Miért büdös a hagyma?

42 megtekintés
A miért büdös a hagyma kérdésre a tudományos magyarázatot a zöldség szeletelése során felszabaduló illékony kénvegyületek jelentik. A növény szárazanyagában megbúvó több mint 60 különböző kéntartalmú összetevő a levegőbe kerülve azonnal irritálja a szemet és az orrot. Az illékony anyagok 77 százalékát kitevő dipropil-diszulfid összetevő felel közvetlenül a jellegzetes csípősségért és az átható aromáért.
Hozzászólás 0 tetszik

Miért büdös a hagyma? A kénvegyületek okozzák

A miért büdös a hagyma kérdés sok szakácsot foglalkoztat a konyhai előkészületek során. A zöldség felvágásakor keletkező átható gázok komoly kellemetlenséget okoznak az érzékszerveinknek. A jelenség hátterében álló természetes folyamatok megértése segít jobban kezelni a mindennapi sütést és főzést. Ismerje meg a konyhai titkokat a kellemetlen szagok elkerülése érdekében.

Miért büdös a hagyma? A kénvegyületek titka

A hagyma azért büdös, vagyis kap tőlünk erős, szúrós és jellegzetes aromát, mert speciális kénvegyületeket tartalmaz, amelyek a növény természetes védelmi vonalát alkotják a kártevők ellen. Amíg a zöldség ép, ezek az anyagok teljesen szagtalanok és elzárva pihennek a sejteken belül. Amint megsérül a húsuk, egy lenyűgöző kémiai fegyverrendszer lép működésbe.

Sokan hiszik, hogy a hagyma intenzív szaga már a földből kihúzva is állandó, de a valóságban a zöldség szinte teljesen néma marad, amíg kést nem ragadunk. A friss hagyma tömegének jelentős része, körülbelül 89% víz, ám a maradék szárazanyagban bújnak meg azok az illékony kénvegyületek, amelyek a levegőbe jutva azonnal irritálják az orrunkat és a szemünket. Több mint 60 különböző kéntartalmú összetevőt azonosítottak már ebben a növényben, amelyek együttesen felelnek a jellegzetes csípősségért. [2]

A kémiai láncreakció: Hogyan válik a hagyma szagossá?

A hagyma kénvegyületek hálózata egy zseniális túlélési stratégia, amelynél az alapanyagok különálló raktárakban várják a támadást. A sejt üregében szagtalan kéntartalmú aminosavak találhatók, míg a sejtplazmában egy alliináz nevű enzim rejtőzik. Amikor felszeleteljük vagy elrágjuk a hagymát, ezek a mikroszkopikus falak összeomlanak, a két komponens pedig villámgyorsan reakcióba lép egymással.

Ebből a hirtelen találkozásból instabil szulfénsavak jönnek létre, amelyek azonnal tovább bomlanak olyan híres, átható szagú anyagokká, mint az allicin vagy a könnygázt előidéző propántial-S-oxid. Érdekesség, hogy a friss hagyma illékony anyagainak elképesztő hányadát, csaknem 77%-át egyetlen fő kénkomponens, a dipropil-diszulfid teszi ki. Ez [3] az oka annak, hogy a szag ennyire átható és domináns - a természet nem spórolt a védekező gázokkal.

Miért könnyezünk hagymapucoláskor, és miért szagos a hagyma evés után?

A válasz ugyanarra a kémiai reakcióra vezethető vissza, amely a szagokat is generálja. A szeletelés közben felszabaduló propántial-S-oxid gáz formájában a levegőbe emelkedik, és amikor kapcsolatba lép a szemünket védő nedvességréteggel, enyhe kénsavat képez. A szem idegvégződései azonnal riadót fújnak, az agy pedig bőséges könnytermeléssel próbálja kimosni az irritáló anyagot. De mi a helyzet azzal a kérdéssel, hogy miért szagos a hagyma evés után órákkal is?

A dolog hátterében nem csupán a fogaink közé szorult darabkák állnak. Amikor lenyeljük a hagymát, a benne lévő makacs kénvegyületek a gyomron és a bélrendszeren keresztül felszívódnak a véráramba. A vér szállítja ezeket a tüdőbe is, hivyo minden egyes kilégzéssel a tüdő mélyéről lélegezzük ki a hagymaszagot. Emellett a szájüregünkben élő baktériumok is nekilátnak a maradékok lebontásának, ami tovább fokozza a kellemetlen leheletet.

Hagymatípusok és intenzitásuk összehasonlítása

Nem minden hagyma hordozza ugyanazt a pusztító aromát. A kénvegyületek koncentrációja jelentősen eltér az egyes fajták között, ami meghatározza a konyhai felhasználást is.

Vöröshagyma

  • Csípős, karakteres, nyersen szinte maró, főzve viszont kellemesen édeskés.
  • Maximális, a szeletelése szinte garantálja a kiadós sírást.
  • Nagyon magas, a legintenzívebb szag- és könnytermelő hatású alapfajta.

Lilahagyma

  • Enyhén csípős, picit édesebb, mint a vörös társa, kiváló salátákba.
  • Közepes, kevésbé agresszív a szemmel szemben, mint a főzőhagyma.
  • Közepesen magas, de jelentős mennyiségű antioxidánst és színanyagot tartalmaz.

Póréhagyma vagy Újhagyma

  • Lágy, tiszta, fűszeres de egyáltalán nem tolakodó vagy bántó.
  • Minimális, tisztítása és darabolása ritkán vált ki könnyezést.
  • Alacsony, a kénes illóolajok csak finoman vannak jelen a szövetekben.
Ha nyersen szeretnénk hagymát fogyasztani, de félelmetes a maradó szájszag, a póré- vagy újhagyma a legbiztonságosabb választás. A klasszikus magyaros ételek alapjául szolgáló pörköltekhez viszont a magas kéntartalmú vöröshagyma elengedhetetlen, mivel a főzés során ezek a vegyületek alakulnak át a jellegzetes, telt aromává.

Gábor konyhai kísérlete: Harc a vasárnapi pörkölt illatával

Gábor, egy 34 éves budapesti szoftverfejlesztő imád főzni, de a barátnője ki nem állhatja a lakásban terjengő nehéz hagymaszagot. Egy vasárnap Gábor három nagy fej vöröshagymát aprított fel a marhapörkölthöz, és a keze órákkal később is mindent elsöprő aromát árasztott.

Első próbálkozásként sima illatosított folyékony szappannal mosta meg a kezét négyszer egymás után. A szappan illata azonban csak keveredett a hagyma kénes szagával, egy egészen bizarr és orrfacsaró elegyet hozva létre a bőrén.

Gábor ekkor rájött, hogy a hagyományos illatfedés nem működik a makacs kémiával szemben. Fogott egy rozsdamentes acélból készült kiskanalat, és folyó hideg víz alatt alaposan átdörzsölte vele az ujjait, mint egy szappannal.

A fémmolekulák megkötötték a bőrén maradt kénvegyületeket, így a szag szinte azonnal eltűnt, megmentve a délutáni filmnézést a kellemetlen szagfelhőtől.

Ha szeretné tudni, hogy mit tegyek hogy ne legyen büdös a szám evés után, olvassa el tippjeinket!

További szempontok

Hogyan tüntethető el a hagymaszag a kézről a leggyorsabban?

A leghatékonyabb módszer, ha a kezünket rozsdamentes acélhoz dörzsöljük folyó hideg víz alatt. Az acélban található fémek reakcióba lépnek a bőrön lévő kénmolekulákkal és semlegesítik azokat. Alternatívaként a citromlé vagy a szódabikarbónás bedörzsölés is remekül működik.

Mit tehetünk a hagyma okozta kellemetlen lehelet ellen?

Mivel a szag a tüdőből is érkezik, a sima rágógumi csak átmenetileg segít. A friss petrezselyem elrágása, egy pohár tej megivása vagy a zöld tea fogyasztása bizonyítottan segít lebontani és megkötni a kénvegyületeket a szervezetben.

Létezik olyan trükk, amivel elkerülhető a sírás hagymavágás közben?

Igen, ha szeletelés előtt legalább harminc percre a hűtőszekrénybe vagy tíz percre a fagyasztóba tesszük a hagymát, a hideg lelassítja az enzimek működését és csökkenti a gázok kibocsátását. Egy nagyon éles kés használata szintén segít, mert kevesebb sejtfalat roncsol szét.

Főbb tanulságok

A kén a felelős mindenért

A hagyma kellemetlen szagát és a könnyeinket kizárólag a sejtek sérülésekor felszabaduló, illékony kénvegyületek okozzák.

A szag belülről is fakad

Az evés utáni hagymaszag nemcsak a szájban, hanem a véráram útján a tüdőben is jelen van, ezért nehéz gyorsan eltüntetni.

A hideg és az acél a legjobb barátunk

A hagymát hűtve csökkenthetjük a könnyezést, a kézre tapadt szagokat pedig rozsdamentes acéllal és vízzel tüntethetjük el a leggyorsabban.

Hivatkozási Források

  • [2] Pmc - Több mint 60 különböző kéntartalmú összetevőt azonosítottak már ebben a növényben, amelyek együttesen felelnek a jellegzetes csípősségért.
  • [3] Researchgate - Érdekesség, hogy a friss hagyma illékony anyagainak elképesztő hányadát, csaknem 77%-át egyetlen fő kénkomponens, a dipropil-diszulfid teszi ki.