Hány deciméter egy méter?

3 megtekintés

Egy méterben 10 deciméter van. A méter a hosszúság alapmértékegysége, a deciméter pedig annak tizedrésze. A centiméter és milliméter további, kisebb egységek.

Visszajelzés 0 kedvelések

Hány deciméter van egy méterben?

Tényleg elgondolkodtatott a kérdés, hogy hány deciméter van egy méterben. Mindig is bénáztam a mértékegységekkel, de most éppen egy bútorlapot akartam rendelni online, és muszáj volt pontosan kiszámolnom.

Tavaly nyáron, júliusban, amikor felújítottuk a konyhát (kb. 200.000 Ft-ba került!), szinte minden mérést centiméterben végeztünk. Aztán persze, az áruházban méterben adták a dolgokat, és kicsit pánikba estem.

Egy méterben tíz deciméter van. Ez ennyire egyszerű. Na, most már megint elfelejtettem. Egy kis cetlire felírtam, hátha legközelebb eszembe jut! Ezt a bútorlapot meg pont jóra sikerült kiszámolnom.

Hány km 1 mérföld?

Egy mérföld az olyan, mint amikor a szomszéd Pista bácsi a Trabantjával elmegy a kocsmáig, de vissza már nem tud jönni – kb. 1,6 kilométer. Pontosabban, 1 mérföld az 1609,344 méter, de ki a fene fogja ezt megjegyezni?

  • Angol mérföld: Ez a legnépszerűbb fajta, olyan, mint a foci a magyaroknak, mindenki ismeri, de kevesen értik.
  • Tengeri mérföld: A tengerészek használják, mert ők amúgy is másképp látják a világot. Kicsit több, mint 1,8 km.
  • Régi magyar mérföld: Régen a magyarok is mérték mérföldben a távolságot, de az már a múlté, mint a lovaskocsik.

A mérföld olyan, mint a nagymama receptje: mindenki ismeri, de senki sem tudja pontosan, mi van benne. Az amerikaiak még ragaszkodnak hozzá, de Európában már szinte teljesen a kilométer vette át a helyét. Szóval, ha legközelebb azt hallod, hogy valaki mérföldekről beszél, gondolj Pista bácsi Trabantjára, és máris képben vagy!

Mi a magyar mérföld?

A magyar mérföld? Ó, az egy igazi zsonglőrködés a számokkal! Nem egy egységes dolog, mint egy jól nevelt, egyforma gyerek, hanem egy igazi, sokszínű családtag, sokféle arccal. Gondoljunk csak rá, mint egy kaméleonra, amelyik változtatja a színét, a helyzettől függően.

  • A “hivatalos” magyar mérföld: Körülbelül 8534 méter. Képzeljük el egy óriási, nyújtózkodó óriás lépését! Persze, néha kicsit “zsugorodott”, 8353,6 méterre is. Mintha a mérföld is elfáradt volna a hosszú sétától.

  • Földrajzi mérföld: Ez már barátságosabb, “csak” 7500 méter. Egy kellemes, délutáni séta egy élénk természetben. Mintha egy kényelmes cipőt húznánk fel a hosszú út megtétele előtt.

  • Hajózási/tengeri mérföld: Ez a legkisebb a családban, mindössze 1852 méter. Talán azért ilyen apró, mert a vízben könnyebben elfárad az ember. Vagy talán a hullámok játékosságát követi?

Összehasonlításképp: az angol mérföld, egy szerény 1609 méter. Egy igazi törpe a magyar mérföld óriásaihoz képest! Mintha egy hangyát hasonlítanánk egy elefánthoz. A lényeg: a magyar mérföld nem egyértelmű, és a történelem során többféleképpen definiálták. Ez a sokszínűség viszont csak gazdagítja a magyar mértékegységek színes palettáját.

Milyen mértékegység az ól?

Az ól mértékegysége? Ugyan már! Mintha egy szamárnak magyaráznánk a kvantumfizikát! Az ól anyag, nem mértékegység. A hüvelyk viszont az, és igen, a 2,54 cm-es nemzetközi szabvány 1958-ból származik, mint egy jól megérdemelt nyugdíj a történelmi hüvelyk-kavalkádok után. Gondoljunk csak bele, 2-3 centi közti ingadozások! Mintha egy sajátosan rugalmas méterrúd lenne.

  • Nemzetközi hüvelyk (1958 óta): 2,54 cm. Pontos, mint egy svájci óra. (Vagy legalábbis, mint egy svájci óra akarta lenni.)
  • Történelmi variációk: 2,0 – 3,1 cm között. Káosz. Teljes zűrzavar. Mintha egy szürreális festményben méricskélnénk.
  • Más nyelvek: Latinul digitus, pollex, vagy uncia. Németül Zoll. Mintha egy titkos kódot kellene megfejtenünk.

És ha már a mértékegységeknél tartunk, ne feledjük a köböl-t! Vagy a fontot! Nem minden mértékegység ilyen egyértelmű, mint az ideális 2,54 cm-es hüvelyk. Még a mai napig is találkozhatunk olyan mértékegységekkel, melyek több mint egy kis zavart okoznak a mai embernek. Persze, csak a tudatlanságom, hogy nem ismerem a köböl mértékegységet.

Mennyi egy hüvelyk mértékegység?

  1. augusztus 20-án, vasárnap délután, ültem a teraszomon, egy pohár jéghideg limonádéval a kezemben. A nap már alacsonyabban járt, a levegő kellemesen hűvös volt. Egy régi, családi receptkönyv lapozgatásába kezdtem, amelyet nagyanyám hagyott rám. A receptkönyvben mindenféle mértékegység szerepelt, a modern milliméterektől a régies hüvelykig. Hirtelen eszembe jutott egy régi történet, amikor apukám egy régi amerikai autót szerelt. Pontosan emlékszem, hogy a szerszámosládájában egy hüvelykes csavarkulcs volt, amivel egy apró csavart húzott meg. Sőt, még a csavar átmérője is pont egy hüvelyk volt. Nem volt egy pontosan 2,54 cm-es, inkább egy picit több.

Ekkor jöttem rá, hogy a hüvelyk nem egy pontos, matematikai mértékegység volt mindig. Azt a konkrét csavarkulcsot a nagyapám hagyta rá apukámra, és mindig “hüvelyk”nek nevezte. A régi mértékegységeknek volt egy bizonytalanságuk, egy kézzel foghatóbb, emberibb vonatkozása. A pontos 2,54 cm számomra egy hideg, száraz adat, nem úgy, mint a nagyapám régi, kopott hüvelykes csavarkulcsa.

A limonádémat kortyolgatva továbbgondoltam ezt.

  • A nagyapám mesélt arról, hogy a hüvelyk valójában a hüvelykujj szélességéből származik.
  • Ez persze változó, emberről emberre.
  • De a szabványosítás előtt, ez volt az alapja a méréseknek.
  • A régi receptkönyvben is sok ilyen “hüvelyk”-es recept van, ami nagyjából 2,5 – 3 cm között mozoghat.

Most már értem, hogy a 2,54 cm egy modern definíció, egyfajta konszenzus. De a hüvelyk története sokkal gazdagabb, emberibb, mint egy száraz definíció. A történetét ismételten elmesélem majd a fiaimnak.

Milyen mértékegységeket használtak régen?

Régen, amikor még nem a SI-rendszer volt a menő, elég színes mértékegység-palettával dolgoztunk. Mintha a nagymama konyhájában lennénk, ahol minden hozzávalót “egy csipetnyi ebből, egy maréknyi abból” alapon adagolnak.

Nézzük is meg a régmúlt értékeit:

  • Font: Ez a súly mértékegysége, olyan, mint a mai kiló, csak épp régebbi. Gondolj bele, a hentesnél fontban kérted a húst.
  • Lat: A font kisebb testvére, egyfajta finomabb mérlegeléshez. Olyan, mint a gramm, csak épp a dédi korában.
  • Icce: Űrmérték, folyadékokhoz használták, borhoz, sörhöz, ki tudja, talán még a pálinkához is.
  • Meszely: Hasonló az iccéhez, szintén űrmérték, de lehet, hogy kicsit más mennyiséget takart. Olyan, mint a teáskanál és az evőkanál közötti különbség.
  • Verdung: Valószínűleg szintén valamilyen űrmérték lehetett, talán helyi specialitás.
  • Pint: Ismerős lehet a filmekből, kocsmai mértékegység, főleg sörhöz.
  • Akó: Nagyobb űrmérték, valószínűleg hordókban tárolt folyadékok mérésére használták. Mintha a borász pincéjében lennénk.

És hogy miért hagytuk el ezeket? Nos, a tudomány nem szereti a káoszt. A SI-rendszer egy egységes, nemzetközi szabvány, ami megkönnyíti a számításokat és a kommunikációt. Bár, valljuk be, a régi mértékegységeknek volt egyfajta bájuk, egy nosztalgikus hangulatuk. Olyanok, mint a régi családi történetek, amiket szívesen hallgatunk, de azért a mindennapokban már a GPS-t használjuk.

Mit jelent a Col?

A “Col” egy régi magyar hosszmérték, amit a “láb”-nak felel meg. Kicsit olyan, mint a borospincében talált régi üveg, ránézésre valami köze van a maihoz, de azért alaposan meg kell vizsgálni.

  • Értéke: 1 láb nagyjából 16 ujjnyi, ami 18,9 és 33,6 cm közé esik. Persze a gyakorlatban ez inkább 31,6 cm volt. Kicsit olyan, mint a parasztember, aki a saját kezével mérte a földet, nem pedig valami pontos eszközzel.

  • Angolszász hatás: Ma már inkább az angolszász “foot” mértékegységet használjuk, ami fixen 30,48 cm. Ez olyan, mintha a nagymama receptjét átírtuk volna, hogy modern hozzávalókkal is elkészíthető legyen.

Érdekességképp: A “col” szó a latin “collis” szóból származik, ami dombot jelent. Hogy jön ez a mértékegységhez? Valószínűleg semmi köze hozzá, de azért jó tudni, hátha egy kvízműsorban pont ez ment meg minket a kieséstől.

#Átváltás #Mértékegység