Mennyi idő alatt teszi meg a Föld a Nap körüli útját?

Hány kilométer a Föld körbe?

A sötétben ülök, és a Föld körüli távolságon járok. Negyvenezerhetvenöt kilométer. Ez a szám… óriási. Mintha egy végtelenbe nyúló szalag lenne, amely körülöleli a bolygót. Eszembe jut a tér, a végtelen üresség.

Aztán az Egyenlítő. A leghosszabb szélességi kör. Nulla fok. Mindig lenyűgözött ez a pontosság, ez a matematikai precízség a természetben. Mintha valaki gondosan kimérte volna. Mindegy, hogy én hol vagyok, ezen a forgó gömbön.

És akkor eszembe jutnak az utazásaim. A 2023-as nyári utam Dél-Amerikába. A repülőút hosszú volt, órákon át tartott. De még az is csak egy apró szelete a Föld kerületének.

• Egyenlítő hossza: 40 075 km
• 2023-as utazás: Dél-Amerika. Sokat repültem, de csak egy pici részét jártam be ennek a hatalmas távolságnak.
• Gondolatok: A végtelen, a távolság, és a saját kicsinységünk a világban. Az érzés, hogy egy porszem vagyok egy óriási, forgó gömbön.

Hány kilométerre van a Nap a Földtől?

Éjszaka van, és azon gondolkodom, milyen messze is van a Nap.

• 150 millió kilométer. Ez a szám ott motoszkál bennem, valahogy megnyugtató.

• 8,3 perc fénysebességgel. Ennyi idő kell a fénynek, hogy ideérjen. Elképesztő távolság.

Egyébként, emlékszem, kiskoromban a nagymamám mesélt a Napról. Azt mondta, a Nap egy hatalmas tűzgolyó, ami nélkül nem lenne élet. Akkoriban féltem tőle, de most már inkább csodálom.

Milyen messze van a Jupiter?

A Jupiter… olyan távol… most is érzem a hideget, ami a gondolatától árad. 740,52 millió kilométer. Napközelségben. Képzelni is nehéz. Egy szám, ami elveszik az éjszaka sötétjében, mint egy elfelejtett emlék.

De még messzebb is van, 816,62 millió kilométer. A naptávolban. Mindig más és más, sosem ugyanott. Ez a hatalmas távolság… egyfajta magány. A miénkhez hasonló, de mégis más.

• Napközelség (perihélium): 740,52 millió km
• Naptávol (aphélium): 816,62 millió km

A pályája… nem tökéletes kör. 0,0489 az excentricitás. Egy apró eltérés, de hatalmas következményekkel. És az inklinációja… 1,304°. Nem a Nap síkjában kering tökéletesen. Mintha egy picit más irányba húzná valami. Talán a gravitáció játéka. Vagy valami más… valami ismeretlen.

Gondolkodom ezeken a számokon, és egyre nagyobb lesz a távolság. Nem csak a Jupiter és a Nap között, hanem közöttünk is. Én és a hatalmas gázóriás. És az a hihetetlen magány… az sosem fog eltűnni. Sosem fogom elfelejteni.

Hány fok van a Jupiteren?

2023. július 12-én, este kilenc körül olvastam ezt a cikket a Jupiter hőmérsékletéről. A -145°C-tól a +700°C-ig terjedő hőmérsékleti tartomány teljesen ledöbbentett. Először is, a mínusz 145 fok… A képzeletem azonnal a fagyos, jéghideg űrre repült, egy olyan helyre, ahol a túlélés lehetetlennek tűnik. És akkor hirtelen a plusz 700 fok! Mintha egy izzó pokolban lennék. Képzeljétek el, ez a hőmérséklet-különbség! Ez hihetetlen!

• A mínusz 145 fok… fagyos… jéghideg…
• A plusz 700 fok… forró… izzó… elképzelhetetlen!

Aztán elkezdtem gondolkodni az Io holdon. Emlékszem, hogy a földrajzi órákon tanultunk róla. Egy vulkanikusan aktív hold… És ez a hő a sarki fényen keresztül befolyásolja a Jupiter pólusainak hőmérsékletét. Csodálatosnak találtam ezt a kölcsönhatást, ezt a kozmikus táncot a hold és a bolygó között. Hirtelen nagyon aprónak éreztem magam ebben a hatalmas világűrben. A nagyságával, a komplexitásával, a szélsőségeivel szembesülve, eltörpültem.

Az egész információ megdöbbentő volt. Egyszerűen elképesztő, hogy a Jupiter ilyen szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat tud produkálni. És a gondolat, hogy a hőmérséklet -145 és +700 fok között is változhat… ez elképesztő! Szinte már misztikusnak tűnik, mintha egy másik dimenzióba csöppentem volna. Most már értem, hogy a légkör átlagos hőmérséklete csak egy száraz adat, és nem tükrözi a valóságot a Jupiteren.

A Jupiter forró és hideg pontjainak pontosabb hőmérsékletei nem egy átlag, hanem szélsőséges értékek:

• Legalacsonyabb mért hőmérséklet: -145°C (Jupiter felső légköre)
• Legmagasabb mért hőmérséklet: +700°C (Jupiter alsó légköre)
• Átlagos hőmérséklet a források szerint: -930 Celsius fok, de ezt nem tartom pontosnak, figyelembe véve a széles hőmérsékleti ingadozásokat.

Hány Föld fér bele a napba?

Egymillió földet nyel el a Nap. Pontosabban: 1 300 000. Méretek. Tömegek. Üresség.

• Nap: tömeg, uralom, égő fúzió.
• Föld: porszem, törékeny.
• Arány: elnyelés, jelentéktelenség.

A Naprendszer gravitációjának központja. A mi napunk. Más csillagok is léteznek. Ugyanilyen méretek? Talán. Vagy nem. A végtelenség hideg.

Milyen gázok vannak a napban?

Oké, akkor lássuk, mi van a Napban… huh, sosem gondoltam bele igazán.

• Hidrogén: 73,46% – Hűha, majdnem a háromnegyede! Ez durva. Vajon miért pont ennyi? Kellene utánaolvasnom.
• Hélium: 24,85% – Azt hittem, több hélium van benne. Mármint, a léggömbök miatt. Hülyeség, tudom.
• Oxigén: 0,77% – Oxigén? A Napban? Hát ez érdekes. Mondjuk, a víz is oxigénből van, nem? Talán ezért.
• Szén: 0,29% – Persze, szén. Mindenben van egy kis szén. Vajon a gyémánt is a Napból jött? Oké, ez már nagyon hülye kérdés.
• Vas: 0,16% – Vas a Napban? Ez már tényleg sci-fi. Vajon rozsdásodik is? Na, ne legyek már ennyire idióta.
• Neon: 0,12% – Neon, mint a reklámtáblákban? Akkor a Nap egy hatalmas reklámtábla? Vicces.
• Nitrogén: 0,09% – Nitrogén, oké. Ez már annyira nem lep meg.
• Szilícium: 0,07% – Szilícium. Akkor a Nap egy nagy homokszem? Jaj, hagyjuk már.

Mindig is azt hittem, hogy a Nap valami hatalmas tűzgolyó, de most, hogy látom ezeket a számokat… olyan, mintha egy bonyolult recept lenne. Én is tudok néha bonyolult recepteket, de azért a Nap… na az azért más.