Hány nap szabadság jár a dajkának?

Hány nap szabadság jár a dajkának? 7 napról dönthet

A hány nap szabadság jár a dajkának téma fontos az óvodákban dolgozók számára, mert a szabadság kiadásának rendje jelentősen befolyásolja az éves tervezést. A pontos szabályok ismerete segít elkerülni a félreértéseket a munkáltatóval. Érdemes megismerni a rendelkezési lehetőségeket és az intézményi gyakorlatot.

Hány nap szabadság jár a dajkának pontosan?

A köznevelési intézményekben, például az óvodákban foglalkoztatott dajkáknak a pedagógusokéhoz hasonlóan évi 50 munkanap alapszabadság jár.^[1] Ezt a jelentős szabadidőt a munkáltató elsősorban az intézmény nyári zárva tartása, valamint a nevelés nélküli munkanapok idején adja ki.

Sokan meglepődnek azon, hogy a dajkáknak évi 50 munkanap szabadság jár. Gyakori tévhit, hogy csak a Munka Törvénykönyve szerinti általános szabadságmérték vonatkozik rájuk. A magasabb szabadságkeret a közalkalmazotti szabadság dajkák esetében a köznevelési intézmények sajátos foglalkoztatási szabályaihoz kapcsolódik. Ezért a hosszabb pihenőidő a munkakör sajátosságainak figyelembevételével került meghatározásra.^[2]

A szabadság kiadásának szigorú szabályai

A szabadság kiadása túlnyomórészt a munkáltató, vagyis az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A dolgozók évente mindössze 7 munkanappal rendelkeznek szabadon, a fennmaradó időpontokat az óvodai dajka szabadság mértéke alapján az óvoda működési rendje határozza meg.^[3]

Ez a rendszer sok munkavállaló számára kezdetben szokatlan lehet, különösen akkor, ha korábban rugalmasabban tudta beosztani a szabadságát. Az intézményi működés folyamatossága miatt azonban a szabadságok jelentős részét előre meghatározott időszakokban adják ki.

Aggodalmak a nyári zárva tartás miatt

Az egyik leggyakoribb aggodalom, amit hallok: mi történik a nyári szünetben? Sokan tartanak attól, hogy a szabadság miatti korlátozások tönkreteszik a nyarat. Őszintén szólva, ez egy teljesen jogos félelem. Az óvodák általában 4-5 hétre zárnak be nyáron.

Ekkor adják ki a szabadságok nagy részét - gyakran 20-25 napot egyhuzamban. Ez logikus az intézmény szempontjából. A gyerekek nincsenek ott, az épületet fel kell újítani vagy nagytakarítani kell. De a munkavállalónak ez komoly fejtörést okozhat, különösen, ha a párja nem akkor kap szabadságot. Ilyenkor a kompromisszum az egyetlen járható út.

Dajka és hagyományos irodai dolgozó szabadságának összehasonlítása

Sokan nem értik, miben más egy köznevelési intézményben dolgozó helyzete egy átlagos munkahelyhez képest. Lássuk a legfőbb különbségeket.

Óvodai dajka (Köznevelés)

- Kötött, alkalmazkodik az óvoda nyári zárva tartásához és az őszi-téli szünetekhez

- A munkáltató dönt a napok nagy részéről, a dolgozó csak 7 nappal rendelkezik

- Kiemelkedően magas, fixen évi 50 munkanap

Átlagos irodai dolgozó

- Viszonylag rugalmas, év közben elosztva is kivehető

- Nagyobb rugalmasság, bár a 7 napos szabály itt is él, a gyakorlatban könnyebb az egyeztetés

- Kezdetben 20 munkanap, amely az életkorral fokozatosan növekszik

Katalin első nyara az óvodában

Katalin, egy 35 éves budapesti dajka, mindig is gyerekekkel akart foglalkozni. Amikor megkapta az 50 napos szabadságáról szóló tájékoztatót, nagyon megörült. Azt hitte, év közben bármikor utazhat a férjével hosszú hétvégékre.

A hidegzuhany májusban érkezett. Kiderült, hogy a nyári 5 hetes leállás alatt kötelezően ki kell vennie 25 napot, a maradékot pedig a téli és tavaszi szünetre tartalékolják az intézményben. Katalin dühös volt és frusztrált - a férje augusztusban egyáltalán nem kapott szabadságot a cégénél.

Hosszú hetekig őrlődött, majd leült az óvodavezetővel. Megértette, hogy az intézmény működése miatt van ez így, de sikerült megegyezniük abban, hogy a saját rendelkezésű 7 napját szabadon felhasználhatja ősszel egy közös utazásra.

Bár az első év nehéz volt, Katalin megtanult alkalmazkodni a rendszerhez. Ma már úgy szervezi a családi naptárat, hogy az óvodai leállásokhoz igazodjanak, és kevesebbet idegeskedik a kötöttségek miatt.