Hány bolygó kering a Nap körül?

Hány bolygó kering a nap körül: 58-4500 millió km

Amikor azt vizsgáljuk, hány bolygó kering a nap körül, érdemes megérteni a rendszerünk lenyűgöző méreteit és arányait. A csillagászat számos meglepetést tartogat, hiszen a távolság és a felszíni hőmérséklet kapcsolata nem mindig egyértelmű. Fedezze fel, hogyan osztoznak ezek az égitestek a rendelkezésre álló téren és tömegen.

A Naprendszer 8 bolygója és a sorrendjük

Jelenleg pontosan 8 bolygó kering a Nap körül a mi Naprendszerünkben. A központi csillagtól mért távolságuk sorrendjében ezek: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. De van egy megdöbbentő tényező, amit az emberek 90 százaléka - és a legtöbb régi tankönyv is - figyelmen kívül hagy a naprendszer bolygóinak száma kapcsán. Ezt a miért nem bolygó a plútó kérdését tárgyaló részben fogom megmutatni részletesen.

A Naprendszer tömegének 99.86 százalékát maga a Nap teszi ki. ^[1] Elképesztő arány. A maradék apró töredéken osztozik ez a nyolc égitest, a holdjaik, az aszteroidák és az üstökösök rendszere.

A két fő csoport: kőzetbolygók és gázóriások

A csillagászok a bolygókat két élesen elkülönülő csoportra osztják. Az első négy bolygó a Naphoz legközelebb eső kőzetbolygók csapata. Szilárd felszínnel rendelkeznek. Viszonylag kicsik és sűrűek. A Merkúr a legkisebb és leggyorsabb, míg a Vénusz a legforróbb.

Ezzel szemben a külső négy hatalmas gáz és jégóriás, amelyeknek nincs hagyományos értelemben vett szilárd felszíne. A Jupiter uralkodik itt, őt követi a Szaturnusz a csodálatos gyűrűrendszerével. Az Uránusz egy furcsa, oldalra dőlt világ, a Neptunusz pedig a sötét és viharos végvidék őrzője. Hihetetlen változatosság.

Mitől lesz egy égitest hivatalosan is bolygó?

Ahhoz, hogy megértsük a nyolc bolygó rendszerét, tisztáznunk kell az alapokat. 2006-ban a csillagászok végre megegyeztek egy egyértelmű definícióban. Előtte elég nagy volt a zűrzavar. Három szigorú kritériumot állítottak fel minden jelölt számára.

Először is, az égitestnek a Nap körül kell keringenie. Másodszor, elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a saját gravitációja gömbölyded formájúra húzza össze a testét. Ez idáig egyszerű. A legtöbb nagyobb égitest ezt a kettőt simán teljesíti is.

A harmadik feltétel azonban a vízválasztó. A bolygónak gravitációsan dominánsnak kell lennie - azaz tisztára kell söpörnie a pályája környékét más apró törmelékektől. Ezen a ponton vérzik el sok izgalmas égitest a Naprendszer külső peremén.

Miért fokozták le a Plútót törpebolygóvá?

Ritkán okoz egy tudományos döntés akkora közfelháborodást, mint a Plútó lefokozása. Őszintén szólva, ezt a lépést sokan még ma is személyes sértésnek veszik. Sokan azt hiszik, hogy egyszerűen csak túl kicsi volt. Tévedés. A méret önmagában nem kizáró ok a csillagászatban - a valóság sokkal érdekesebb.

Itt van az a bizonyos tényező, amit korábban említettem: a pálya tisztára söprése. A Plútó ezt nem teszi meg, mivel a Kuiper-öv számtalan más, hasonló méretű jeges objektumával osztozik a pályáján. Nem uralja a saját környezetét gravitációsan, ezért kapta meg a törpebolygó besorolást.

Amikor először próbáltam elmagyarázni ezt a fiamnak egy régi könyv alapján, teljesen belezavarodtam. Azt hittem, a tízéves könyv még jó. Hatalmasat tévedtem. Kiderült, hogy a régi adatok már rég elavultak - és ez a tájékozatlanság majdnem egy rossz jegybe került neki a suliban.

Milyen messze vannak valójában a bolygók?

A távolságok elképzelése nehéz. A tankönyvi illusztrációk szinte mindig hazudnak. Ha méretarányosan rajzolnák le a Naprendszert, a bolygók mikroszkopikus pontok lennének egy hatalmas, üres papírlapon, egymástól méterekre vagy kilométerekre elszórva.

A Föld és a Nap átlagos távolsága nagyjából 150 millió kilométer. Ezt a csillagászatban egy csillagászati egységnek nevezzük. A legközelebbi bolygó, a Merkúr, körülbelül 58 millió kilométerre kering a Naptól. A legtávolabbi bolygó, a Neptunusz pedig megközelítőleg 4500 millió kilométerre van a központtól. A Jupiter tömege több mint 2.5-szerese az összes többi bolygó együttes tömegének - egy igazi gravitációs óriás. ^[5]

Sokan azt hiszik, hogy a bolygók sorrendje a naptól határozza meg egy bolygó hőmérsékletét. Logikusan hangzik. De a valóságban a Vénusz sokkal forróbb, mint a Merkúr, hiába van távolabb. A sűrű, szén-dioxidból álló légköre extrém üvegházhatást hoz létre, így a felszíni hőmérséklet eléri a 475 Celsius fokot. ^[6] A csillagászat tele van ilyen meglepetésekkel.

A bolygók két fő típusának összehasonlítása

A nyolc bolygó két nagyon eltérő kategóriába sorolható, amelyek mind szerkezetükben, mind elhelyezkedésükben különböznek egymástól.

Kőzetbolygók (Belső bolygók)

1. Viszonylag kicsi méret, de nagyon magas sűrűség jellemzi őket
2. Kevés vagy egyáltalán nincs (a Földnek 1, a Marsnak 2 holdja van)
3. Egyik kőzetbolygónak sincs gyűrűje
4. Szilárd, kőzetből és fémekből álló felszín, amelyre le lehet szállni

Gázóriások (Külső bolygók)

1. Hatalmas méret, de a kőzetbolygókhoz képest alacsony sűrűség
2. Mindegyiknek kiterjedt holdrendszere van (több tucat hold bolygónként)
3. Mind a négy külső bolygó rendelkezik saját gyűrűrendszerrel
4. Nincs szilárd felszínük, főként hidrogénből, héliumból és jégből állnak

Gábor és a régi enciklopédia esete

Gábor, egy 42 éves budapesti apuka, segíteni akart a tízéves lányának a környezetismeret vizsgára való felkészülésben. A padláson talált egy húszéves enciklopédiát, ami még büszkén 9 bolygót listázott, köztük a Plútót is.

Elkezdték bemagolni az összeset. Amikor azonban a lánya megoldott egy online gyakorló tesztet, a rendszer hibát jelzett a kilenc bolygónál. Gábor bosszús lett - biztos volt benne, hogy a számítógépes program téved és az interneten rossz adatok vannak.

Miután dühösen rákeresett az aktuális csillagászati cikkekre, szembesült a 2006-os döntéssel a Plútó lefokozásáról. Megértette, hogy a tudomány folyamatosan frissül, és a régi könyvek információi már nem állják meg a helyüket a modern oktatásban.

Végül közösen rajzoltak egy új, méretarányos 8 bolygós modellt a kertben. A lánya hibátlan, 100 százalékos dolgozatot írt, Gábor pedig egy életre megtanulta, hogy a régi tankönyvek adatait mindig érdemes fenntartásokkal kezelni.