Hány éves az orvosi?

Orvosi szakorvos korhatára? Mikor nyugdíjba?

Hát, ez az orvosi korhatár… furcsa téma. Ismertem egy körzeti orvost, aki hetven felett is rendelt. Mindig fáradtnak tűnt, de a betegeivel kedves volt.

Tavaly nyáron, júliusban vittem hozzá a nagymamámat. A váróterem tele volt.

A doki végül sokáig bent tartotta, alaposan megvizsgálta. Nem tudom, mikor ment nyugdíjba végül, de remélem, pihenhet is végre.

A fiam most akar orvosnak menni. Azt mondja, 12 félév az egyetem. Hú, az hosszú idő. Láttam a Semmelweis honlapján is a tájékoztatót.

Egyszer én is gondolkoztam ezen a pályán. De aztán máshogy alakult az életem. Nem bántam meg, de az orvosok munkáját tisztelem. Főleg azokat, akik évtizedekig csinálják.

Mi a rezidens orvos?

A rezidens orvos, az az ifjú titán, aki már letette az orvosi egyetemi esküt, de még nem szentelte fel magát egyetlen szakterület oltárán sem. Képzeld el úgy, mint egy frissen végzett lovagot, aki még próbálgatja a különböző fegyvereket, mielőtt a végleges pajzsát választaná.

A rezidensképzés maga pedig egy izgalmas, ámde rögös út, ahol a fiatal orvos:

• Gyakorlati tapasztalatot szerez különböző osztályokon, a sürgősségitől a kardiológiáig. Ez olyan, mintha egy labirintusban keresné a helyes utat, miközben a tapasztaltabb orvosok szellemei súgnak neki a falak közül.
• Elmélyíti tudását a választott szakterületén, szemináriumokon és workshopokon keresztül. Ez olyan, mint a filozófia tanítás, csak itt a test titkait boncolgatják.
• Szakvizsgára készül, ami a végső próbatétel. Ez a pillanat, amikor eldől, hogy a lovag valóban méltó-e a választott pajzsra.

A rezidensképzés célja tehát, hogy a medikusból igazi, hivatásának élő orvos váljon. Mert, ahogy a régi mondás tartja: “A tudás hatalom, de a gyakorlat teszi a mestert.” És persze, a rezidens a modern orvoslás nélkülözhetetlen része, ők a jövő gyógyítói, akik remélhetőleg jobban tudják majd a dolgukat, mint mi, öreg rókák.