Hány méh él a világon?

Hány méh él a világon? Globális számok és trendek

A világon élő méhek számának kérdése összetett. A tenyésztett háziméhek (Apis mellifera) világszerte több billió egyedre tehetők, ami több mint 102 millió kaptár létezéséből és az azokban élő nagy létszámokból következik. A valódi aggodalomra okot adó tényező, hogy hány méh él a világon, valójában a vadon élő, több mint 20 000 méhfaj egyedszámának jelentős hanyatlása, ami közvetlen veszélybe sodorja a biodiverzitást és a természetes beporzást.

Hány méh él a világon?

A kérdés megválaszolása összetett, mivel élesen el kell különítenünk a tenyésztett háziméheket a vadon élő fajoktól. Jelenleg több mint 20 000 ismert méhfaj létezik a Földön, a méhcsaládok száma a földön pedig világszerte meghaladja a 102 milliót^[1]. Mivel egyetlen egészséges méhcsaládban a nyári csúcsidőszakban 50 000 és 80 000 közötti egyed él, a háziméhek teljes száma a bolygón több billióra tehető. Ez a szám azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen a vadméhek populációit – amelyek kritikusak a biodiverzitás szempontjából – szinte lehetetlen pontosan összeszámolni.

Fontos tisztázni: a méhek száma nem egyenlő a méhfajok számával. Míg a háziméhek (Apis mellifera) állománya a tudatos méhészetnek köszönhetően globálisan emelkedik, addig a vadon élő beporzók drasztikus hanyatláson mennek keresztül. Ebben a cikkben lebontjuk a számokat a legfrissebb adatok alapján, hogy tisztán lássuk, valójában mennyi méh van a világon és veszélyben vannak-e a méhek.

A háziméhek globális állománya: Növekedés vagy csökkenés?

Sokan meglepődnek, amikor megtudják, hogy a háziméh állomány globálisan valójában folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedekben. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a világon nyilvántartott méhcsaládok száma a 2010-es 80 millióról 2023-ra körülbelül 102,1 millióra emelkedett. Ez több mint 25%-os növekedést jelent alig több mint egy évtized alatt. Ez a növekedés^[3] elsősorban Ázsiának és Afrikának köszönhető, ahol a méhészet mint megélhetési forma robbanásszerűen terjed.

Kezdőként én is azt hittem, hogy a méhek mindenhol fogynak. Emlékszem, amikor először láttam egy globális grafikont a növekedésről, azt hittem, elírás. De a valóság az, hogy a házi állatként tartott méh nem fog kihalni. A valódi probléma a populáció sűrűsége és az egészségi állapota. Hiába van 100 milliónál is több család, ha az egyedek ellenálló képessége gyengül a monokultúrás mezőgazdaság és a vegyszerhasználat miatt. Valahol ironikus: több méhünk van, mint valaha, mégis több erőfeszítésbe kerül életben tartani őket.

Regionális különbségek és tendenciák

Míg globálisan pozitív a mérleg, Európában és Észak-Amerikában sokkal instabilabb a helyzet. Ezekben a régiókban a telelési veszteség - azaz a családok pusztulása a téli időszakban - gyakran eléri a 30-40%-ot is. Ezzel szemben Ázsiában a háziméh-állomány közel 15%-kal bővült az elmúlt öt évben, ami ellensúlyozza a nyugati veszteségeket. Magyarországon például kiemelkedően magas a méhsűrűség: a méhek száma Magyarországon négyzetkilométerenként több mint 10 méhcsaládot jelent, ami az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban.

A láthatatlan többség: 20.000 vadméh faj

A legtöbb embernek a méh szóról a csíkos, mézet termelő rovar jut eszébe. Azonban a világon létező fajok 95%-a nem termel mézet és nem él kaptárban. Ezek a magányos méhek, bányászméhek és poszméhek, amelyek sokszor hatékonyabb beporzók, mint házi társaik. Becslések szerint a vadméh-populációk egyedszáma az 1990-es évek óta lokálisan akár jelentősen is visszaeshetett bizonyos területeken, mivel elveszítik természetes élőhelyeiket. ^[5]

Itt van az a pont, ahol a számok ijesztővé válnak. A vadméh fajok száma stabilan 20.000 felett van, de az egyedszámuk meredeken zuhan. Volt egy időszak, amikor próbáltam méhbarát kertet csinálni, és rájöttem, hogy a legtöbb virág, amit a boltban vettem, sterilek voltak, nem volt bennük nektár. A vadméheknek nem statisztikákra, hanem gyomokra és háborítatlan földre van szükségük. Ha ők eltűnnek, a háziméh önmagában nem tudja fenntartani az ökoszisztémát.

Miért nehéz megbecsülni a pontos egyedszámot?

A rovarok számlálása nem olyan, mint a nagyvadaké. Egyetlen méhcsalád létszáma egyetlen hónap alatt 20.000-ről 60.000-re ugorhat. Ha a 102 millió családot átlagosan 50.000 egyeddel szorozzuk meg, 5.100.000.000.000 (5,1 billió) háziméhet kapunk. De van itt egy csavar, amiről kevesen beszélnek - és ezt a beporzási részben részletezem.

A vadméhek esetében a számítás még bizonytalanabb. Egyetlen hektárnyi vadvirágos területen akár több tízezer vadméh is élhet, de ezek rejtőzködő életmódot folytatnak. A tudósok ezért nem egyedszámot, hanem fajdiverzitást és gyakoriságot mérnek. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált területek jelentős részén a beporzó rovarok száma csökkenő tendenciát mutat a növekvő mezőgazdasági intenzitás miatt. ^[6]

Háziméhek vs. Vadméhek összehasonlítása

Házi méh (Apis mellifera)

• Kiemelkedő méztermelés és ipari beporzás
• Növekvő (kb. 102 millió család világszerte)
• Atkák, betegségek és a táplálékforrások egysíkúsága
• Társas, 50-80 ezer egyedből álló kolóniákban él

Vadméhek (több mint 20.000 faj) ⭐

• Pótolhatatlan szerep a vadon élő növények beporzásában
• Drasztikusan csökkenő egyedszám és fajszám
• Élőhelyvesztés és növényvédő szerek
• Többségében magányos, földben vagy nádasban fészkel

István és a váratlan méhpusztulás: Egy magyar méhész küzdelme

István, egy Kecskemét környéki méhész 2024 tavaszán arra döbbent rá, hogy 50 méhcsaládjából 15 teljesen elpusztult a tél alatt. Hiába volt a globális statisztika optimista, az ő udvarán a családok 30%-a oda lett a Varroa atka miatt.

Először dühből és pánikból mindenféle vegyszert bevetett az atkák ellen, de csak rontott a helyzeten. A maradék méhek legyengültek, és a méztermelés a felére esett vissza, ami majdnem a vállalkozása végét jelentette.

A fordulópont akkor jött el, amikor rájött: a vegyszeres kezelés helyett a biotikus védekezésre és a genetikai szelekcióra kell alapoznia. Elkezdett ellenállóbb anyákkal dolgozni és természetes alapú savakkal kezelni a kaptárakat.

Egy évvel később István állománya nemcsak helyreállt, de a telelési vesztesége 5% alá csökkent. Megtanulta, hogy a mennyiség (több család) nem garancia a túlélésre a minőségi gondozás nélkül.