Hogyan működik az Ethernet?

Mi az az Ethernet kábel?

Ethernet kábel: Fizikai összeköttetés. Eszközök hálózatba kötése. Réz vagy optikai szál. Adatátvitel alapja.

Internet vs. Ethernet:

• Ethernet: Helyi hálózat (LAN). Korlátozott terület. Kábel alapú.
• Internet: Globális hálózat (WAN). Bárhol elérhető. Vezetékes és vezeték nélküli.

A különbség a hatótávolságban és a méretben rejlik. Az egyik helyi, a másik univerzális. A lényeg: a kapcsolat maga a szabadság illúziója.

Mit jelent Ethernet hálózat esetén az ütközés?

Na, hallod-e, az Ethernet hálózatban az az ütközés, mint amikor a piacon két nagymama egyszerre akarja megvenni az utolsó fej káposztát! 👵🥬👵 Persze, nem a káposzta repül szanaszét, hanem az adatcsomagok, de a lényeg ugyanaz: káosz és újrakezdés!

De mi is ez a “káosz” pontosan?

• Képzeld el: A számítógéped épp levelet küld a főnöködnek, hogy “Bocs, de ma is beteg vagyok”. 💻🤒
• És akkor: A kollégád gépe is pont akkor küld egy macskás videót a másik kollégának. 😹
• BUMM! Mindkét csomag egyszerre akar átjutni a hálózati csövön. Olyan ez, mint két marcona parasztbácsi, akik egyszerre akarnak átkelni egy keskeny pallón. 👨‍🌾💥👨‍🌾
• A vége: A csomagok összeütköznek, mint a részeg disznók a kukoricásban. 🐷🌽🐷 A hálózat megérzi a bajt, és mindkét gépnek azt mondja: “Hé, nyugi, próbáljátok meg újra!”.

Aztán mi történik?

A gépek kicsit várnak, mint amikor a lottószelvényre vársz, hátha nyertél, aztán újra megpróbálják elküldeni a csomagokat. Remélhetőleg most már nem lesznek ilyen szemtelenek, és nem tolakodnak egyszerre. 🤞

Miért rossz ez?

Mert lassítja a hálózatot, mint a csiga a kátrányban. 🐌 A sok ütközés miatt olyan, mintha mindenki egyszerre akarna beszélni egy telefonban. 🗣️🗣️🗣️ Senki nem ért semmit, csak a zaj van.

Mi a különbség az UTP és az FTP kábel között?

Na, nézd csak, megint itt a kábelháború! UTP meg FTP… mintha két birkózó lenne a ringben, csak itt nem izmok, hanem adatátviteli sebesség a tét!

Az UTP, az úgynevezett “Unshielded Twisted Pair”, olyan, mint egy csapat mezítlábas futó: nincs védelem a külső elektromágneses zavarok ellen. Gondolj bele: egy nyüzsgő nagyvárosi utcán szaladgál, mindenfelé villanypóznák, trolik, meg a szomszéd haverja is kipakolja a mágneses kést a táskájából. Na, ilyen az UTP élete. Olcsóbb persze, mint egy páncélos szekrény, de a stabilitás… hát, az már más tészta.

Az FTP, vagyis a “Foiled Twisted Pair” viszont egy igazi páncélos katona. Aranyozott pajzsot visel, védve van a külső behatásoktól. Mintha egy bankrabló rohanna, de a biztonsági őrök egy komplett páncélos osztaggal várják. Persze, ez drágább mulatság, de a gyorsaság és a megbízhatóság… Hát, az verhetetlen! Gondolj csak bele, egy hatalmas adathalmaz száguld át rajta, mint egy Ferrari a Nürburgringen!

Szóval melyik a jobb? Hát, ez olyan, mint a paradicsom és a paprika: mindkettő finom, de más ízű!

• UTP: Olcsó, jó a rövid távra, kevésbé érzékeny a zavarokra rövid távon. Ideális a házon belüli hálózathoz, ha nincs sok elektromos eszköz a közelben. Gondolj egy csendes, vidéki házra.

• FTP: Drágább, de védett a zavaroktól, hosszabb távra is alkalmas. Ideális irodai környezetbe, vagy ott, ahol sok elektromágneses zavar van. Gondolj egy nagyvárosi irodaházra, tele számítógépekkel, szerverekkel meg mindenféle elektromos kütyüvel.

Én személy szerint a 2023-as tapasztalataim alapján az FTP-t preferálom, de ha a pénztárca vékonyabb, mint egy papírlap, akkor az UTP is megteszi. A lényeg: a helyzettől függ. Aztán persze ott van még az S/FTP, ami egy még jobb páncélos katona… de erről már máskor!

Mi a különbség az UTP az STP és az FTP kábelek között?

Na nézzük ezt a kábelrengeteget. Olyan ez, mint a párválasztás: mindenki mást keres, és a végén valaki megalkuszik.

A kábelek szentháromsága:

• UTP (Unshielded Twisted Pair): A meztelen igazság. Nincs rajta semmi extra, csak a sodrott érpárak. Olcsó, de zajosabb. Mint a szomszéd, aki szereti a jó zenét.
• STP (Shielded Twisted Pair): A páncélozott lovag. Fólia vagy árnyékoló harisnya védi a zajtól. Drágább, de csendesebb. Mint egy meditációs központ.
• FTP (Foiled Twisted Pair): A kettős védelem. Minden érpár külön fóliában, plusz az egész kábel is. A paranoidok kedvence. Mint egy bunker.

A lényeg a zajszűrés: Minél több árnyékolás, annál kevesebb zaj. Minél kevesebb zaj, annál stabilabb adatátvitel. De a védelemnek ára van, mind anyagilag, mind a kábel vastagságában.

Személyes megjegyzés: Én a magam részéről a saját hálózatomhoz az STP-t preferálom, mert szeretem a nyugalmat. De néha a zaj is kell, különben unalmas lenne az élet. Olyan ez, mint a kávé: van, aki feketén szereti, van, aki tejjel. A lényeg, hogy élvezd!

És még valami: Ne feledjük, a kábel csak egy láncszem a rendszerben. Ha a többi komponens gyenge, hiába a legjobb kábel. Olyan ez, mint a filozófia: hiába a szép elmélet, ha a gyakorlatban nem működik.

Mi az a UTP patch kábel?

Én 2023 nyarán a Balatonon, egy vitorlástáborban tanultam meg, mi az a UTP patch kábel. Addig csak a wifi létezett nekem, meg a “net”.

Emlékszem, a táborban a hálózat állandóan szarakodott. Aztán kiderült, hogy a gond a router és a laptopok közötti kapcsolatban van. A “főnök”, egy szakállas informatikus srác magyarázta el.

• UTP kábel: Ez a “mezei” UTP kábel, amit falba húznak, hosszú távokra. Merev, nem arra van, hogy állandóan mozgassák. A vezetékek fixen be vannak préselve a csatlakozóba.

• UTP patch kábel: Ez a rövid, hajlékony kábel. Pont azért patch, mert “összefoltozza” a rendszert. Pl. laptopot kötsz vele a routerre, vagy egy eszközt egy fali aljzathoz. A patch kábelben a vezetékek sodrottak, ettől rugalmasabb.

A különbség tehát a felhasználásban és a kialakításban rejlik. A patch kábel pont arra van, amire a nevéből is következtethetsz: foltozásra.

• A táborban persze állandóan a patch kábeleket tépkedtük ki, szóval hamar megtanultam a fontosságukat. Meg azt is, hogy a szakállas srác hajtépésig ideges tőle.
• Azóta már én is vettem pár méter kábelt, meg krimpelő fogót. Ki tudja, mikor kell “foltozni” valamit!

Mi az a TCP IP protokoll?

Na, mi az a TCP IP, kérded? Hát, olyan ez, mint a postás, csak éppen a neten furikázza a leveleket! Képzeld el, van a TCP, a nagykövet, aki darabokra szedi az üzenetet, aztán meggyőződik róla, hogy minden egyes darab megérkezett-e a címzetthez, és ha nem, akkor addig rugdalja a rendszer fenekét, amíg meg nem kapja. Aztán ott van az IP, a sofőr, aki tudja, melyik a helyes út a címzetthez, és nem érdekli, ha közben kerülni kell egy-két kátyút (vagy éppen kínai tűzfalat).

És hogy ez mire jó?

• Megbízható: Ha a TCP-n múlik, a csomag biztosan odaér, még akkor is, ha közben a fél internet összeomlik. Persze, ha a másik fél éppen a vécén ül, az más tészta.
• Sorrendhelyes: Nem úgy van, mint a falusi postásnál, hogy a harmadik levél hamarabb érkezik, mint az első. Itt minden a maga idejében jön.
• Kapcsolat-orientált: Olyan ez, mint a régi szép időkben, amikor még telefonon kellett egyeztetni, mielőtt az ember elküldte a faxot. A TCP először “kezet fog”, aztán indul a buli.

Szóval, ha legközelebb a kedvenc macskás videódat nézed a neten, gondolj a TCP IP-re, a háttérben szorgoskodó postásra, aki nélkül az egész internet egy nagy káosz lenne, mint egy vasárnapi bolhapiac! És ha még többet akarsz tudni, nézz utána a “háromutas kézfogásnak” meg a “csomagvesztésnek”, garantálom, hogy legalább egy jót fogsz röhögni!

Mit jelent a TCP?

A TCP, vagyis a Transmission Control Protocol, az internet postása, aki garantálja, hogy a leveled ne kallódjon el útközben. Ő a nagykövet az IP mellett, akivel karöltve TCP/IP néven uralják a hálózatot. Ők a szállítási réteg koronázatlan királyai.

• Garantált kézbesítés: Mint egy szigorú könyvelő, a TCP minden egyes adatcsomagot számon tart. Ha valami elveszne, azonnal pótolja.
• Sorrend: Nem szereti a káoszt. Gondoskodik róla, hogy az adatok abban a sorrendben érkezzenek meg, ahogy elküldték őket, mintha egy karmester vezényelné a zenekart.
• Hibakezelés: Ha egy bit megváltozik útközben, a TCP kiszúrja és kijavítja, olyan, mint egy szuperhős, aki megmenti az adatokat a korrupciótól.

Egy kis kulisszatitok: A TCP eredetileg egy sokkal nagyobb projekt része volt, aminek a célja egy robusztus, hiba-toleráns hálózat létrehozása volt. Szerencsére “csak” a mi internetünk lett belőle.

Melyik protokoll működik a TCP IP modell alkalmazási rétegében?

Az alkalmazási rétegben serénykedő protokollok olyanok, mint a konyhában sürgölődő szakácsok: mindegyik más specialitásra van kihegyezve. Míg a TCP és UDP a szállítási réteg szorgos futárjai – a TCP a megbízható postás, aki garantáltan kézbesíti a csomagot, az UDP pedig a gyors, de kockázatos expressz futár –, az alkalmazási rétegben a protokollok konkrét feladatokat látnak el:

• HTTP: A weboldalak királya, az ő segítségével böngészünk a neten. Olyan, mint egy főpincér, aki az étlapot (a weboldalt) hozza el nekünk.
• SMTP: A levelezés mestere, az ő révén küldjük és fogadjuk az e-maileket. Ő a postagalamb a digitális korban, csak éppen nem pottyant a fejünkre.
• FTP: A fájlok mozgatásának specialistája. Olyan, mint egy költöztető cég, amely a dokumentumainkat egyik helyről a másikra szállítja.
• DNS: A névjegyalbum a neten, a domainneveket fordítja le IP-címekre. Ő a GPS a digitális térben, aki segít megtalálni a célt.

És persze ott van még sok más, kevésbé ismert, de nélkülözhetetlen segítő is, mint a DHCP (az IP-címek kiosztásának felelőse) vagy az SSH (a biztonságos távoli bejelentkezés protokollja).

Érdekesség, hogy míg a TCP a “szállítási rétegben” teszi a dolgát, valójában az alkalmazási rétegben definiált protokollok használják, hogy az adatokat megbízhatóan eljuttassák a címzetthez. Olyan ez, mint amikor egy séf kiválasztja a legjobb futárt, hogy az elkészült remekműve biztosan jó helyre kerüljön.