Mit kell fizetni a munkavállaló után?

mit kell fizetni a munkavállaló után: 13% adó és 33,5% levonás

A mit kell fizetni a munkavállaló után témakör pontos ismerete elengedhetetlen a vállalkozások sikeres és törvényes működéséhez. A bérköltségek nem megfelelő kalkulációja komoly pénzügyi kockázatot és váratlan kiadásokat eredményez a munkáltatók számára. A szabályok ismerete segíti a büntetések elkerülését és a pontos pénzügyi tervezést.

A munkavállaló utáni fizetnivalók alapjai 2026-ban

A munkavállaló foglalkoztatása során a munkáltatónak három fő tétellel kell számolnia: a nettó bérrel, a munkavállalótól levont közterhekkel és a bruttó béren felül fizetendő munkáltatói adókkal. 2026-ban a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék, míg a munkavállaló bruttó béréből összesen 33,5 százaléknyi levonás kerül az államkasszába. ^[1]

A bérszámfejtés logikája viszonylag egyszerű, ha megértjük az alapokat. Az első alkalmazott felvételekor gyakori hiba, hogy a vállalkozók elfelejtik kalkulálni a betegszabadságok költségeit – erről később, a speciális eseteknél részletesen is szó lesz.

Munkavállalói levonások: Amit a bruttó bérből vonunk le

A bruttó bér az az összeg, amely a munkaszerződésben szerepel, de ez nem az a pénz, amit a dolgozó kézhez kap. Ebből a munkáltató köteles levonni a munkavállalót terhelő adókat és járulékokat, majd ezeket befizetni az adóhatóságnak. Ez a folyamat biztosítja a dolgozó egészségügyi ellátását és későbbi nyugdíját is.

Személyi jövedelemadó és Társadalombiztosítási járulék

A bruttó bérből két fő tételt vonunk le. Az első a 15 százalékos személyi jövedelemadó (SZJA), amely az általános jövedelemadó mértéke Magyarországon. A második a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék (TBJ). Utóbbi egy komplex tétel, amely tartalmazza a nyugdíjjárulékot (10 százalék), az egészségbiztosítási járulékot (7 százalék) és a munkaerőpiaci járulékot (1,5 százalék). Összességében tehát a bruttó bér 33,5 százaléka kerül levonásra, ha a munkavállaló nem jogosult semmilyen adókedvezményre. Ez azt jelenti, hogy 100.000 forint bruttó bérből a dolgozó 66.500 forintot kap meg nettóban.

Munkáltatói terhek: Mi jön a bruttó bér fölé?

A munkáltató költségei nem állnak meg a bruttó bér kifizetésénél. A vállalkozásnak ezen felül saját zsebből is adóznia kell minden egyes alkalmazott után. Ezt hívjuk a bérre rakódó tehernek, ami közvetlenül a céget terheli, nem a munkavállaló fizetéséből vonják le.

Szociális hozzájárulási adó (Szocho)

A legjelentősebb munkáltatói teher a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó. Fontos tudni, hogy a korábbi szakképzési hozzájárulást már beépítették ebbe az adónembe, így külön tételként ezzel már nem kell számolni. A szocho összege a bruttó bérre vetítve értendő. Ha például egy alkalmazott bruttó 500.000 forintot keres, a cégnek ezen felül 65.000 forintot kell befizetnie szocho jogcímen. Ez a befizetés alapozza meg a szociális biztonsági háló fenntartását. Érdekesség (és sokaknak meglepetés), hogy a szocho mértéke az elmúlt években jelentősen csökkent a korábbi 27 százalékról a jelenlegi 13 százalékra, ami nagy könnyebbség a kkv szektornak.

A teljes bérköltség (Szuperbruttó) kiszámítása

A teljes bérköltség, amit a szaknyelv néha szuperbruttónak is nevez, a bruttó bér és a munkáltatói terhek összege. Ez az az összeg, amit a vállalkozásnak ki kell termelnie ahhoz, hogy egy munkavállalót alkalmazni tudjon. 2026-ban a teljes bérköltség a bruttó bér 113 százaléka.

Nézzünk egy egyszerű példát. Ha a cél az, hogy a dolgozó nettó 400.000 forintot kapjon, akkor a bruttó bére (kedvezmények nélkül) körülbelül 601.500 forint lesz. Erre jön rá a 13 százalékos szocho, ami nagyjából 78.200 forint. Így a cég teljes havi költsége ennél az egyetlen embernél közel 680.000 forint. Ez jelentős különbség a kézhez kapott 400.000 forinthoz képest. Őszintén szólva, a legtöbb vállalkozó ezen a ponton szokott nagyot nyelni. De a tudatos tervezés segít elkerülni a likviditási válságot.

Járulékfizetési alsó határ és kedvezmények

Vannak olyan szabályok, amelyek módosíthatják a fizetendő összegeket. Az egyik legfontosabb a járulékfizetési alsó határ. Ha egy munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatsz, és a bruttó bére nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a járulékokat (TBJ és szocho) akkor is legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni. Ez egyfajta védőháló az állam részéről, hogy az alacsony keresetűeknek is legyen biztosítási jogviszonyuk, de a munkáltató számára extra költséget jelenthet.

Ugyanakkor számos kedvezmény is létezik. A 25 év alatti munkavállalók például egy bizonyos összeghatárig mentesülnek a 15 százalékos SZJA megfizetése alól, ami jelentősen növeli a nettó bérüket anélkül, hogy a cégnek többe kerülnének. Hasonlóan népszerű a családi adó- és járulékkedvezmény, amely az eltartott gyermekek száma után csökkenti a fizetendő SZJA-t és TBJ-t. Ezeket a kedvezményeket érdemes már az állásinterjún tisztázni, mert befolyásolják a béralkut.

Gyakori hibák a bérszámfejtés során

Emlékszem, amikor az első alkalmazottamat vettem fel a kis budapesti kávézómba. Teljesen elvesztem a szocho és a TBJ között. Azt hittem, csak a bruttó bért kell kigazdálkodnom, de a valóság hamar arcul csapott. Súlyos hiba volt. Kiderült, hogy a teljes költség jóval magasabb, mint amit a szerződésbe írtunk. Azóta tudom: a bérszámfejtés nem játék.

Itt az ideje feloldani a korábbi open loop-ot: mi az a rejtett költség a betegszabadság kapcsán? A munkáltatók gyakran elfelejtik, hogy a betegség első 15 munkanapjára járó betegszabadságot a cég fizeti, mégpedig a távolléti díj 70 százalékát. Erre az összegre ugyanúgy rárakódik a 13 százalékos szocho. Csak a 16. naptól veszi át a fizetést az állam táppénz formájában (aminek egyharmadát szintén a cég fizeti táppénz-hozzájárulásként). Ez a tétel egy influenzás szezonban komolyan megterhelheti a büdzsét.

Bérterhek összehasonlítása (Kedvezmény nélkül)

Az alábbi lista bemutatja, hogyan oszlanak meg a terhek a munkáltató és a munkavállaló között egy átlagos adózású bér esetén 2026-ban.

Munkavállalói levonások (Bruttóból)

• 18,5 százalék (nyugdíj, egészségügy, munkaerőpiac)
• A bruttó bér 66,5 százaléka marad meg
• 15 százalék a jövedelemadó alapjára

Munkáltatói extra terhek (Bruttón felül)

• 0 százalék (beépült a szocho adónembe)
• A bruttó bér 113 százaléka a teljes kiadás
• 13 százalék a bruttó bér után fizetendő

István és a félrekalkulált bérköltség

István, egy szegedi kisüzem tulajdonosa, 2026 elején bővíteni szeretett volna, de fogalma sem volt a pontos költségekről. Csak a bruttó béreket nézte a konkurencia hirdetéseiben.

Önerőből próbálta kiszámolni a járulékokat egy elavult Excel tábla alapján, ami még a régi szocho adókulccsal számolt. A tervezett költségvetése majdnem 100.000 forinttal csúszott el alkalmazottanként havonta.

Rájött, hogy az aktuális 13 százalékos szocho és a 18,5 százalékos TBJ pontos ismerete nélkül a vállalkozása jövőjét kockáztatja. Beszélt egy könyvelővel, aki megmutatta a kedvezményeket is.

A pontos számításoknak köszönhetően István rájött, hogy két 25 év alatti fiatalt alkalmazva 12 százalékkal csökkentheti a tervezett bérköltséget, így végül sikeresen bővítette csapatát 2026 márciusában.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül hivatalos adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adójogszabályok és bérterhek gyakran változhatnak, és az egyéni helyzetek (kedvezmények, speciális jogviszonyok) jelentősen befolyásolhatják a fizetendő összegeket. Bérszámfejtés és költségtervezés előtt minden esetben konzultáljon szakképzett könyvelővel vagy adótanácsadóval.