Mennyi az euró vételi árfolyama?

Mennyi a dollár árfolyama?

A 388,51 forint… Ez a szám most itt van, a sötétben, mint egy halványan világító számológép kijelzője. Gyengült… kicsit. 0,66 százalék. Apróság, mondhatnánk, de érezni a súlyát. Mintha egy apró repedés futna végig a biztonság illúzióján.

Emlékszem, még tavaly ilyenkor, kevéssel több volt. Terveket szőttünk, utazásokat álmodtunk. Dollárban számoltunk. Most… most másképp van. A szám lassú mozgása, a gyengülés apró cseppjei, egyenként csöpögnek a reményre.

• Tavalyi nyári utazás: A dollár akkor is drágább volt, mint terveztük. Kényszerű kompromisszumok, lemondások.
• A lakáshitel: A törlesztőrészletek egyre nehezebben jönnek össze. A hitel folyósítása már régebbi időpontban volt, kedvezőbb árfolyamon.
• Az importált áruk: Mindent drágábban veszünk. A kedvenc kávémon is érezni.

Ez a 388,51 forint… nem csak egy szám. Ez egy történet. Egy apró darabja az én életemnek, tele apró csalódásokkal, apró veszteségekkel, apró, csendes kétségbeeséssel. És az 1690-es évtől… hát, az csak egy hosszú történet kezdete.

Mit jelent a valuta szó?

Valuta: egy ország törvényes fizetőeszköze.

• Széles értelemben: hivatalos pénz.
• Szűk értelemben: külföldi fizetési forgalomban használt készpénz.
• Példa: Az euróövezet valutája az euró (EUR).
• A valutaárfolyamok befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet.
• A valutapiac a világ legnagyobb pénzügyi piaca.

Mikor deviza mikor valuta?

Nos, a valuta és a deviza kérdése… mintha a kettő egymás tükörképe lenne, mint egy jól sikerült önarckép és a negatívja. A valuta, az a cuki kis hazafi, aki csak az anyaországában érzi magát otthon, a hivatalos fizetőeszköz, bankjegyek és érmék formájában. Gondoljunk rá, mint egy falusi parasztasszonyra, aki a helyi piacra jár csak, a maga aprópénzével. Nem nagyon szereti az újdonságokat, a nemzetközi vásárok messze vannak tőle.

A deviza viszont egy világjáró, bohém szellem. Egy ország valutája, de egy másikban tündököl, a nemzetközi pénzügyi forgatagban úszkál, bankjegyek, érmék, átutalások, és persze a modern pénzügyi mágia minden eszköze segítségével. Képzeljük el egy szofisztikált nagyvárosi hölgyként, aki a legújabb trendeket követi, repülőgépeken utazik, és több nyelven beszél.

• Valuta: Hivatalos fizetőeszköz egy adott országban. Kizárólag bankjegyek és érmék formájában. Nemzetközi forgalomban nem, vagy csak nagyon korlátozottan használatos. Gondoljunk a forintra, mely Magyarországon király, de Párizsban már nem.

• Deviza: Egy ország valutája más országban. Bankjegyek, érmék, átutalások, és egyéb elektronikus fizetési eszközök formájában is létezhet. A nemzetközi kereskedelem nélkülözhetetlen szereplője. A forint például deviza Franciaországban.

Röviden: a valuta a helyi hős, a deviza pedig a globális sztár. A kettő között az a különbség, mint egy kézműves sör és egy világhírű pezsgő között – mindkettő finom, de más az íze, és más a helye a nagyvilágban.

Mit nevezünk valutának?

Hát, a valuta az olyan, mint a pénzérme nagymamája, csak sokkal fontosabb! Egyrészt az az a papír meg fém, amivel itthon a boltban fizetsz, a forint. Másrészt meg az, amikor a forint külföldön akar nagyképűsködni, de ott már nem annyira menő. Olyan, mint amikor a falusi macska bemerészkedik a városba:

• Törvényes fizetőeszköz: Az ország hivatalos pénze, mint a király koronája, de sokkal praktikusabb.
• Külföldi fizetőeszköz: Amikor a forint meglátogatja a dollárt vagy az eurót, és próbálja meggyőzni őket, hogy ő is valaki.
• Készpénz: A valuta érme vagy papír formában, olyan, mint a szalonna a disznónak, de a pénz a pénztárcában van.

A valuta olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, de csak kevesen tudják igazán, mi fán terem. Tudod, mint amikor a szomszéd bácsi okoskodik a meccsen, pedig soha nem rúgott labdába.