Hány nap szabadság jár 1 gyerek után?

Hány nap szabadság jár egy gyermek után? A törvényi szabályozás és a gyakorlat

A szabadság kérdése minden dolgozó számára fontos, különösen, ha gyermeket nevel. A jogszabályok garantált szabadságnapok számát határozzák meg, ám a gyermekvállalással kapcsolatos extra napok kérdése gyakran felmerül, és nem mindig egyértelmű. Ez a cikk áttekintést nyújt a témában, kiemelve a lényeges jogi szabályozásokat és a gyakorlati alkalmazásukat.

Alapvetően a Munka Törvénykönyve (Mt.) határozza meg a szabadságnapok számát, mely a munkaviszony időtartamától függ. Tehát nincs olyan jogszabályi előírás, amely konkrétan meghatározott plusz szabadságnapot biztosítana egy gyermek után. A tévhit gyakran abból fakad, hogy egyes cégek belső szabályzatukban, kollektív szerződésükben biztosítanak extra szabadságnapokat a gyermekes munkavállalók számára. Ez azonban nem jogszabályi kötelezettség, hanem a munkáltató jóindulata, a vállalati kultúra része.

Azonban van egy fontos kitétel, amely a szabadságnapok számát közvetve befolyásolhatja a gyermekek jelenlétével kapcsolatban: a fogyatékos gyermekek esetében.

**Fogyatékkal élő, 16 éven aluli gyermek esetén a gyermekenként járó pótszabadság 2 munkanappal növekszik.**

Ez azt jelenti, hogy ha egy munkavállalónak van egy 16 éven aluli, fogyatékos gyermeke, akkor a törvény által garantált szabadságnapok számához két további munkanap járul hozzá. Ez a plusz szabadság azonban nem automatikusan jár, hanem igénylés alapján vehető igénybe. A fogyatékosság igazolására orvosi igazolás szükséges. Fontos megjegyezni, hogy ez a szabályozás a fogyatékosság tényére vonatkozik, nem pedig a gyermek életkorára. Tehát, ha a gyermek 16 évesnél idősebb, de fogyatékkal él, akkor ez a kiegészítő szabadság nem jár.

Összefoglalva: a törvény nem ad plusz szabadságot a gyermekek számának függvényében. Kivételt képeznek a 16 éven aluli, fogyatékkal élő gyermekek, akik esetében gyermekenként 2 munkanappal több szabadság vehető igénybe. A többi extra szabadság a munkáltató jóindulatán múlik, és a kollektív szerződésben vagy a belső szabályzatban rögzítésre kerül. Ezért mindig érdemes tájékozódni a saját munkahelyi szabályzatról.