Mi a fény fogalma?

Milyen vonalban terjed a fény?

A fény egyenes vonalban terjed. Ezt látom minden reggel, amikor a redőny résén beszűrődik a nap, és megvilágítja a levegőben szálló porszemeket. Mint egy lézerkard, egyenesen vág át a szoba sötétjén. De ez az egész annyira egyszerű, hogy már gyanús.

Tényleg mindig egyenesen? Aztán eszembe jut Einstein meg a gravitáció. Hogy a nagy tömegű dolgok, mint egy csillag vagy egy fekete lyuk, meggörbítik magát a téridőt. És a fény, szegény pára, követi ezt a görbületet. Vagyis a legrövidebb utat teszi meg egy görbe térben, ami nekünk már nem tűnik egyenesnek. Ezt hívják gravitációs lencsézésnek. Elképesztő.

És mi van, ha nekiütközik valaminek? Nem csak megáll. A kanál a teáspohárban miért néz ki úgy, mintha eltört volna? Mert a fény a levegőből a vízbe érve irányt változtat, megtörik. Ez a fénytörés. Vagy a tükör. Arról meg simán visszapattan, mint egy gumilabda a falról. Ez a visszaverődés. A fény egy igazi kis trükkmester.

Összeszedem a gondolataimat, mert ez így káosz.

• Egyenes vonalú terjedés: Amíg semmi nem állja az útját és a közeg homogén (mint a vákuum), addig a fény nyílegyenesen halad. Ez a kiindulópont.

• Fénytörés (refrakció): Amikor a fény átlép egyik közegből a másikba (levegőből vízbe, üvegbe), a sebessége megváltozik, és ezzel együtt az iránya is. A beesési szögtől és a közegek törésmutatójától függ, mennyire "törik meg".

• Fényvisszaverődés (reflexió): Amikor egy felülethez ér, visszaverődik. Sima felületről, mint a tükör, szabályosan verődik vissza. Érdes felületről pedig szórtan, minden irányba.

• Elhajlás (diffrakció): A fény képes elhajlani, amikor egy akadály élénél vagy egy szűk résen halad át. Ez bizonyítja, hogy nemcsak részecske, hanem hullámtermészete is van. Néha nem tudom eldönteni, hogy a fény egyenesen haladó golyóbisok tömege vagy egy hullámzó valami. Vagy mindkettő egyszerre. Ez már tényleg túl sok egy napra.