Ki fizeti a táppénzt a munkavállalónak?
A keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult a munkavállaló, azonban fontos különbséget tenni a betegszabadság és a táppénz között. A betegszabadság alatti díjazást a munkáltató állja, ez nem az egészségbiztosítás része. Ez az időszak a távolléti díj 70%-a, mely után adót és járulékot is kell fizetni. A táppénzt pedig az egészségbiztosító folyósítja a betegszabadság lejártát követően, a jogosultsági feltételek fennállása esetén.
Ki fizeti a táppénzt? A betegszabadság és a táppénz buktatói
A betegség miatti keresőképtelenség kellemetlen helyzet, melyet gyakran bonyolítja a táppénz kifizetésével kapcsolatos félreértések. Sokan tévesen keverik a betegszabadságot és a táppénzt, pedig lényeges különbségek vannak a két rendszer között, ami a finanszírozást is érinti. Ebben a cikkben tisztázzuk, ki fizeti a munkavállalónak a táppénzt, és mik a fontosabb tudnivalók.
A betegszabadság: a munkáltató terhe
A betegség első néhány napjában (általában 3-5 nap, de ez a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodástól függ) a munkáltató köteles betegszabadságot biztosítani. Ennek anyagi fedezetét a munkáltató viseli, a munkavállaló a távolléti díj egy meghatározott százalékát (általában 70%-át) kapja meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kifizetés adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár. Tehát bár a munkáltató fizeti, a munkavállaló számára a nettó összeg jóval alacsonyabb lesz, mint a bruttó fizetése. A betegszabadság lényegében egy átmeneti, a munkáltató által biztosított juttatás a betegség kezdeti szakaszára.
A táppénz: az egészségbiztosító feladata
A betegszabadság lejárta után, amennyiben a keresőképtelenség fennáll, a munkavállaló táppénzre válthat. Ezt az egészségbiztosító (Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő, NEAK) fizeti ki, és a kifizetéshez szükséges a kezelőorvos által kiállított igazolás, valamint a megfelelő dokumentumok benyújtása. A táppénz összege a kereset egy bizonyos százaléka, ami a betegség időtartamától és más tényezőktől is függhet. A táppénz nem jár adó- és járulékfizetési kötelezettséggel.
A gyakorlatban:
Tegyük fel, hogy egy munkavállaló 5 napos betegszabadsággal rendelkezik. Az első 5 nap távolléti díját a munkáltató fizeti ki, adó és járulék levonással. A 6. naptól kezdve, ha a keresőképtelenség továbbra is fennáll, a NEAK fizeti a táppénzt, adó és járulék nélkül.
Összefoglalva:
- Betegszabadság: A munkáltató fizeti, adó és járulék levonással.
- Táppénz: Az egészségbiztosító (NEAK) fizeti, adó és járulék nélkül.
Fontos tehát megkülönböztetni a két fogalmat, és tudni, hogy melyik időszakban kitől kapjuk a pénzt, hogy a betegség okozta anyagi gondokat is könnyebben kezelhessük. A pontos összegeket és a jogosultsági feltételeket mindig érdemes az aktuális jogszabályokban ellenőrizni.
#Munkaadó #Munkavállaló #Táppénz #Tartalom: Ki Fizeti A Táppénzt A Munkavállalónak?Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.