Meddig lehet póthagyatéki eljárást indítani?

Meddig lehet póthagyatéki eljárást indítani?

A póthagyatéki eljárás megindítására nincs a törvényben meghatározott határidő. Ez azt jelenti, hogy elméletileg évekkel, akár évtizedekkel a hagyatéki eljárás lezárása után is kezdeményezhető, amennyiben új, korábban ismeretlen vagyontárgy kerül elő.

A póthagyatéki eljárás célja, hogy az örökhagyó halálát követően előkerülő, korábban ismeretlen vagyontárgyak is bekerüljenek a hagyatéki vagyonba, és az örökösök részesülhessenek ezekből. A vagyontárgyat a hagyatékot kezelő közjegyzőnek kell bejelenteni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a póthagyatéki eljárás megindításához valós bizonyíték szükséges az újonnan felmerült vagyonra. Ez lehet például:

• Tulajdoni lap, amely igazolja a vagyon örökhagyó tulajdonát
• Számlakivonat, amely igazolja a vagyon értékesítését
• Szóló tanúvallomás, amely igazolja a vagyon létezését

Amennyiben nincs kézzelfogható bizonyíték az újonnan felmerült vagyonra, a közjegyző elutasíthatja a póthagyatéki eljárás megindítását.

A póthagyatéki eljárás során a közjegyző megvizsgálja a bizonyítékokat, és ha megállapítja, hogy valóban új vagyonról van szó, akkor kiegészíti a hagyatéki leltárt és új hagyatékátadó végzést hoz. Ez alapján az örökösök jogosultak a póthagyatékból eredő részesedésükre.

Fontos megjegyezni, hogy a póthagyatéki eljárás csak olyan vagyontárgyakra vonatkozik, amelyeket az örökhagyó halála után találnak meg. Ha az örökhagyó halála előtt, de a hagyatéki eljárás lezárása után találnak új vagyontárgyat, akkor az már nem minősül póthagyatéknak, és az örökösöknek saját kezdeményezésükre kell érvényesíteniük a rájuk eső részesedést.