Mennyi készpénzt lehet befizetni?

Készpénzfizetési limit: 20% bírság a szabályszegőknek

A készpénzfizetési limit szigorú szabályozása alá tartozó vállalkozások komoly pénzügyi kockázatot vállalnak a jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyásával. Az adóhatóság kíméletlenül bünteti a felelőtlen tranzakciókat. Ismerje meg a törvényi kereteket a súlyos mulasztási következmények elkerülése és a tiszta működés érdekében.

A készpénzfizetési limit szabályai: Mennyit fizethetünk készpénzben?

A készpénzfizetési limit összege Magyarországon a cégek és vállalkozások közötti ügyletekben szerződésenként és naptári hónaponként legfeljebb 1,5 millió forint lehet. ^[1] Ez a jogszabályi korlátozás kizárólag a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás közötti, üzletszerű tranzakcióira vonatkozik.

Sokan nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mikor lép életbe a korlátozás, vagy éppen milyen kockázatokkal jár egy rosszul ütemezett kifizetés. Elsőre talán egyszerűnek tűnik a szabály, de a gyakorlatban könnyű hibázni. De van egy bökkenő. Nem mindegy ugyanis, hogy ki a partner, és pontosan mi képezi a kifizetés alapját, ráadásul a szabályt kijátszani próbáló tranzakciókat a hatóságok szigorúan összeszámolják. A részleteket, amelyekről a legtöbb leírás elfeledkezik, a lentebbi fejezetekben pontosan kifejtem.

Kikre vonatkozik szigorúan az 1,5 milliós készpénzfizetési szabály?

A másfél milliós korlát csak akkor érvényes, ha a tranzakció mindkét résztvevője pénzforgalmi számla nyitására kötelezett jogalany. Ide tartoznak a kft-k, rt-k, bt-k, az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozók is, amennyiben a beszerzés vagy szolgáltatásnyújtás a vállalkozói tevékenységükhöz kapcsolódik.

Amikor hét évvel ezelőtt elindítottam az első saját tanácsadó cégemet, magam is belefutottam ebbe a dilemmába egy irodabérleti szerződés aláírásakor. Az adminisztráció lassúsága miatt még nem élt a bankkártyánk, és a főbérlő készpénzben kérte az első havi díjat és a kauciót. Szerencsére az utolsó pillanatban megálltunk. Ha kifizetjük a teljes összeget egyben, átléptük volna a határt, és azonnal jött volna a büntetés. Akkor tanultam meg, hogy a jogszabály nem ismer elnézést.

A korlátozás alapja mindig a bruttó összeg, vagyis az általános forgalmi adót is bele kell számítani a limitbe. Fontos kiemelni, hogy ha a felek a visszaélések elkerülése érdekében szándékosan több külön szerződésre bontanak egyetlen logikailag összetartozó ügyletet, a hatóság azokat egybe számíthatja. Ha az összeszámolt érték meghaladja a megengedett mértéket, a jogsértés automatikusan megvalósul.

Milyen esetekben nem kell alkalmazni a készpénzfizetési korlátot?

A készpénzfizetés határa magánszemélyeknél teljesen kívül esnek ezen a korlátozáson, így ha egy hétköznapi állampolgár vásárol egy vállalkozástól, nem köti őt a másfél milliós korlát. Ugyanez a mentesség vonatkozik a tisztán magánszemélyek között köttetett adásvételekre vagy baráti kölcsönökre is.

A kereskedőkre ugyanakkor szigorú előírások vonatkoznak: ha egy magánszemély 3 millió forint feletti értékben vásárol készpénzzel, a pénzmosás elleni törvény értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás elvégzése. Különleges kivételt jelentenek maguk a pénzkölcsönök is. Mivel a kölcsönadott tőke vagy annak visszafizetése jogilag nem minősül termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékének, magára a tőkeösszegre nem vonatkozik a limit, ám a fizetendő kamatra már igen.

A készpénzfizetési limit túllépésének következményei és a NAV bírság

A szabályok megsértése rendkívül súlyos anyagi következményekkel jár, ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kíméletlenül bünteti a feleket. A készpénzfizetési limit feletti rész után mind a fizetést teljesítő adózó, mind a kifizetést elfogadó szolgáltató 20 százalékos mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a büntetést nem a teljes kifizetett összegre, hanem kizárólag a másfél millió forintot meghaladó részre számítják ki. Nem érdemes kockáztatni. Egy magánszemély cég közötti készpénzfizetés során hozott rossz döntés pillanatok alatt elviheti az ügyleten elért teljes profitot, sőt, komoly veszteséget is generálhat a vállalkozásnak.

A készpénzhasználat korlátai a különböző ügylettípusokban

Cégek és egyéni vállalkozók egymás között (B2B)

• Kötelező pénzforgalmi számla használata a limit feletti részre, szigorú ellenőrzés

• A limitet meghaladó összeg 20 százaléka, amelyet a vevőnek és az eladónak is meg kell fizetnie

• Szigorúan legfeljebb bruttó 1,5 millió forint naptári havonta és szerződésenként

Magánszemély vásárol cégtől (B2C)

• 3 millió forint feletti készpénzes fizetés esetén kötelező a pénzmosás elleni ügyfél-átvilágítás

• Nem alkalmazható az adóhatósági mulasztási bírság

• Nincs adózási felső határ a vásárlásra vonatkozóan a magánszemély részéről

Magánszemélyek egymás között (C2C)

• Nincs különösebb bejelentési kötelezettség, a normál szerződéses feltételek irányadóak

• Nincs mulasztási vagy adóhatósági bírság

• Teljesen korlátozásmentes, az 1,5 milliós adózási limit nem vonatkozik rájuk

Egy budapesti építőipari beszerzés elkerülhető mulasztása

Kovács Gábor, egy budapesti generálkivitelező kft. ügyvezetője alapanyagokat vásárolt egy másik vállalkozástól sürgős projekthez. A banki utalás akadozása miatt úgy döntött, készpénzben egyenlíti ki a teljes bruttó 2,5 millió forintos számlát.

Első kísérletként a cégvezető egyszerűen átadta a készpénzt az eladónak, bízva abban, hogy a sürgősségre való tekintettel egy esetleges ellenőrzéskor eltekintenek a szigorú szabályoktól. Az eladó cég könyvelője azonban azonnal jelezte a problémát.

A felek rájöttek, hogy nem bonthatják utólag több kis összegű szerződésre a beszerzést, mert az adóhatóság az egybe tartozó tételeket összeszámolja. Megértették, hogy a szabály alól nincs méltányossági mentesség.

A kifizetés miatt végül a limit feletti 1 millió forintos rész után mindkét cégnek fejenként 200.000 forint mulasztási bírságot kellett megfizetnie az adóhatóság felé a tranzakció lezárását követő vizsgálat során.