Hány tantárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni?

Hány tantárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni? Több mint 80

Az érettségi előtt álló diákok számára kulcsfontosságú annak ismerete, hogy hány tantárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni a felvételi pontok maximalizálása érdekében. A választási lehetőségek pontos feltérképezése segít elkerülni a rossz döntéseket. Ismerje meg a választható vizsgatárgyak körét a sikeres felkészülés megtervezéséhez.

Hány tantárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni a jelenlegi szabályozás szerint?

A hivatalos vizsgaszabályzat alapján jelenleg több mint nyolcvan különböző tantárgyból van lehetőség emelt szintű érettségi vizsgát tenni.^[3] Fontos tisztázni, hogy az emelt szintű érettségi tantárgyak listája nemcsak a klasszikus középiskolai tantárgyakat foglalja magában, hanem a speciális szakmai, nemzetiségi és ritkább idegen nyelvi tárgyakat is, amelyekből a vizsgaközpontok képesek megszervezni az emelt szintű számonkérést.

A gyakorlatban a diákok döntő többsége egy sokkal szűkebb, körülbelül tizenöt-húsz tantárgyból álló listáról választ. Ezzel együtt a jogi és technikai keretek biztosítják, hogy ha egy egyetemi szak valamilyen ritka ágazati tantárgyat vagy különleges nyelvet követel meg a felvételin emelt szinten, a vizsgázónak meglegyen a lehetősége a bizonyításra. De vajon miért van szükség ennyi opcióra, és hol van ebben az igazi csapda?

Sokan beleesnek abba a hibába - ahogyan én is a pályám elején -, hogy elvesznek a lehetőségek tengerében. A bőség zavara miatt a diákok hajlamosak olyan tárgyat választani, ami ugyan izgalmasan hangzik, de nem hozza a várt pontokat. Nézzük meg közelebbről, hogyan oszlik meg ez a hatalmas kínálat.

A választható emelt szintű tantárgyak csoportosítása és felépítése

A vizsgarendszer a választható emelt szintű érettségi tárgyak körét alapvetően három nagy kategóriába sorolja be, ami segít a tájékozódásban: Kötelező és kötelezően választható alaptárgyak: Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, valamint az idegen nyelvek. Ezekből szinte minden vizsgaidőszakban ezrével vizsgáznak a diákok emelt szinten is. Közismereti választható tantárgyak: Ide tartoznak a természettudományos tárgyak, mint a biológia, kémia, fizika, földrajz, valamint a humán irányok, például a vizuális kultúra vagy a filozófia. Szakmai és ágazati vizsgatárgyak: A szakképzésben tanulók számára elérhető speciális tantárgyak, mint az informatikai alapok, egészségügyi ismeretek vagy turisztikai ismeretek.

A statisztikák azt mutatják, hogy az összes emelt szintű vizsga több mint nyolcvanöt százalékát mindössze nyolc fő tantárgy teszi ki.^[1] A fennmaradó kis százalékon osztozik a többi hetvennél is több speciális tantárgy, ami jól mutatja a koncentrációt.

Ezek a számok nem véletlenszerűek. Gyakran felmerül a kérdés, hogy hány tantárgyból lehet emelt szintű érettségit tenni, de az egyetemek pontszámítási módszereinek változása is közvetlenül alakítja a vizsgázói szokásokat. Amikor a felsőoktatási intézmények kötelezővé teszik az emelt szintet bizonyos szakokon, az adott tantárgyból hirtelen megugrik a jelentkezők száma.

A legnépszerűbb közismereti emelt szintű érettségi tantárgyak listája

Ha eltekintünk a speciális szakmai tárgyaktól, a leggyakrabban választott közismereti tárgyak listája stabil. Ide tartozik a matematika, a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a biológia, a kémia, a fizika, az angol nyelv és a német nyelv, amelyek az érettségi tantárgyak emelt szinten történő választásakor a legmeghatározóbbak. Az egyetemi szakok követelményrendszere leggyakrabban ezekből a tárgyakból ír elő emelt szintű teljesítést az orvosi, mérnöki, jogi vagy gazdasági képzéseken.

Melyik tantárgyból érdemes valójában emelt szinten vizsgázni?

A kérdésre a válasz nem csupán az, hogy melyik tárgyakból lehet emelt érettségit tenni, hanem az is, hogy a te céljaidhoz melyik illeszkedik a legjobban. A felsőoktatási felvételi rendszerben az emelt szintű érettségiért járó pluszpontok kritikus fontosságúak. Éppen ezért a választást kizárólag a kiszemelt egyetemi szakok felvételi követelményei alapján szabad meghozni.

Egy elterjedt tévhit szerint az emelt szintű vizsga csak a zseniknek való. Ez tévedés. Az emelt szintű vizsgákon a sikeresen teljesítők átlagpontszáma gyakran eléri vagy meghaladja a hetvenöt százalékot, ami bizonyítja, hogy szisztematikus készülődéssel kiváló eredményt lehet elérni.^[2] A kulcs a korábbi évek feladatsorainak begyakorlása.

Gyakran látom, hogy a diákok az utolsó pillanatban, januárban próbálnak megváltoztatni egy döntést, amit már két éve meg kellett volna hozniuk. Nem éri meg kockáztatni. Az emelt szintű felkészüléshez minimálisan szükséges idő egy teljes tanév, heti rendszeres, dedikált tanulással.

Középszintű vs. Emelt szintű érettségi összehasonlítása

A tantárgy kiválasztása mellett a legnagyobb dilemma a szint meghatározása. Az alábbi lista bemutatja a legfontosabb különbségeket a két vizsgaszint között, hogy könnyebb legyen a döntés.

Középszintű érettségi vizsga

A saját középiskolában zajlik, a diák által ismert tanárokból álló bizottság előtt.

Tantárgytól függően rövidebb, általában 90-180 perc áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

Nem jár érte automatikus többletpont a felsőoktatási felvételi eljárás során.

Az alapvető kerettantervi tananyagot kéri számon, a mindennapi életben használható tudásra fókuszál.

Emelt szintű érettségi vizsga (Ajánlott egyetemi továbbtanuláshoz)

Független, idegen vizsgabizottság előtt zajlik egy kijelölt külső intézményben.

Hosszabb időkeret, jellemzően 240 perc áll rendelkezésre az összetettebb feladatok miatt.

Legalább 45 százalékos eredmény elérése esetén tantárgyanként 50 többletpontot érhet a felvételin.

Mélyebb elméleti tudást, összefüggések átlátását és komolyabb érveléstechnikát követel meg.

Dániel dilemmája: Út a műszaki egyetemre

Dániel, egy győri technikum végzős diákja, mérnöki szakra készült, de rettegett a fizika emelt szinttől, mert az iskolájában kevés óraszámban oktatták ezt a tárgyat. Az osztálytársai mind lebeszélték róla, mondván, túl nehéz és felesleges kockázat.

Az első próbálkozása katasztrofális volt: egy korábbi év tesztjét kitöltve alig érte el a harminc százalékot, ami pánikot váltott ki belőle. Úgy érezte, a tanárai sem hisznek benne, és majdnem feladta az álmait, hogy inkább egy könnyebb, de őt nem érdeklő szakra jelentkezzen.

A fordulatot az hozta, amikor rájött, hogy az elmélet magolása helyett a feladattípusok logikáját kell megértenie. Privát tanulócsoportot szervezett, és az utolsó hónapokban napi két órát kizárólag a számítási feladatok elemzésével töltött.

A kitartás meghozta a gyümölcsét: az emelt szintű érettségije nyolcvankét százalékos lett, ami nemcsak a felvételi pontjait duplázta meg, de az egyetemi első félév alapozó tárgyait is könnyedén teljesítette.