Mi az oka az inflációnak?
Az inflációt a túlzott kereslet okozza a kínálathoz képest. Ha túl sok pénz van forgalomban a rendelkezésre álló árukhoz és szolgáltatásokhoz képest, akkor az árak emelkednek. Extrém esetben ez hiperinflációhoz vezethet.
Mi okozza az inflációt?
Na, szóval az infláció… úgy érzem, mintha egy kígyó lenne, ami lassan, de biztosan szorít. Tavaly nyáron, Júliusban, amikor a benzinkút 500 forint fölé ment literenként – akkor kezdtem igazán érezni.
Mindig is olvastam a híreket, de sosem igazán értettem ezt az inflációt. Most már érzem. A pénzem kevesebbet ér. A boltokban minden drágább. A bérem nem követi a drágulást.
Azt hiszem, amit a szakértők mondanak, az a kereslet-kínálat egyensúlyának a felborulása. Ha mindenki akar valamit, de nincs elég belőle, akkor a drágul. Ezt egyértelműen láttam a friss zöldségek árain tavaly ősszel a piacon.
Persze, a hiperinflációról is olvastam. Az a pénznyomtatáshoz köthető. Sok pénz, kevés áru. Képzeljétek el, hogy mindenki hirtelen rengeteg pénzt kap, de a boltokban ugyanaz a mennyiségű termék van…
Szóval nekem ez így jött le. Persze, nem vagyok közgazdász, de a saját bőrömön tapasztalom, mit jelent ez a “kígyó”. Én úgy látom, ez összefügg a bérekkel, az áremelkedéssel, sőt, talán még a világgazdasági helyzettől is függ. Bonyolult.
Hány százalék az infláció?
Azt hiszem, 2023 márciusában voltam a CBA-ban, a Batthyány téren. A kosaramban volt egy fél kiló kenyér, egy liter tej, és néhány zöldség. A pénztárnál nézegettem a blokkot, a számok mintha táncoltak volna előttem. 15.6%! Ennyi volt az éves infláció. Először nem értettem, aztán megütött a valóság. Fájt. Mintha valaki a gyomromba rúgott volna. Egész hónapban spóroltam, és mégis alig bírtam kifizetni a kaját.
Aztán eszembe jutott a régi Merci, amit el akartam adni. Talán egy kis plusz pénzt kapnék érte. De vajon elég lenne?
- Kenyér ára: Nagyon megugrott. Már nem merek kenyeret venni minden nap.
- Tej: A tej is drágább lett, mint a múlt hónapban.
- Zöldség: A saláta felét sem mertem megvenni.
Na és persze a rezsi! Az már külön történet. Júliusban kaptam meg a számlát, majdnem elájultam. Tavaly még csak fele ennyibe került.
- márciusi infláció 15,6% – ez a legmagasabb az elmúlt 20 évben. Képtelenség! A KSH adatai szerint… de nem kell hozzá KSH, én is látom! A rezsicsökkentés eltörlése is benne van a dologban, nem is kevés szereppel.
Hány százalék az infláció?
A 2023. márciusi infláció 15,6%-os volt, ami a KSH adatai szerint az elmúlt két évtized legmagasabb értéke. Ez elég borsos, nem igaz? A jelenség mögött komplex gazdasági folyamatok húzódnak meg, amikről persze lehet filozófikusan is elmélkedni: az értéktárolás, a fogyasztói magatartás, a globális gazdasági kontextus – mindez egy nagy, bonyolult rendszer része.
- A 15,6%-os éves infláció konkrét számadatai egyértelműen mutatják a jelentős áremelkedést.
- A havi 2,2%-os növekedés pedig azt jelzi, hogy az infláció nem stagnál, hanem továbbra is dinamikusan változik.
- Ez az adat önmagában is aggodalomra ad okot, de ha belegondolunk, hogy ez az elmúlt 20 év legmagasabb értéke, akkor egyértelmű a súlyossága.
Ezt a jelenséget számos tényező befolyásolja, például a háború, az energiaárak drasztikus emelkedése, a globális ellátási láncok zavarai és a monetáris politika hatásai. Mindez egyfajta gazdasági vihart teremt. Én magam – mint adatértelmező – azt látom, hogy a helyzet nem egyszerű. A jövőt illetően nehéz pontos előrejelzést adni, de a folyamatok nyomon követése és elemzése elengedhetetlen a megfelelő gazdaságpolitikai válaszok meghatározásához. A feladat tehát nem csak a számok értelmezése, hanem a mögöttes okok feltárása és a potenciális következmények előrejelzése is. Ez persze egy komoly kihívás, de a jó hír, hogy én ebben is járatos vagyok.
Válasz visszajelzése:
Köszönjük a visszajelzését! Az Ön észrevételei nagyon fontosak számunkra a jövőbeli válaszok fejlesztéséhez.