Hogyan számoljuk ki az inflációt?

Mi alapján számolják az inflációt?

A CPI, na, az fogyasztói árindex, ugye? Az alapján számolják az inflációt, legalábbis amit én hallottam. Mindig is bonyolultnak találtam. Képzeld el, mekkora meló összegyűjteni az árakat mindenről, minden boltban, minden városban… És akkor jön a kiszámolás. Komoly matematikai akrobatika!

Aztán ott van a kérdés, hogy mit vesznek figyelembe egyáltalán? Régebben a kenyér, a tej, a benzin volt a fő tényező, most már egy rakás mindenféle van benne. Netflix előfizetés, biztos hogy benne van, azt már tudom.

• Kávé ára? Azt hiszem, igen.
• Benzinkút? Persze, az is.
• És az albérlet? Na, az is befolyásolja, ugye?

De akkor mi van, ha én egy hónapig csak instant kávét iszom, olcsóbb, mint a kávézó? Számít az? Vagy csak egy átlagos fogyasztói kosár van, amire alapoznak? Ez az egész olyan absztrakt, nekem legalábbis.

És akkor ott a kérdés: hogyan lehet pontosan mérni? Én a saját tapasztalataim alapján nézem, hogy mennyit kell fizetnem egy kosár élelmiszerért most, és egy évvel ezelőtt. Ez jó módszer? Egyáltalán nem tudom. Valószínűleg nem. De hát másképp hogy lehetne?

2024-es adatokat néztem, nem a régieket. Az infláció, hát… nem egyszerű. Rengeteg tényező van, amit nehéz figyelembe venni. Pl. a váratlan események, mint a háború, vagy a világjárvány… ezek mind megváltoztatják az árakat. És nem csak az áruk árát, hanem a szolgáltatásokét is. Azt hiszem, ez egy állandóan változó egyenlet.

Mi alapján számolják az inflációt?

Az inflációt a Fogyasztói Árindex (CPI) segítségével számoljuk, ami olyan, mint a pénztárcánk EKG-ja.

• CPI: Egy képzeletbeli bevásárlókosár, tele mindennel, amit a lakosság megvesz, a tejtől a fodrászig. Figyeljük, hogy változik ennek a kosárnak az ára. Ha drágább lett, akkor infláció van.

• Árváltozások: Az árnyomozók – akarom mondani, a statisztikusok – országszerte begyűjtik az árakat. Nem irigylem őket, sokkal izgalmasabbnak tűnik mondjuk elefántcsontból apró figurákat faragni.

• Súlyozás: Nem minden termék egyformán fontos. Egy új autó ára jobban megdobja az inflációt, mint egy rágógumié. Ezért súlyozzuk az egyes termékeket, attól függően, mennyit költünk rájuk.

• Bázisidőszak: Van egy “nulladik nap”, egy bázisév, aminek az áraihoz viszonyítjuk a jelenlegi árakat. Ha az idei kosár 10%-kal drágább, mint a bázisévben volt, akkor 10% az infláció.

• Nem csak a konyha: Fontos tudni, hogy a CPI nem csak az élelmiszereket méri. Benne van a lakhatás, a közlekedés, az egészségügy – minden, ami az élethez kell (vagy legalábbis jópofának tűnik).