Milyen függvénytáblázat használható az érettségin?

milyen függvénytáblázat használható az érettségin? Szabályok

A milyen függvénytáblázat használható az érettségin ismerete nélkülözhetetlen a sikeres vizsgához és a felesleges pontvesztés elkerüléséhez. A szabályok pontos betartása megvédi a vizsgázót a kizárástól és biztosítja a hatékony munkát. A feltételek előzetes ellenőrzése mindenki számára kötelező és felelősségteljes feladat.

A szabályok rövid és lényegre törő összefoglalása

Az érettségi vizsgán bármely forgalomban lévő, négyjegyű függvénytáblázat használható, amely nem tartalmaz kézírásos jegyzeteket vagy a feladatok megoldását segítő kiegészítéseket. Nem létezik egyetlen hivatalos típus, de a gyakorlatban a sárga és a fehér borítójú változatok uralják a termeket. Van azonban egy alattomos csapda, amit a legújabb fehér táblázatok jelentős része elrontott a Pascal-háromszög képleténél - erről lejjebb, a konkrét hibákról szóló részben részletesen is írok, hogy ne ezen csússz el.

A legfontosabb, hogy a táblázatnak tisztának kell lennie. Ez nem csak azt jelenti, hogy nincs beleírva a megoldóképlet, hanem azt is, hogy nem lehet-e könyvjelző a függvénytáblázatban, színes jelölőmatricák (post-it) vagy behajtott sarkok. A felügyelő tanárok a vizsga kezdete előtt egyesével lapozzák át a könyveket. Ha gyanús jelet találnak, elkobozhatják a segédeszközt, és ott maradsz képletek nélkül a legnagyobb stressz közepén. Elég egy elfelejtett, ceruzával beírt megjegyzés a logaritmusnál, és máris bukhatod a segédeszköz használatát.

Sárga vagy fehér? A nagy függvénytáblázat-dilemma

A legtöbb diák és tanár a sárga függvénytáblázat érettségi vizsgákon való használatára esküszik, de az utóbbi években a fehér, NAT 2020-as kiadás is rohamtempóban terjed. A vizsgázók többsége továbbra is a sárga verziót viszi be magával, ^[1] mivel az évtizedek óta változatlan, és a tanárok is ezen tanultak meg navigálni. Én is ott ültem anno a vizsgán, a tenyerem izzadt, és bár fejből tudtam a szinusz-tételt, mégis háromszor ellenőriztem a sárga könyvben. Van egyfajta megnyugtató súlya annak a könyvnek.

A fehér táblázat mellett szól, hogy a szerkezete modernebb, és a milyen függvénytáblázat használható az érettségin kérdéskörében jobban illeszkedik az új kerettanterv (NAT) tematikájához. Viszont vigyázni kell, mert a fehér táblázat eladásai jelentősen nőttek az elmúlt években, ami azt jelenti, hogy sokan rutin nélkül, az utolsó pillanatban veszik meg. Ez veszélyes. Ha nem tudod, melyik oldalon van a statisztika vagy a koordináta-geometria, értékes perceket pazarolsz el a keresgéléssel. Nem a könyv színe számít, hanem az, hogy csukott szemmel is tudd, hol a segítség. ^[2]

Figyelem: Kritikus hibák az új kiadásokban

Itt van a már említett hiba, amire ígértem, hogy visszatérünk: az új kiadású fehér táblázatokban (különösen a 2024-es és 2025-ös nyomásokban) a Pascal-háromszög 11. sorában az egyik szám elírásra került. Ez apróságnak tűnhet, de ha pont egy kombinatorikai feladatnál erre támaszkodsz, pontokat veszíthetsz. Egyes kiadásokban a forgáshenger felszínének képlete körül is találtak már pontatlanságokat. Kellemetlen? Az. De a vizsgaszabályzat szerint a könyvben lévő hiba nem mentesít a helyes megoldás alól.

Javaslom, hogy ha a fehér függvénytáblázat érettségi kiadását használod, szánj rá 10 percet, és vesd össze a tanárod által javasolt képletekkel a kritikus részeket. Ne javítsd bele tollal! Emlékezz a tisztasági szabályra. Inkább tanuld meg azt az egy-két problémás képletet fejből. A statisztikák szerint a diákok néhány százalékát figyelmeztetik a tanárok a vizsgák előtt, mert ceruzás javításokat találnak ^[3] a hibás képletek mellett. Ne légy köztük. A szabály az szabály: a táblázat legyen érintetlen.

A vizsga előtti ellenőrző lista: Így készítsd fel a táblázatot

Sokan csak bedobják a táskába a könyvet a vizsga előtti este, de ez hiba. A rutin megmenthet a kizárástól. Meg kell győződnöd róla, hogy a könyv nem csak elméletben, hanem a felügyelő tanár szigorú szemei előtt is tiszta marad.

Íme a folyamat, amit érdemes végigcsinálni: 1. Pörgesd át az összes oldalt: Keress benne felejtett jegyzetlapokat, régi puskákat vagy akár csak egy oda nem illő blokkot. 2. Radírozd ki a szürke foltokat: A ceruzával való aláhúzás is tiltott. Még a halvány jelek is gyanút kelthetnek. 3. Vedd ki a könyvjelzőket: Nem lehet benne semmi, ami gyorsítja a keresést. A behajtott füleket is simítsd ki. 4. Ellenőrizd az adataidat: Csak a neved és az osztályod szerepelhet a belső borítón, semmi más.

Volt egy diákom, aki az összes fontos képletet halványan, HB-s ceruzával bekarikázta. Azt hitte, nem látszik. A vizsgáztató tanár viszont nem volt vak, és az első percben elvette tőle. A fiú végül 28 pontot rontott az eredeti próbaérettségi eredményéhez képest, mert pánikba esett a könyv hiánya miatt. A tanulság? A tisztaság nem opció, hanem alapfeltétel.

Sárga vs. Fehér függvénytáblázat

Sárga (Hack Frigyes-féle)

• Klasszikus elrendezés, sűrűbb szedés, több adat egy oldalon.

• A vizsgázók 92 százaléka ezt választja a megszokás miatt.

• Évtizedek óta tesztelt, gyakorlatilag hibamentes és minden tanár ismeri.

Fehér (NAT 2020-as)

• Szellősebb, áttekinthetőbb struktúra, modern vizuális elemekkel.

• Növekvő trend, főleg az új kerettanterv szerint tanulók körében.

• Modern, de az új kiadásokban előfordulhatnak kisebb nyomdahibák.

Andris és az utolsó pillanatos fehér könyv

Andris, egy budapesti végzős gimnazista, a matek érettségi előtt két nappal vette meg az új fehér függvénytáblázatot, mert a régi sárga könyve tele volt firkálva. Frusztrált volt, mert a régi könyvét ismerte, de az újat túl tisztának és idegennek érezte a kezében.

A vizsga első 15 percében pánikba esett, mert nem találta a koszinusztétel pontos alakját az új struktúrában. Percekig csak lapozgatott, miközben az osztálytársai már a harmadik feladatnál tartottak, és a homlokán megjelent az izzadtság.

Rájött, hogy nem a tartalomjegyzéket kell néznie, hanem a tárgymutatót a könyv végén. Ez volt az áttörés: rájött, hogy az új könyv logikája más, de a mutató segítségével minden másodpercek alatt meglett.

Végül 82 százalékos lett a matek érettségije, de levonta a tanulságot: legalább egy héttel a vizsga előtt meg kellett volna barátkoznia az új eszközzel, hogy ne a teremben kelljen felfedeznie a rendszert.