Milyen vitamint tartalmaz a méz?

Milyen vitamint tartalmaz a méz? C-vitamin és B-vitaminok

Sokan keresik, hogy milyen vitamint tartalmaz a méz, abban a reményben, hogy ezzel kiválthatják a mesterséges pótlásokat. A természetes édesítőszer fogyasztása számos előnnyel jár a szervezet számára, de a tudatos étrend kialakításához elengedhetetlen a valós tápértékek pontos ismerete. Ismerje meg a részleteket a hiányosságok elkerülése érdekében.

Milyen vitamint tartalmaz a méz a valóságban?

A kérdésre, hogy milyen vitamint tartalmaz a méz, a válasz sokakat meglephet, mert a természet ezen aranybarna kincse valójában kis mennyiségben tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat, amelyek nagyrészt a benne lévő virágporból származnak. A mézben kimutatható a B-vitamin-komplex több tagja, így a B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B3-vitamin (niacin), B5-vitamin (pantotensav), B6-vitamin (piridoxin) és B9-vitamin (folsav), valamint csekély mennyiségű C-vitamin is.

A méz vitamin tartalma azonban a napi szükséglet fedezésére nem alkalmas, mivel a sűrű folyadék főként szénhidrátból, azaz szőlő- és gyümölcscukorból áll. Amikor évekkel ezelőtt elkezdtem tudatosabban étkezni, én is abba a hibába estem, hogy a mézre mint egyfajta természetes multivitaminra tekintettem. Kanálszámra ettem a téli hónapokban, bízva a csodában. A valóságban viszont a mézet nem a vitamintartalma miatt fogyasztjuk elsősorban, hanem a benne rejlő enzimek, antioxidáns és antibakteriális hatások miatt. De van egy trükk, amit kevesen tudnak - erről kicsit lejjebb, a melegítéssel kapcsolatos résznél írok részletesebben.

A méz vitamin tartalma és tápértéke számokban

Nézzük meg közelebbről a száraz tényeket, mert a százalékok és a pontos adatok segítenek tiszta képet kapni. Egy átlagos méz összetételét tekintve nagyjából 82% szénhidrátot és 17% vizet tartalmaz, a fennmaradó részen osztoznak a fehérjék, gombák, aminosavak és a mikrotápanyagok. ^[1]

A mézben található vitaminok mennyisége elenyésző a hagyományos élelmiszerekhez vagy zöldségekhez képest. Például 100 gramm méz mindössze körülbelül 0,5 milligramm C-vitamint tartalmaz, ami a felnőttek számára ajánlott napi beviteli értéknek csupán az 1%-át fedezi. A ^[2] B-vitaminok jelenléte is hasonlóan alacsony, a napi szükséglet kevesebb mint 1-3%-át éri el ekkora mennyiség. Ezért ha valaki kizárólag mézzel szeretné fedezni a vitaminszükségletét, az komoly csalódással fog járni. Egyszerűen fogalmazva: a méz egy kiváló minőségű, komplex szénhidrátforrás és természetes édesítőszer, de nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet vagy a célzott vitaminpótlást.

Van e vitamin a mézben, ha felmelegítjük?

Ez az a pont, ahol a legtöbben elkövetik a legnagyobb hibát. Beleteszik a mézet a lobogó, forró teába. A melegítés kérdése kritikus a méz tápértéke szempontjából, és az igazság az, hogy a magas hőmérséklet szinte teljesen elpusztítja a méz biológiailag aktív összetevőit.

A mézben lévő érzékeny enzimek és a C-vitamin már 40-45 Celsius-fok felett elkezdenek lebomlani, forró teába keverve pedig pillanatok alatt megsemmisülnek. Saját magam is tapasztaltam ezt a hibát: hetekig ittam a tűzforró, mézes teát a megfázásomra, és nem értettem, miért nem segít. Amint elkezdtem megvárni, amíg a tea ihatóan langyosra hűl, a torkom sokkal gyorsabban megnyugodott. A tanulság egyszerű: ha szeretnénk megőrizni a méz értékes összetevőit, soha ne tegyük 40 fokosnál melegebb folyadékba. Együk önmagában, vagy adjuk a már langyosra hűlt italokhoz.

A méz ásványi anyag tartalma: Miért számít a szín?

Bár a vitaminok terén a méz szerényebben teljesít, az ásványi anyag és nyomelem tekintetében sokkal izgalmasabb a helyzet. A mézben olyan fontos makroelemek találhatók meg, mint a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és nátrium, a nyomelemek közül pedig a vas, cink, réz és mangán emelhető ki.

Van azonban egy nagyon fontos szabály, amit a méz kiválasztásakor érdemes megjegyezni: a sötétebb mézfajták, mint amilyen például a gesztenyeméz vagy az erdei méz, ásványianyag-tartalma általában lényegesen magasabb, mint a világosabb fajtáké, például az akácmézé. A sötét mézekben található ásványi anyagok és antioxidánsok koncentrációja akár többszöröse is lehet a világosabb társaikénak. Ha tehát kifejezetten a szervezetünk támogatása és a mikrotápanyagok bevitele a célunk, érdemes a polcokon a sötétebb színű, karakteresebb ízű mézeket keresni.

A különböző mézfajták tápanyag-karakterisztikája

Gesztenyeméz (Ajánlott az ásványi anyagokhoz)

• Sötétbarna színű, enyhén kesernyés, rendkívül karakteres és intenzív ízű méz

• Erőteljes antioxidáns hatás, kiválóan alkalmas a kimerült szervezet támogatására

• Kiemelkedően magas makro- és mikroelem-tartalommal rendelkezik a többi fajtához képest

Akácméz

• Nagyon világos, tiszta, enyhe és kellemesen édes ízű, nehezen kristályosodó fajta

• Magas gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony marad, sütéshez-főzéshez a legpraktikusabb

• Alacsonyabb ásványianyag-koncentráció jellemzi, a hangsúly a tiszta szénhidrátokon van

Hársméz

• Középbarna, sárgás árnyalatú, jellegzetes illatú és határozott ízű méz

• Tradicionálisan a meghűléses és torokfájós időszakok legnépszerűbb kísérője

• Közepes mennyiségű ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz

Péter tapasztalata a méz használatával a téli időszakban

Péter, egy 34 éves budapesti irodai dolgozó, minden télen komoly torokfájással küzdött. Úgy döntött, hogy a finomított cukrot teljesen lecseréli mézre, bízva annak immunerősítő erejében.

Az első hetekben azonban elkövetett egy nagy hibát: a mézet rögtön a frissen lefőtt, forró feketekávéjába és a lobogó teájába keverte. A torka nem javult, és a méz gyorsan fogyott.

Ekkor utánajárt a dolgoknak, és rájött a melegítés káros hatásaira. Változtatott a rutinján: megvárta, amíg az italai langyosra hűlnek, és lecserélte a világos akácmézet sötétebb gesztenyemézre.

Egy hónap után Péter azt tapasztalta, hogy a torkának irritációja jelentősen enyhült, a sötét méz karakteres íze miatt pedig kevesebb mennyiség is elég volt az édesítéshez.