Mikortól érvényes a felmondás?

Mikortól érvényes a felmondás? 30 naptól 6 hónapig

A munkaviszony megszüntetése során kulcsfontosságú tudni, hogy mikortól érvényes a felmondás, hiszen a bejelentés komoly kötelezettségekkel jár. A szabályok pontos ismerete segít elkerülni a jogi konfliktusokat. Érdemes alaposan áttekinteni a feltételeket, hogy megvédje saját érdekeit a folyamat során.

Mikortól érvényes a felmondás a magyar munkajogban?

A munkaviszony felmondása főszabály szerint a felmondás közlésének napja alapján válik érvényessé - azaz amikor a dokumentumot átadják és az a másik fél számára hozzáférhetővé válik -, de a munkaviszony maga csak a felmondási idő leteltével szűnik meg. A kérdés megválaszolása azonban több tényezőtől és a konkrét kontextustól is függ, mivel a jogi érvényesség és a felmondási idő tényleges kezdete elválik egymástól.

Amikor először álltam ott egy írásbeli felmondással a kezemben munkavállalóként, teljes volt a káosz a fejemben. Azt hittem, ha ma aláírjuk, holnaptól már nem kell jönnöm. De a jog világa ennél sokkal csavarosabb. Van egy hatalmas különbség aközött, hogy egy papír jogilag érvényes-e, és aközött, hogy mikor csomagolhatod be végleg az asztalodat.

A felmondás közlésének napja és a felmondási idő kezdete

A felmondás egyoldalú jognyilatkozat, ami azt jelenti, hogy a másik fél jóváhagyása nem szükséges a hatályosulásához. A legfontosabb láncszem a közlés. A felmondás akkor válik érvényessé és hatályossá, amikor azt a másik féllel szabályszerűen közlik. Ez személyes átadásnál az átvétel napja, postai úton pedig az a nap, amikor a levelet átvették vagy a posta a kézbesítést meghiúsultnak tekintette.

Magának a felmondási időnek a kezdete azonban egy nappal eltolódik. A hatályos munka törvénykönyve felmondási idő szabályai szerint a felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik.

A törvényi főszabály alapján a felmondási idő hossza legalább 30 nap. Ez az alapidőszak azonban a munkáltatói felmondás esetén a munkaviszonyban eltöltött évek számával arányosan növekszik.^[2] Ha valaki hosszú ideje dolgozik egy helyen, a felmondási idő akár 60 nappal is meghosszabbodhat, így a teljes időtartam elérheti a maximális 90 napot is.^[3] Ritka esetekben, ha a felek a munkaszerződésben korábban így állapodtak meg, a felmondási idő akár 6 hónap is lehet. A munkaviszony ténylegesen a felmondási idő utolsó napján szűnik meg.

Mi történik különleges esetekben? Felmondás táppénz alatt

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy betegszabadság vagy keresőképtelenség ideje alatt egyáltalán nem lehet felmondani. Ez ebben a formában nem igaz. A munkáltató a táppénz ideje alatt is átadhatja a felmondást, vagyis az a közléssel jogilag érvényessé válik.

De van egy óriási bökkenő. A felmondás táppénz alatt történő közlése esetén a felmondási idő nem kezdődik el azonnal a következő napon. A felmondási idő kezdete ilyenkor a betegszabadság vagy a táppénz lejárta utáni napra tolódik, de legfeljebb a keresőképtelenség kezdetétől számított egy év elteltét követő napra. Tehát a papír érvényes, de a visszaszámlálás csak akkor indul el, ha a dolgozó ismét munkaképes vagy letelt a maximális védelmi idő.

Hasonló a helyzet, ha a munkáltatói felmondást a szabadság ideje alatt közlik - bár itt a felmondási idő már a szabadság leteltét követő napon megkezdődik. Ha viszont a felmondási idő már folyamatban van, and a munkavállaló ezalatt megy táppénzre, az nem hosszabbítja meg a felmondási időt, az az eredeti menetrend szerint telik le.

A munkavállalói felmondás érvényessége és menete

Ha a felmondást a munkavállaló kezdeményezi, a szabályok némileg egyszerűbbek, de a precizitás itt is kötelező. A munkavállalói felmondás érvényessége szempontjából elengedhetetlen, hogy az írásban történjen. A szóbeli felmondás vagy egy indulatos üzenetküldő alkalmazásban elküldött szöveg jogilag semmis.

Amikor én magam mondtam fel az előző munkahelyemen, elkövettem egy klasszikus hibát: egyszerűen otthagytam a főnököm asztalán a papírt, mikor ő épp tárgyalt. Napokig ment a huzavona, hogy mikor kezdődik a felmondási idő, mert nem volt bizonyítékom a közlés napjáról. Végül meg kellett tanulnom a leckét.

Mindig két példánnyal menj. Az egyiken a munkáltató jogkör gyakorlója bélyegzővel és aláírással igazolja az átvétel dátumát. Ez lesz a te komoly biztosítékod arra az esetre, ha később vita alakulna ki a napok számolásánál. A munkavállalói felmondásnál a felmondási idő szintén a közlést követő napon indul, és főszabály szerint fixen 30 nap, hacsak a munkaszerződés nem határozott meg hosszabb időt.

Munkáltatói vs. Munkavállalói felmondás különbségei

Munkáltatói felmondás

• A munkaviszonyban eltöltött évek számával növekszik (30 naptól akár 90 napig).

• Kötelező, az indoknak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie (kivéve próbaidő vagy nyugdíjas státusz).

• A munkáltató köteles a felmondási idő legalább felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól.

• A törvény véd bizonyos státuszokat (pl. várandósság), a táppénz pedig eltolja a felmondási idő kezdetét.

Munkavállalói felmondás

• Főszabály szerint fixen 30 nap, függetlenül a cégnél eltöltött évek számától (hacsak a szerződés máshogy nem rendelkezik).

• Határozatlan idejű munkaviszony esetén nem szükséges indokolni a döntést.

• Nincs törvényi felmentési kötelezettség, a 30 napot alapesetben végig kell dolgozni, hacsak a főnök bele nem megy a felmentésbe.

• A munkavállalót saját felmondása esetén nem védik a felmondási korlátozások, a felmondási idő a táppénz alatt is ketyeg.

Péter kálváriája a postai úton küldött felmondással

Péter, egy budapesti logisztikai cég középvezetője, hosszas belső feszültségek után döntött úgy, hogy másik munkahelyet keres. Miután talált egy jobb ajánlatot, elment a postára, és tértivevényes levélben adta fel a felmondását a munkáltatójának, bízva abban, hogy a feladást követő naptól indul a harmincnapos határidő.

A cég HR osztálya azonban szándékosan vagy hanyagul, de napokig nem vette át a hivatalos levelet a postástól. Péter a feladástól számított harmincegyedik napon már az új helyén akart kezdeni, de a jelenlegi munkaadója figyelmeztette, hogy a jognyilatkozat még be sem érkezett hozzájuk hivatalosan.

Péter dühös volt és kétségbeesett, mert az új pozíciója forgott kockán a csúszás miatt. Ekkor jött rá, hogy a postai feladás napja nem egyenlő a közlés napjával; a levélnek fizikailag vagy jogilag meg kell érkeznie a címzetthez a folyamat elindulásához.

A levelet végül a feladást követő nyolcadik napon vette át a cég, így Péter felmondási ideje csak az azt követő napon indult el. Tanulva a hibájából, az új munkahelyével azonnal egyeztetett a kezdési dátum módosításáról, és megfogadta, hogy legközelebb csakis személyesen, aláírt példánnyal intéz ilyen horderejű bejelentést.