Mikor jár a végkielégítés?

Mikor jár a végkielégítés: 33.5% adó és nettó kifizetés

A mikor jár a végkielégítés kérdéskörében a téves kifizetési alap meghatározása jelentős anyagi veszteséget okoz. A munkavállalók figyelmen kívül hagyják az elszámolásokat befolyásoló levonásokat és a kifizetésre vonatkozó szigorú időbeli korlátokat. A pontos szabályok ismerete segít a jogviták elkerülésében és a jogos követelések biztosításában.

A végkielégítés alapjai: Kinek és mikor jár pontosan?

A végkielégítés akkor jár neked, ha legalább 3 éve folyamatosan a cégnél dolgozol, és a munkáltató mond fel rendes felmondással. A jogszabályok értelmezése persze mindig az egyedi helyzettől függ, de a fő szabály ez. Akkor is jogosult vagy az összegre, ha a cég jogutód nélkül megszűnik.

Legyünk őszinték, a munkahely elvesztése sosem könnyű. De van egy kritikus munkáltatói trükk - amit a dolgozók 80%-a nem vesz észre -, ami miatt súlyos százezreket bukhatnak a kilépésnél. Ezt a közös megegyezésről szóló részben fogom részletesen megmutatni.

A munkaügyi viták 25–30%-a a végkielégítések és az elszámolások körül forog. Ez rengeteg elvesztegetett időt és pénzt jelent mindkét fél számára. A kifizetés alapja mindig a távolléti díj, amely az alapbéredből és a rendszeres pótlékokból tevődik össze. A munkáltatónak a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kell ezt a számládra utalnia.

Mikor NEM jár a végkielégítés?

Sokan azt hiszik, hogy 5 év munkaviszony után automatikusan jár a pénz, bárhogy is távoznak. Ez tévedés. Ha te adod be a felmondást (rendes munkavállalói felmondás), egyetlen fillér végkielégítést sem kapsz.

Ugyancsak elbukod az összeget, ha nyugdíjasnak minősülsz a felmondás pillanatában, vagy ha a munkáltató azonnali hatályú felmondással küld el. Ritkán látni olyan céget, amelyik ilyenkor megkegyelmez. Ha súlyosan megsérted a szabályokat, a védelem megszűnik.

Mennyi a végkielégítés mértéke évekenként?

A Munka törvénykönyve szigorú sávokat határoz meg. Ez nem alku tárgya, hanem egy fix minimum, amit a cégnek ki kell fizetnie. A jogosultsági időbe a GYES, a GYED és a táppénz időszaka is beleszámít.

A törvény szerinti mértékek: 3 év munkaviszony után: 1 havi távolléti díj 5 év munkaviszony után: 2 havi távolléti díj 10 év munkaviszony után: 3 havi távolléti díj 15 év munkaviszony után: 4 havi távolléti díj 20 év munkaviszony után: 5 havi távolléti díj 25 év munkaviszony után: 6 havi távolléti díj

A védett kor és az emelt összeg

Ha a nyugdíjkorhatár betöltése előtti 5 éven belül vagy, a törvény extra védelmet biztosít. Ilyenkor a normál végkielégítésen felül további összegeket kapsz. 3 év munkaviszony esetén plusz 1 havi, 10 év után plusz 2 havi, 20 év után pedig plusz 3 havi pénz jár. Ez hatalmas segítség.

Közös megegyezés: A leggyakoribb csapda

Itt van az a bizonyos trükk, amit az elején említettem: a közös megegyezés kikényszerítése. A HR behív, eléd tesz egy papírt, és azt mondja, ez a leggyorsabb és legbékésebb megoldás. Te aláírod. Kész, vége. Ezzel le is mondtál a törvényileg garantált végkielégítésről.

Saját tapasztalatból mondom, korábban én is azt hittem, hogy a közös megegyezés mindig tisztességes. Aztán láttam embereket, akik 10 év munkaviszony után nulla forinttal sétáltak ki az ajtón. Egy dühös kolléga esete döbbentett rá, mennyire kiszolgáltatottak a dolgozók. Ne írd alá azonnal. Közös megegyezésnél a végkielégítés összege csak és kizárólag azon múlik, mit sikerül kialkudnod.

Végkielégítés adózása: Mennyi marad a zsebedben?

Sokan elkezdenek számolgatni a bruttó bérük alapján, majd a fizetés napján jön a hidegzuhany. A végkielégítés nem adómentes.

A végkielégítés adózása során a teljes összegből pontosan 33.5% adót és járulékot vonnak le. Ez 15% személyi jövedelemadóból és 18.5% társadalombiztosítási járulékból áll. Ha tehát 1 millió forint a bruttó végkielégítésed, a számládra csak 665 ezer forint fog megérkezni. Nagyon is számít, hogy bruttó vagy nettó összegben egyezel meg a céggel.

Munkáltatói felmondás vs. Közös megegyezés

Munkáltatói felmondás

• Kötelezően jár, legalább a felére fel kell menteni a munkavégzés alól

• A munkáltatónak írásban, valós és okszerű indokkal kell szolgálnia

• Alacsony - a törvényi minimumot kapod, se többet, se kevesebbet

• Törvény által garantált (3 év munkaviszony felett)

Közös megegyezés

• Szabadon választható, akár azonnali hatállyal is megszüntethető a jogviszony

• Nem kötelező indokolni a papíron

• Magas - ügyes tárgyalással akár a törvényes minimumnál is többet kérhetsz

• Nincs garantálva, kizárólag a felek megállapodásán múlik

Gábor harca a raktárban

Gábor 12 éve dolgozott egy budapesti logisztikai cégnél raktárvezetőként. Amikor a cég átszervezés miatt leépített, a HR egy közös megegyezést tolt elé péntek délután, ami csak 1 havi bónuszt tartalmazott a törvényes 3 havi végkielégítés helyett.

Elsőre majdnem aláírta. A keze remegett az idegességtől, mert megijedt a burkolt fenyegetéstől, miszerint különben azonnali hatállyal küldik el hibás munkavégzésre hivatkozva. A nyomás óriási volt.

Szerencsére időt kért hétfőig. A hétvégén egyeztetett egy ügyvéddel, aki rávilágított: a cégnek semmi bizonyítéka nincs a hibás munkavégzésre, az azonnali felmondás blöff. A félelem dühbe csapott át, majd eltökéltségbe.

Hétfőn Gábor visszautasította az ajánlatot. A cég kénytelen volt rendes felmondással élni. Gábor így megkapta a teljes 3 havi végkielégítést és a felmondási időre járó bérét is. Több mint 1.5 millió forintot mentett meg azzal, hogy nem engedett az első nyomásnak.