Mit kell fizetni az osztalék után?

Mit kell fizetni az osztalék után: 15% SZJA és 13% szocho

A mit kell fizetni az osztalék után kérdéskörben a magánszemélyeket terhelő kötelezettségek pontos ismerete elengedhetetlen a jogszabályok követéséhez. A törvényi előírások megértése segít elkerülni a váratlan adóügyi következményeket és a mulasztásból eredő anyagi veszteségeket. Érdemes pontosan tájékozódni a hatályos szabályokról az adótudatos tervezés érdekében.

Mit kell fizetni az osztalék után - Gyors és pontos áttekintés

Magyarországon a jóváhagyott osztalék után magánszemélyként 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni.^[1] Az adózás folyamata több tényezőtől függ, és a kérdéskör sokkal összetettebb annál, minthagy egyetlen fix számmal leírható lenne. A belföldi osztalék adóterhei ugyanis nagyban függ a megszerzett egyéb jövedelmektől, sőt még a kifizető cég adózási formájától is.

Az adókat a kifizető vállalkozás automatikusan levonja a bruttó összegből, így magánszemélyként már a nettó kifizetést kapjuk meg. De van itt egy fontos csavar. A szociális hozzájárulási adóra vonatkozik egy törvényi felső korlát, az úgynevezett osztalék szocho plafon, amely megvédi a befektetőket és cégtulajdonosokat a túlzott adóterhektől. Ha ezt elérjük, a szocho fizetési kötelezettség megszűnik.

A két fő adónem: Az SZJA és a szocho plafon működése

A 15% személyi jövedelemadó minden esetben terheli a bruttó osztalékot, függetlenül attól, hogy mekkora a jövedelmünk. Ezt az összeget nem lehet csökkenteni vagy kiváltani, kivéve speciális állami ösztönzők vagy Tartós Befektetési Számla igénybevétele esetén. Az osztalék szja és szocho kiszámítása viszont már komolyabb odafigyelést igényel a cégtulajdonosoktól és könyvelőktől.

A szocho fizetésének van egy éves felső határa. Ez a határ a mindenkori minimálbér 24-szerese egy naptári évben. A számítás során figyelembe kell venni a magánszemély más, szocho-alapot képező jövedelmeit is, mint például a munkabért, a vállalkozói kivétet, vagy a tiszteletdíjat. Ha ezek összege eléri a meghatározott limitet, az osztalék után már egyetlen forint szochót sem kell leróni. Kezdőként én is elkövettem azt a hibát, hogy ezt a limitet teljesen külön kezeltem a fizetésemtől - dühítő volt utólag intézni a papírmunkát a visszigényléshez.

KIVA-s cégek extra adóterhei: Ki fizeti a 10%-ot?

Sok cégtulajdonos bizonytalan abban, hogy ha a vállalkozása a Kisvállalati Adó (KIVA) hatálya alá tartozik, az hogyan érinti a magánszemély zsebét. A szabály egyértelmű. Ha a kifizető cég KIVA-s, akkor a jóváhagyott osztalék bruttó összege után a társaságnak további 10% KIVA-t kell fizetnie.^[3] Ez a 10% azonban a cég saját adóterhe, nem pedig a magánszemélytől levonandó tétel. Az osztalékot kapó magánszemélyt továbbra is kizárólag a 15% SZJA és a 13% szocho terheli.

Osztalékelőleg adózási szabályok kontra jóváhagyott osztalék

A gyakorlatban az egyik leggyakoribb hibaforrás az osztalékelőleg és a végleges, jóváhagyott osztalék keverése. Az év közben kifizetett osztalékelőleg után a kifizetés pillanatában az osztalékelőleg adózási szabályok szerint kizárólag a 15% személyi jövedelemadót kötelező levonni. Ebben a fázisban szochót még nem kell fizetni, és a szocho plafon számításba sem lehet beszámítani ezt az összeget.

Amikor az üzleti év lezárásakor megtörténik a tényleges osztalék jóváhagyása, az előleg átalakul végleges osztalékká. A szocho-kötelezettség csak ekkor, a beszámoló elfogadásának napján keletkezik meg. Ekkor kell megvizsgálni a magánszemély éves jövedelmeit, és ha szükséges, tisztázni, hogy mennyi az osztalékadó a plafon eléréséig. Ha ezt a sorrendet elvétjük, komoly bírságokra számíthatunk egy adóellenőrzés során.

A jövedelemtípusok és az osztalék fázisainak összehasonlítása

Osztalékelőleg magánszemélyi terhei

Év közi kifizetés, amely a későbbi éves beszámoló elfogadásával válik véglegessé

0% - az előleg fázisában még nem keletkezik szociális hozzájárulási adó

15% - a kifizetéskor azonnal levonásra kerül a bruttó összegből

Jóváhagyott osztalék normál adózású cégnél

Nincs - a cég a társasági adót már korábban megfizette az eredményre

13% - de kizárólag az éves szocho plafon eléréséig kötelező fizetni

15% - a teljes jóváhagyott bruttó jövedelmet terheli

Jóváhagyott osztalék KIVA-s vállalkozás esetén

10% KIVA - ezt a társaságnak kell megfizetnie az osztalék alapja után

13% - magánszemélyként itt is érvényesíthető az éves felső korlát

15% - megegyezik a normál vállalkozások magánszemélyi terhével

Péter adózási dilemmája: A szocho plafon elérése a gyakorlatban

Péter egy budapesti szoftverfejlesztő cég tulajdonosa és ügyvezetője. Az év végén szeretne nagyobb összegű osztalékot kivenni a vállalkozásából, de tart a magas szocho terhektől, mivel nem tudja pontosan, hogyan számolja össze a jövedelmeit.

Elsőként a teljes osztalékösszegre rá számolta a 13%-ot a 15% SZJA mellett, mert azt hitte, a szocho plafon csak a bérjövedelmekre vonatkozik külön. Emiatt napokig halogatta a döntést, mert túl magasnak hitte a fizetendő adót.

A fordulópontot az jelentette, amikor ráébredt, hogy az ügyvezetői munkabére már év közben folyamatosan fogyasztotta a szocho keretet. Rájött, hogy a kettő összeadódik a naptári év során.

Mivel a havi bruttó fizetése magas volt, a munkabére már szeptemberre teljesen kimerítette az éves szocho plafont. Így az év végén kivett osztalék után már csak a 15% SZJA-t kellett megfizetnie, ami komoly megkönnyebbülést jelentett a családi költségvetésnek.