe idő.
Kevesebb eső.
Nincs hó.

Ne feledd, minden évszaknak megvan a maga ára. A szépségért fizetni kell. Az idő múlik, a város áll.

Mit egyek Isztambulban?

Az éjszaka sötét, mint a kávé, amit most ittam. Isztambul… olyan sok íz, olyan sok emlék… Nehéz választani, mint egy sötét labirintusban bolyongani.

Döner kebab: A klasszikus. A forró, szaftos hús illata még most is a levegőben van, mintha tegnap ettem volna a Sultanahmet téren. Emlékszem a fűszeres szószokra, a ropogós pitára... Egyszerű, de tökéletes.
Lahmacun: Vékony, ropogós tészta, apró darabokra tépve, friss zöldségekkel. A barátaimmal ettük a Galata-hídnál, a Boszporusz látványával a szemünk előtt. Az a könnyű, frissítő íz…
Simit: Reggelinél elmaradhatatlan. Szezámmagos, meleg, a reggeli kávé mellé tökéletes. Sétáltam a városban, és az utcai árusok illata vezérelt a standjukhoz.
Balık Ekmek: Frissen sült hal, lédús, ízletes kenyérben. A halászok a Galata-hídtól nem messze árulták, a víz partján. A naplementében… egyszerűen felejthetetlen.
Menemen: Tojásos paradicsomos étel. Egy reggelen a szállodában ettem, a forró, fűszeres íz tökéletesen felkészített a napra.
Türk Kahvesi: A török kávé… erős, aromás. A kicsi csészékben, a habbal… ahogy kortyolgattam, a város nyüzsgése eltávolodott tőlem.

A Baklavát elfelejtettem? Nem, csak a többiek elevenebben élnek az emlékezetemben, mint a sok édes apróság. Szóval inkább a sósok jutnak eszembe éjjel, azok a markáns ízek... Talán holnap.