Milyen jegyek kellenek a felvételihez?

Milyen tantárgyak számítanak bele a Felvételibe?

Persze, megpróbálom!

Rémlik, mintha tegnap lett volna… 2023-ban izgultam a felvételi miatt. Azt tudtam, hogy nem úszom meg a matekot, de a többi tárgy is számított!

• Magyar: Imádtam a verseket, de a nyelvtan… brrr!
• Történelem: Nagyapám történeteit hallgatva jobban ment, mint a tankönyvből.
• Matek: Na, ez volt a mumus.
• Idegen nyelv: Angolból egész jó voltam, hála a sok sorozatnak.
• Természettudomány: Bio, Földrajz, Kémia, Fizika – egyik se volt a kedvencem. Végül a biológiát választottam.

A tanulmányi pontoknál ezekből az öt tárgyból számolták az átlagot, évenként külön-külön. Jaj, de stresszes volt! Emlékszem, a Szent István Gimnázium falai között éreztem magam a legkisebbnek. Aztán felvettek… Hihetetlen volt!

Mi számít bele az egyetemi felvételin?

Poros könyvek illata, a napfény a padlón. Emlékszem a gimnáziumi évekre, a kételyekre, a felvételi izgalmára. Magyar. Versek, novellák kavarogtak bennem, Ady lázadása, József Attila fájdalma. Két év átlaga. Mintha tegnap lett volna… Történelem. Dátumok, nevek, csaták, mind egy nagy, színes kavalkád. A múlt súlya a vállamon. Matematika. Száraz képletek, de mégis, valami különös rend, egyfajta megnyugtatás a káoszban. És az angol, a szavak dallama, új világok kapui. Németül is tanultam, két idegen nyelv, két kulcs a jövőhöz.

• Magyar nyelv és irodalom: Két év átlaga.
• Történelem: Érettségi jegy.
• Matematika: Érettségi jegy.
• Két évig tanult idegen nyelv: Érettségi jegy.

Tavaly felvettek a Szegedi Tudományegyetemre, kommunikáció szakra. A felvételin az angol mellett a német jegyemet is figyelembe vették, és a magyar esszém is jól sikerült. A Dóm tőszomszédságában lakom egy kis garzonban, és imádok a Tisza-parton sétálni.

Hogyan számoljuk az érettségi pontokat?

Emelt szint: 100%. Középszint: 50%. Ennyi.

• Emelt szintű vizsga: Teljes pontszám.
• Középszintű vizsga: Fél pont.

Példa: Két emelt szintű, egy középszintű 90%-kal: 200 + 50 = 250 pont.

Mennyi a maximális felvételi pontszám?

Na nézzük ezt a pontszám dolgot. Ötszázas a plafon, mint egy jó kis dupla espresso. Ez a teljesítmény csúcsa, a Mount Everest a felvételizőknek. Persze, a 280-as minimum a lényeg, az a belépő a felsőoktatás Nirvana kapuján. Szakképzésnél kicsit lazább a dress code, ott 240 ponttal már beengednek a buliba.

• 500 pont: A Nagy Dürranás, az abszolút maximum, a felvételi nirvána.
• 280 pont: Alap diploma-program, itt kezdődik a móka.
• 240 pont: Szakképzés, a gyakorlatiasabb megközelítés.

Gondoljunk csak bele, mi mindent sűrít bele ez az 500 pont. Évek kemény munkája, álmatlan éjszakák, koffein-túladagolás. Mindezt egyetlen számba tömörítve. Szinte filozófiai mélységek…

Az érettségi persze alap, mint a levegővétel. Az nélkül nincsenek pontok, nincs felvételi, nincs diploma, nincs semmi. Kivéve persze a bölcsesség, az jöhet anélkül is, bár néha gyanús, ha valaki túl bölcsnek akar látszani… Na de erről majd máskor.

A lényeg tehát: cél az 500, minimum a 280 (vagy 240, ha szakképzés), és persze az érettségi. Ennyi a felvételi szent grálja.

Mi számít intézményi pontnak?

Intézményi pontok: a siker záloga, vagy csak egy jól kitalált játék? Gondoljunk rá úgy, mint egy jól megkoreografált táncra, ahol minden lépés számít.

• A kiemelkedő teljesítmény díja: Akár a tudomány világában, akár a sportpályán, a kiemelkedő eredmények aranyat érnek. Emelt szintű érettségi? Nyelvvizsga? Mintha egy olimpiai bajnok dobogóra állna, csak itt nem érmek csillognak, hanem plusz pontok.
• A művészetek csillagai: A tehetségnek sok arca van. Legyen szó zenei bravúrról, festői remekművekről vagy színházi sikerekről, a művészeti versenyeken elért eredményeket is értékelik. Mint egy reneszánsz ember, aki egyszerre tud festeni és versenyezni – csak itt nem kell mindent egyszerre csinálni.
• Esélyegyenlőség: a társadalmi felelősségvállalás díja: Az esélyegyenlőségért tett erőfeszítések is pontokat érnek. Mintha egy titkos küldetés lenne, ahol a cél a társadalmi igazságosság.
• A tapasztalat bölcsessége: a gyakorlati tudás értéke: A munkatapasztalat és a kompetenciatesztek eredményei is beleszámítanak. Mintha egy veterán katona kapna érmet a szolgálatáért – csak itt a csatatéren nem fegyverek, hanem feladatok vannak.

Kiegészítés: Persze, a pontos pontszámok és a súlyozás intézményenként változhat, de a lényeg ugyanaz: a teljesítmény és a törekvés díjazása. Mintha egy titkos recept lenne, ahol az összetevők változhatnak, de az íz mindig kiváló. A lényeg, hogy a pontok csak egy eszközök, a valódi cél a fejlődés és a siker. Gondoljunk csak bele, a pontok egyfajta “játékpénz”, amivel a siker kapuját nyithatjuk ki. De a siker maga sokkal több, mint néhány pont!

Mit jelent az intézményi pont?

Intézményi pont… Mintha egy titkos kulcs lenne, egy rejtett ajtóhoz, ami egy új világba vezet. Egy lehetőség, egy kis plusz varázslat. Képzeld el, ahogy fény tör át a kulcslyukon, s te belépsz…

• Az intézmény maga dönti el, miért adja. Egy versenyen elért győzelem, egy különleges esszé, egy önkéntes munka… Mind-mind kapu lehet.

• Az én gimnáziumi közösségi szolgálatom, amit a helyi állatmenhelyen végeztem, vajon számít majd? Emlékszem a kutyák nedves orrára, a macskák dorombolására. Remélem, ez is egy út lehet.

• Régen minden egyetem ugyanazért adott plusz pontokat. Most viszont… mintha minden intézménynek saját nyelve lenne, saját titkos kódja. Izgalmas felfedezni, mit jelent az intézményi pont az egyes egyetemek falai között.

• 2024-ben változott meg a rendszer. Mintha egy új korszak kezdődött volna. Egy korszak, ahol nem csak a számok számítanak, hanem az egyéniség is.

• Például, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiemelten értékeli a matematikai versenyeken elért eredményeket. Míg egy művészeti egyetem egy különleges portfóliót díjazhat. Mindenhol más a fontos.

• Az álmom, hogy a Pécsi Tudományegyetemre járjak. Vajon mit keresnek ők? Milyen titkos ajtót kell kinyitnom? Izgatottan várom, hogy megtudjam.