Hány cserejátékos van a futballban?

35 megtekintés
A hány cserejátékos van a futballban kérdésre a hivatalos szabályzat ad pontos választ. A csapatok mérkőzésenként maximum öt változtatást hajthatnak végre a rendes játékidő alatt. A szakvezető kiegészítő lehetőségként egy plusz cserét kap a hosszabbításban. A benevezhető keret teljes létszáma a különböző ligákban és nemzetközi tornákon eltérhet.
Hozzászólás 0 tetszik

Hány cserejátékos van a futballban? 5 változtatás

A hány cserejátékos van a futballban kérdés megválaszolása segít megérteni a modern mérkőzések taktikai hátterét. A pontos létszámismeret előnyt jelent a taktika elemzése során. A szabályok alapos ismerete megvédi a szurkolókat a téves információktól és mélyebb betekintést nyújt a játék menetébe.

Hány cserejátékos van a futballban a modern szabályok szerint?

A hivatalos nemzetközi és hazai játékszabályok értelmében a csapatok mérkőzésenként legfeljebb 5 cserejátékost használhatnak fel a rendes játékidő alatt. A kispadra nevezhető cserejátékosok száma versenysorozattól függően változik, nemzetközi elit tornákon általában 12 és 15 fő között mozog, míg a hazai élvonalban legfeljebb 12 játékos ülhet le csereként a padra.

A futball szabályalkotó testülete az ötcsere lehetőségét eredetileg a koronavírus-járvány okozta extrém terhelés miatt vezette be, ám a pozitív szakmai tapasztalatok alapján a döntéshozók úgy határoztak, hogy a szabály véglegesen és visszavonhatatlanul a labdarúgás cserék száma tekintetében a hivatalos törvénykönyv részévé válik. Ez a módosítás alapjaiban változtatta meg a vezetőedzők taktikai lehetőségeit, a meccsek intenzitását és a játékosok terhelésének menedzselését.

Sokáig én magam is szkeptikus voltam az öt cserével kapcsolatban. Úgy éreztem, a túl sok változtatás teljesen széttördeli majd a játékot, elveszi a meccsek ritmusát, és a gazdagabb, mélyebb kerettel rendelkező kluboknak kedvez. Az első néhány hónapban kifejezetten idegesített, amikor a hetvenedik perc után szinte a fél csapat kicserélődött a pályán. Aztán egy komolyabb amatőr meccsen, ahol mi is alkalmaztuk a rendszert, rájöttem a lényegre. Amikor a görcsölő lábú, fáradt játékosok helyére friss emberek érkeztek, a mérkőzés színvonala és tempója nemhogy visszaesett volna, hányat lehet cserélni a fociban kérdésre válaszolva az utolsó percekre pörgött fel igazán. Nem a játék romlott el, hanem a sérülésveszély csökkent drasztikusan.

A csereablakok rendszere: Miért nem lehet ötször külön cserélni?

Bár a szabálykönyv engedélyezi az 5 játékos cseréjét, ezt a csapatok nem tehetik meg 5 teljesen különálló alkalommal a játékidő menetében. A játék folyamatos és idegesítő töredezettségének megakadályozása érdekében mindkét félnek mindössze 3 csereablak, azaz három játékmegszakítási lehetőség áll rendelkezésére a cserék végrehajtására a 90 perc alatt.

Ha egy edző mindenképpen ki akarja használni mind a 15 cserelehetőségét egy tornán vagy az 5 cserét egy adott meccsen, taktikusan kell elosztania a megszakításokat. Egyszerre akár több játékos is pályára léphet egyetlen csereablak alatt. Fontos kiemelni, hogy a félidei szünetben végrehajtott cserék nem számítanak bele a 3 engedélyezett csereablakba, így az a csapat, amelyik a szünetben frissít, technikai szempontból megőrzi mind a három megszakítási lehetőségét a második félidőre.

Extra csere a hosszabbítás során

Azokban a kieséses rendszerű kupamérkőzéseken, ahol a rendes játékidőt kétszer 15 perces hosszabbítás követi, a csapatok további könnyítéseket kapnak. Ha a mérkőzés túlmegy a 90 percen, a versenykiírások szinte kivétel nélkül engedélyeznek egy hatodik cserelehetőséget is.

A hosszabbítás idejére a csapatok kapnak egy negyedik csereablakot (játékmegszakítási lehetőséget) is. Emellett az IFAB szabályai szerint a rendes játékidőből megmaradt, fel nem használt cserék és csereablakok szintén teljes egészében átvihetők a hosszabbítás harminc percére. A hosszabbítás kezdete előtti szünet, valamint a kétszer 15 perc közötti térfélcsere ideje szintén ablakon kívüli lehetőségnek minősül, így ott is szabadon lehet cserélni a megszakítások fogyasztása nélkül.

Cserejátékosok és keretek szabályai a különböző sorozatokban

Bár az 5 csere és a 3 csereablak alapvető szabálya univerzális, a kispadra leültethető cserejátékosok maximális száma jelentős eltéréseket mutat a különböző hazai és nemzetközi versenysorozatok között.

FIFA Világbajnokság és UEFA Európa-bajnokság

  • 15 cserejátékos (a teljes 26 fős benevezett torna-keret helyet kaphat a kispadon)
  • 5 játékos a rendes játékidőben, hosszabbításban +1 extra csere lehetősége
  • 3 játékmegszakítás a rendes játékidőben (+1 extra ablak a hosszabbítás alatt)

UEFA Bajnokok Ligája

  • 12 cserejátékos (a mérkőzésre leadott hivatalos jegyzőkönyv szerint)
  • 5 játékos a rendes játékidőben, a kieséses szakasz hosszabbításaiban +1 extra csere
  • 3 játékmegszakítás a 90 perc során, szünetekben történő változtatás ingyenes

Magyar élvonal (MLSZ OTP Bank Liga / Fizz Liga)

  • 12 cserejátékos nevezhető hivatalosan az egyes bajnoki találkozókra
  • 5 játékos cseréje engedélyezett a bajnoki mérkőzéseken
  • 3 játékmegszakítási alkalom, a visszaélések és időhúzások elkerülésére szigorúan ellenőrizve
Látható, hogy a legnagyobb válogatott tornákon a FIFA és az UEFA kiterjesztette a pad méretét 15 főre, hogy senkit se kelljen a tribünre küldeni a keretből. A klubfutballban és a hazai NB1-es rendszerben viszont megmaradt a klasszikus 12 fős kispados korlátozás, ami szintén bőséges variációs lehetőséget biztosít.

A rosszul kiszámolt cserék csapdája: A budapesti amatőr derbi

A budapesti amatőr bajnokságban szereplő Kelen SC edzője, Gábor, egy fontos rangadón a 70. percre már elhasználta mind a három csereablakát. Összesen ugyan még csak 3 játékost cserélt be a megengedett 5-ből, de a megszakítási lehetőségei elfogytak.

A 75. percben a csapat belső védője egy szerencsétlen ütközés után jelezte, hogy meghúzódott a combja és képtelen folytatni a játékot. Gábor ekkor szembesült a rideg valósággal: hiába ült még két teljesen egészséges cserejátékos a kispadon, a szabályok szerint már nem szakíthatta meg a játékot a beküldésükhöz.

A csapat nem cserélhetett, így a sérült védőnek kint kellett bicegnie a szélen. A csatár visszahúzódott védekezni, ami teljesen felborította az addig stabil és jól működő taktikai felállást.

Az ellenfél a szétesett védekezést kihasználva a 88. percben megnyerte a meccset. Gábor a mérkőzés utáni interjúban elismerte a felelősségét, és megtanulta, hogy az öt csere csak akkor ér valamit, ha az ablakokkal is okosan gazdálkodik az ember.

Amit érdemes megjegyezni

Öt csere a standard szabály

A futballban a rendes játékidő alatt csapatonként 5 játékos cseréje engedélyezett, ez a szabály mára véglegesen a labdarúgás része lett.

A 3 csereablak korlátja kritikus

Az 5 cserét legfeljebb 3 játékmegszakítás (csereablak) alatt kell végrehajtani, a félidei szünetben végzett cserék viszont ablakon kívülinek számítanak.

Ha téged is érdekel, hány fős egy focicsapat, kattints ide a részletekért!
Hosszabbításban jár a plusz egy

A kétszer 15 perces hosszabbítással zajló meccseken egy 6. csere és egy 4. csereablak is megilleti a csapatokat.

További információk

Beleszámít a félidei csere a 3 csereablakba?

Nem, a félidei szünetben végrehajtott cserék nem csökkentik a mérkőzés alatt felhasználható 3 csereablak számát. Ha egy edző a szünetben küld be új játékost, a második félidőre még mindig megmarad mind a három játékmegszakítási lehetősége.

Mi történik, ha egy csapat nem használja ki az 5 cseréjét a rendes játékidőben, de a meccs hosszabbításba torkollik?

A rendes játékidőben fel nem használt cserék és csereablakok mind átvihetők a hosszabbításra. Ráadásul a hosszabbításra a csapatok kapnak egy extra (hatodik) cserelehetőséget és egy negyedik csereablakot is, így ezek összeadódnak.

A kapus sérülése esetén van külön extra cserelehetőség?

Nincs külön extra lehetőség a kapusok számára. A kapus cseréje ugyanúgy beleszámít az 5 megengedett cserébe és a 3 csereablakba, mint a mezőnyjátékosoké, kivéve, ha a versenysorozat külön engedélyezi a speciális agyrázkódás miatti cserét.