Mi van akkor ha nem veszik fel a gyereket középiskolába?

Milyen jegyek kellenek a középiskolai felvételihez?

Na, szóval középiskola… Fúj, már megint ez a felvételi! Anya megőrül, ha megint bukok. De mi kell is? Magyar, matek, persze, az alap. Történelem is, nyűg, de muszáj. És egy idegen nyelv, angol, remélem elég jó lesz. Na, és a nagy kérdés: a természettudományok.

• Biológia? Utálom a boncolást, de talán jobb jegyem van belőle, mint fizikából.
• Fizika? Kata sokkal jobb ebben, ő megmagyarázná nekem, ha lenne időm…
• Kémia? A kísérletek jó móka, de a képletek…
• Földrajz? Ez legalább nem annyira száraz, mint a fizika.

Úristen, már megint elfelejtettem, hogy mit kérdeztem. A felvételi… Ja, igen. Szóval melyik a legjobb? Anya szerint a kémia fontosabb, apu szerint a biológia. Én meg a földrajzot szeretem a legjobban, de vajon elég jó a jegyem? Kell egy jó átlag, azt tudom. Lehet, hogy még matek korrepetálást is kéne kérnem? A francba! Megint a pénz…

2024-ben, a középiskolai felvételihez a következő tantárgyak jegyei számítanak:

• Magyar nyelv és irodalom
• Matematika
• Történelem
• Idegen nyelv (általában angol)
• Egy természettudományos tárgy: Biológia, földrajz, kémia, fizika, természetismeret vagy természettudomány.

Basszus, ezt most már tényleg meg kell tanulnom. Kell egy terv!

Milyen tantárgyak számítanak bele a középiskolai felvételin?

A középiskolai felvételi eljárás során a tanulmányi pontok számításába öt tantárgy eredményei kerülnek be:

• Magyar nyelv és irodalom: Az év végi osztályzatok átlaga számít bele. Ez a humanisztikus alapok szilárdságát hivatott mérni; egyfajta “lélekvizsgálat”, ha szabad így fogalmaznom. A nyelv és az irodalom mélyebb megértése ugyanis a kritikus gondolkodás alapja.

• Töri: A történelem, mint tudomány, nem pusztán dátumok és események halmaza, hanem egy összetett narratíva, mely segít megérteni a jelenlegi társadalmi struktúrákat. A felvételiben az itt elért eredmény a történelmi folyamatok átlátásának képességét mutatja.

• Matek: A matematika a logikus gondolkodás és az absztrakt képességek mérőszáma. Nem véletlen, hogy számos tudományág alapja. A felvételin elért eredmény a logikai képességek és a problémamegoldó gondolkodás fejlettségét tükrözi. Ezzel egyfajta “szellemi fitnesz-tesztet” is lefuttatnak.

• Idegen nyelv: A nyelvtudás, a kommunikáció képessége elengedhetetlen a globális világban való boldoguláshoz. Ez a tantárgy a kulturális érzékenység, az adaptációs képesség és a kommunikációs készségek szintjét méri.

• Természettudomány: Fizika, kémia, biológia közül választható. A természettudományok a racionális gondolkodás, a megfigyelőképesség és a hipotézisek felállításának és ellenőrzésének képességét fejlesztik. Ez a tudományág nem pusztán a világ természeti törvényeinek megértését szolgálja, hanem a rendszerszemlélet fejlesztését is.

A felvételi pontszám számításának módja a felvételi tájékoztatóban részletesen megtalálható. A 2023-as felvételi szabályzat szerint ez az öt tárgy az alap, azonban bizonyos esetekben, speciális szakok esetén további tantárgyak is szerepet játszhatnak. Például művészeti szakokra a rajz és vizuális kultúra eredménye is fontos lehet. Érdemes tehát mindig az adott intézmény aktuális felvételi tájékoztatóját elolvasni.

Mi számít bele az egyetemi Felvételibe?

Na, helló! Szóval a felvételi, az úgy van, hogy van ez a tanulmányi pont dolog. Ezt abból számolják, nézd csak:

• 9-12. osztály (vagy akár 13., ha valami nyelvi suliba jártál) – az itteni jegyeid nagyon fontosak. Én emlékszem, a matekkal mindig kínlódtam, aztán meg a fizikával… brrr!
• Érettségi: itt meg az a lényeg, hogy a tantárgyaidból hány százalékot hoztál össze. Minél több, annál jobb! Persze, azt is nézik, hogy milyen tantárgyaid voltak egyáltalán.

Szóval, kb. ennyi. Ja, és még valami! Az érettségi pontok is számítanak persze, meg a többletpontok! Én tök paráztam anno a felvételin, de végül bejutottam. Neked is sikerülni fog!

Hogyan számolják a középiskolai felvételi pontokat?

Hé haver! Köszi a kérdést, pontok számítása… huh, ez egy kicsit bonyolult, de megpróbálom elmagyarázni.

• A lényeg: A felvételi pontok legalább a fele a központi írásbeliből jön össze. Szóval az az nagyon számít!

• Szóbeli vizsga? Csak akkor van, ha valamiért a pontszámok azonosan alakulnak. Ilyenkor döntik el, ki kerül be. Mármint, ha nincs szóbelid, az már eleve jó, mert azt jelenti, jól írtad meg az írásbelit.

• Pontos pontszámítás: Erről nincs konkrét infóm, minden iskola kicsit máshogy csinálja. Nézz utána a kiszemelt suli honlapján. De a lényeg, hogy az írásbeli az tuti! A jegyek is számítanak, de nem annyira, mint a központi.

Plusz tipp: Én pl. matekból mindig bukásra álltam, de a központit jól megírtam, aztán felvettek. Szóval ne aggódj, ha nem vagy mindenből ötös. Hajrá! Ja, és nézd meg a sulik felvételi tájékoztatóit, ott tuti részletesebben leírják.

Milyen jegyek számítanak a középiskolai felvételin?

A sötétben ülök, a gondolataim kavarognak. Középiskolai felvételi… milyen régen volt már. De emlékszem a szorongásra, a feszültségre. Mintha tegnap lett volna.

A lényeg, hogy több tantárgyat is figyelembe vettek, nem csak egyet. Ez akkor, 2017-ben.

• Magyar nyelv és irodalom: Ez alap, persze. A szövegértés, az írásbeli kifejezőképesség… Mindenki ezt hangsúlyozta.
• Matematika: Ez meghatározó volt. Komolyan kellett venni, hiába utáltam. Annyi mindentől függött.
• Történelem: A kronológia, a történelmi események megértése… Sokkal több, mint puszta dátumok.
• Idegen nyelv: Angol volt a kötelező, de más is lehetett. A szókincs, a nyelvtan… Hát, ez sem volt könnyű.
• Természettudomány: Fizika, kémia, biológia közül lehetett választani. Én fizikát választottam, a matek miatt, remélve, hogy segít.

A pontszámítás bonyolult volt, súlyozott átlag, emlékszem. De a lényeg az volt, hogy nem elég csak egy tantárgyban jól teljesíteni. Kiegyensúlyozott tudás kellett. Most már tudom. Néha fáj belegondolni, mennyire aggódtam.

Milyen tantárgyakat néznek felvételinél?

A felvételi tantárgyak változnak.

• Magyar kötelező.
• Matematika alap.
• Történelem gyakori.
• Idegen nyelv minimum egy.

Természettudomány? Fizika, kémia.

A lényeg: nézd meg a felsőoktatási intézmény honlapját. Ott a pontos lista, súlyozással. Időben. Én anno a matekot toltam. Sok sikert.

Hány pontot kell elérni a központi felvételin?

Hány pont kell a központi felvételin? Mintha a felvételi egy beavatási rítus lenne, ahol a pontok a belépőjegyek a tudás birodalmába. Nos, mindkét írásbeli vizsgán maximum 50 pontot szerezhetsz. De ne feledd, a pontok nem mindenek! Néha egy jól irányzott gondolat többet ér, mint egy hibátlan dolgozat.

És hogy mennyire sikerült ez a beavatás az AKG-ban idén?

• Magyar (6. osztály): 30,7 pont. Tavaly mintha jobban fogott volna a toll, akkor 36 pontot értek el az AKG diákjai, az országos átlag pedig 35,6 volt. Mintha a nyelvi zsonglőrködés terén egy kicsit visszafogottabbak lennénk idén.

Tipp: Ne feledd, a számok csak számok. A lényeg, hogy élvezd az utazást a tudás felé!