Milyen jegyek kellenek a felvételihez?

Milyen jegyek kellenek a felvételihez? Útmutató a pontszámításhoz

A sikeres felvételi egyik alapköve a középiskolai eredmények pontos ismerete. A tanulmányi pontok kiszámításához meghatározott tantárgyak év végi osztályzataira van szükség, amelyek jelentősen befolyásolják a végleges összpontszámot. Ebben a cikkben részletesen átvesszük, milyen jegyek kellenek a felvételihez, mely tárgyak számítanak, hogyan történik az átlagolás, és mire érdemes figyelned az utolsó két tanév során.

Miért fontosak az év végi osztályzatok a felvételi során?

A középiskolai osztályzatok alapvetően határozzák meg a továbbtanulási esélyeidet, mivel a tanulmányi pontok számítása jegyekből történik, és ezek maximum 100 pontot adhatnak. Ez a pontszámítási mód azt jelenti, hogy nemcsak az érettségi pillanatnyi formája dönt, hanem a középiskolában végzett négy (vagy öt) év következetes munkája is beépül a végeredménybe. A felvételi rendszerben az öt meghatározott tantárgy utolsó két tanult évének év végi jegyeit összesítik és szorozzák meg kettővel.

Nézzük az igazságot: a pontszámítás elsőre káosznak tűnik. Emlékszem, amikor én felvételiztem, napokig számolgattam Excelben, mire rájöttem, hogy az irodalmat és a nyelvtant átlagolni kell. Sok diák elköveti azt a hibát, hogy csak a tizenkettedikes jegyeire koncentrál, miközben a tizenegyedikes eredmények ugyanolyan súllyal esnek latba. A rendszer logikája szerint a stabil teljesítményt díjazzák leginkább. Ne pánikolj, ha nem vagy mindenből ötös. A pontszámítás rugalmasabb, mint gondolnád, de a kereteket pontosan ismerned kell.

Az 5 kötelező tantárgy: Melyik jegyek számítanak valójában?

Ha azon gondolkozol, melyik osztályzatok számítanak a felvételin, fontos tudni, hogy a felvételi során nem a teljes bizonyítványt nézik, hanem csak öt kiemelt tantárgyat, amelyek közül négy fix, az ötödik pedig választható természettudományos tárgy. Ez a módszer segít abban, hogy a diákok a legfontosabb kompetenciákra fókuszáljanak. Az öt fő tantárgy a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy választott természettudományos tárgy. Fontos tudni, hogy az idegen nyelv esetében mindig a számodra legkedvezőbb eredményt hozó nyelvet választják ki a rendszerben, ha többet is tanultál.

Saját tapasztalatom szerint a legtöbben ott rontják el, hogy nem figyelnek a választott természettudományos tárgy időzítésére. Sokan azt hiszik, bármi jó lesz, de van egy csavar. Ha például csak kilencedikben és tizedikben tanultál földrajzot, akkor azok a jegyek fognak számítani, hiába vagy már tizenkettedikes. A tanulmányi pontok 100 pontos maximumából 10-15 százalékot is bukhatsz egy rosszul megválasztott vagy elhanyagolt tárgy miatt. Legyél résen a tantárgyválasztásnál! Létezik egy apró hiba a tárgyak ütemezésében, ami miatt sokan pontokat veszítenek - erről nemsokára részletesebben is beszélek.

A magyar nyelv és irodalom rejtélye

A magyar nyelv és irodalom esetében a pontszámítás egy speciális átlagoláson alapul. Mivel a bizonyítványban ez két külön osztályzatként szerepel (nyelvtan és irodalom), a rendszer ezek számtani középértékét veszi alapul minden érintett évfolyamon. Ha például irodalomból ötös, nyelvtanból pedig négyes vagy, akkor az adott évre 4.5 pontot kapsz. Itt jön a feketeleves: a tizedesjegyekkel nem lehet sakkozni, a számítás kerekítés nélkül történik a központi rendszerben.

A választott természettudományos tárgy

Az ötödik tantárgy kiválasztása nagy szabadságot ad, de felelősséggel is jár. Választható a biológia, fizika, kémia, földrajz, természetismeret vagy akár az informatika is (bizonyos feltételekkel). A lényeg, hogy legalább két évig tanulnod kellett az adott tárgyat a középiskola során. Ha egy tárgyat csak egy évig tanultál, az önmagában nem elég, kivéve, ha két különböző természettudományos tárgy egy-egy éves eredményét kombinálod, bár ez ritkább és bonyolultabb megoldás.

Tanulmányi pontok számítása: Mennyit érnek az ötöseid?

A matematikai képlet egyszerű, amikor a középiskolai jegyek felvételi pontokká alakulnak: az öt tantárgy utolsó két tanult évének jegyeit összeadják, majd az összeget megszorozzák kettővel. Ez adja ki a maximum 100 pontot. Ha mindenből ötös voltál az utolsó két évben, akkor 50 pontod van a jegyekből, amit kettővel szorozva megkapsz a maximális 100-at. Egyetlen négyes a bizonyítványban tehát két pont levonást jelent a végelszámolásnál. Kevesebbnek tűnik, mint az érettségi súlya? Talán.

De ne feledd, a népszerű szakokon, mint a pszichológia vagy a gazdálkodási és menedzsment, gyakran 1-2 ponton múlik a bejutás. Legyünk őszinték: a szabályzat olvasása közben a legtöbbünknek hamarabb megfájdul a feje, mintsem összeállna a kép. Az érettségi pontokkal (maximum 200 pont) és az intézményi pontokkal (maximum 100 pont) együtt alakul ki a végleges sorrend. ^[4] A statisztikák azt mutatják, hogy a sikeresen felvett hallgatók több mint 85 százaléka legalább 4.2-es átlaggal érkezik a középiskolából.

Melyik évfolyamok bizonyítványai kerülnek a rendszerbe?

Gyakori kérdés, hogy hányadik osztályos jegyek számítanak a felvételinél. Általános tévhit, hogy csak a tizenkettedikes bizonyítvány számít. A valóságban a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő esetén 9-13.) bármelyik éve érintett lehet, attól függően, hogy mikor tanultad az adott tantárgyat utoljára. Ha például a földrajzot tizedikben befejezted, akkor a kilencedikes és a tizedikes év végi jegyed kerül a rendszerbe. Ha a matematikát végig tanulod, akkor a tizenegyedikes és tizenkettedikes jegyeid adják a pontokat.

Emlékszel a bevezetőben említett open loop-ra? Itt a megoldás a titokzatos pontvesztésre: sokan tizenkettedikben döbbennek rá, hogy a kilencedikben elhanyagolt biosz vagy fizika jegyük most rontja le a felvételi esélyeiket, amikor szembesülnek azzal, milyen jegyek kellenek a felvételihez. A rendszer nem felejt. A korai évek hanyagsága közvetlenül csökkentheti a tanulmányi pontjaidat. Várj csak, ez nem azt jelenti, hogy minden elveszett! Ha a jegyeid gyengébbek, az érettségi eredményekkel még mindig kompenzálhatsz, hiszen a pontszámítási rendszer (duplázás) lehetővé teszi, hogy a jegyek figyelembe vétele nélkül is bejuss, ha az érettségid kiemelkedő.

A pontszámítás változásai: 2024 előtti vs. 2024 utáni rendszer

Régi rendszer (2023-ig)

• Csak szigorúan meghatározott természettudományos tárgyak közül lehetett választani.

• Sok szakon központilag kötelező volt a bejutáshoz.

• Kevés beleszólása volt az egyetemeknek a pontok súlyozásába.

Új rendszer (2024-től, érvényes 2026-ban) - Rugalmasabb

• Az egyetemek egyedileg határozhatják meg, melyik tárgyat fogadják el ötödikként.

• Az egyetem döntheti el, kéri-e az emelt szintet vagy elég a középszint.

• Az egyetemek maguk dönthetnek 100 pont (intézményi pontok) sorsáról.

Bence stratégiája: Amikor a matek mentette meg a pontokat

Bence, egy debreceni középiskola tizenkettedikes tanulója, orvosi szakra készült, de tizenegyedikben kissé elhanyagolta a történelmet és a magyart a biosz miatt. Rájött, hogy a hármas jegyei miatt jelentős pontokat veszíthet a tanulmányi pontoknál.

Először pánikba esett és azt hitte, mindenképpen mindenből ötösnek kell lennie az utolsó évben. Azonban a pontszámítás során szembesült vele, hogy a tizenegyedikes magyar jegyeit már nem tudja megváltoztatni.

Ahelyett, hogy feladta volna, kiszámolta, hogy ha matematikából és idegen nyelvből hozza az ötöst, a természettudományos tárgynál pedig a kémiát választja a földrajz helyett, akkor minimalizálhatja a veszteséget.

Végül 92 pontot gyűjtött a tanulmányi pontokból (a 100-ból), és az emelt érettségijei segítségével sikerült bejutnia az egyetemre. Megtanulta, hogy a tudatos tárgyválasztás többet ér a kapkodásnál.

Anna és a magyar nyelv irodalom átlagolásának csapdája

Anna Budapesten tanul, és humán területre jelentkezett. Mindig ötös volt irodalomból, de a nyelvtant unalmasnak találta, így abból csak hármast kapott tizenegyedik év végén.

Azt hitte, az irodalom ötöse majd 'felhúzza' az eredményét, de a Felvi kalkulátor használatakor látta, hogy a 4.0-s átlag miatt 4 pontot bukott a maximumhoz képest.

Ekkor döbbent rá, hogy a két tantárgy egyenrangú. Tizenkettedikben ráfeküdt a nyelvtanra is, hogy legalább az utolsó évben meglegyen a négyes, így javítva az átlagát.

A javításnak köszönhetően 96 pontot vitt magával a középiskolából, ami pont elég volt a választott szakjához. Azóta minden ismerősének mondja: a nyelvtanra is figyelni kell.