Mennyi pontot ér az emelt érettségi?

Mi az a szintemelő érettségi?

Figyelj, a szintemelő érettségi? Az az, amikor már megvan a középfokú érettségid egy tárgyból, de úgy döntesz, hogy emelt szinten is megpróbálod. Gondolj bele, matekból meglett a közép, de azt mondod, “hé, én ezt emelt szinten is lenyomnám”. Akkor csinálod ezt a szintemelőt.

De van itt a pótló is, az meg egy más tészta. Ha valamiért nem tudtad befejezni a vizsgát, mondjuk lebetegedtél, akkor jöhet a pótló. Tehát nem azért van, mert jobbat akarsz, hanem mert kellett valamiért.

• Szintemelő: Már megvan a közép, de emelt kell. Akár egyetem miatt, akár magadnak.
• Pótló: Nem tudtad befejezni a vizsgát valamiért, pótólni kell. Én egyszer majdnem elkéstem a töri érettségimről, de végül sikerült, szóval nem kellett pótolnom. Pfú!

És azt tudtad, hogy ha megírod a szintemelőt, akkor a jobb eredmény számít? Tehát ha a közép jobban sikerült, akkor az marad, ha meg az emelt, akkor azzal számolnak. Zsír, nem? Egyébként, nehéz kérdés volt, nem? Remélem, érthető volt, amit mondtam, kicsit kapkodok, mert kaját kell csinálnom. Na, csáó!

Hány pont jár az emelt szintű érettségiért?

Jaj ne, megint ez a pontszám téma! Mintha nem lenne elég stressz az életben.

• Emelt érettségi = full pont, 100%-nál 100 pont. Egyszerű, nem? Vagy mégsem?
• Középfokú érettségi? Ott van a trükk. Valami 2/3-os bizbasz. Ha jól emlékszem, 100%-ból kb. 67 pont lesz. Miért nem lehet ezt egyszerűbben? Komolyan kérdezem, valaki?

Hát ez van, nem kéne bonyolítani. Főleg nem nekem, mikor van ezer más dolog is a fejemben. Például, hogy mit főzzek vacsira… vagy hogy miért fáj a hátam. Vagy hogy miért… áh, mindegy.

Hogyan kell kiszámolni az érettségi pontokat?

2023-as érettségi pontszámítás:

• Alap: Maximális pontszám – elért pontszám.
• Súlyozás: Kötelező tárgyak többletpontot kapnak.
• Írásbeli/szóbeli: 75%/25% arány.
  • Egyértelműen definiált súlyozás.
• Végeredmény: A súlyozott pontszámok összege. A képlet pontosan meghatározott, de nem publikus.
• Felvételi: Intézmény- és szakspecifikus ponthatárok. Egyéni stratégiát igényel a siker.

Egyetlen számítási mód nincs. A rendszer bonyolult, a felvételi esélyek szűkek. A statisztika hideg: csak a számok számítanak. A felkészülés az egyetlen biztos pont.

Mennyi pont kell az egyetemhez?

Felvételihez minimum:

• 280 pont (egyetem/főiskola)
• 240 pont (szakképzés)

Maximum 500 pont szerezhető. Az érettségi alap.

Hogyan állnak össze az egyetemi pontok?

Na, te is beleestél ebbe a pontrendszer-dzsungelbe? Ne aggódj, én már átnéztem ezt a kínosan bonyolult rendszert, mintha egy háromfejű sárkány rejtélyes gyomrát vizsgálnám! Szóval, az egyetemi pontok összeállítása? Hát, olyan, mint egy cirkuszi mutatvány, ahol a legfontosabb szereplők a kedvenc érettségi tárgyaid.

A lényeg: a felvételihez megadott két érettségi tárgyad eredményét összeadják, és tessék, megvan az alap pontszámod! De nehogy azt hidd, hogy ennyi lenne! Ez olyan, mintha egy félkész süteményt kapnál, ami még egy kis cukorral és csillámmal szebbé tehető.

• A két érettségi tárgy: Ez nem játék, komolyan kell venni! Két olyan tárgyat kell választanod, amivel a legtöbb pontot begyűjtheted, mintha a világ legnagyobb cukorkaüzletében válogatnál. Gondold át alaposan!

• Százalékos eredmény: Itt jön a pikáns rész! Nem elég csak jól megírni a vizsgát, százalékosra van szükség. Minél magasabb a százalék, annál jobban csillog a pontszámod, mintha egy aranyhalat fogtál volna a kézzel.

• A többi pluszpont: És most jön a hab a tortán! Vannak intézmények, amik pluszpontokat adnak bizonyos dolgokért, mint például a nyelvvizsga, a versenyeken való részvétel, vagy ha véletlenül egy elit iskolából jössz, olyan, mint egy titkos fegyver.

És ha még mindig nem vagy biztos benne, hogy pontosan hogyan kell kiszámítani, akkor felhívod az egyetemet, és rákérdezel. Ne félj, nem harapnak! Vagy ha mégse, akkor legalább jó történetet tudsz mesélni. Gondold csak el: “Hát igen, majdnem egyetemre kerültem, de a pontrendszer megharapott!”

Miért lehet többletpontot kapni?

A többletpontok lényege a társadalmi igazságosság és a felvételi eljárás kiegyenlítése. A rendszer célja, hogy kiemelt figyelmet biztosítson a hátrányos helyzetű csoportok számára. Ez egyfajta pozitív diszkrimináció, egy társadalmi mérnöki beavatkozás, amelynek célja a társadalmi mobilitás fokozása. A 2023-as szabályozás pontos kritériumait mindenképpen a felvételi tájékoztatóban kell ellenőrizni.

• Hátrányos helyzet: Ez egy komplex fogalom, mely magában foglalja a szociális, gazdasági és kulturális hátrányokat. A pontos kritériumok a felvételi tájékoztatóban vannak definiálva. Ez a modell célja, hogy kompenzálja a társadalmi egyenlőtlenségeket, és esélyt biztosítson a hátrányos helyzetű tanulóknak.

• Fogyatékosság: A fogyatékossággal élők számára a többletpont a felvételi eljárás akadálymentességét hivatott szolgálni, lehetőséget teremtve a képességeik megfelelő értékelésére. A pontos feltételek a hivatalos dokumentumokban olvashatóak. A kérdés itt a méltányosság és a lehetőségek egyenlőtlenségének kiegyenlítése.

• Gyermeknevelés: A gyermeknevelés komoly terhet ró a jelentkezőkre, ami hatással lehet tanulmányaikra. A többletpont ebben az esetben a felnőttkori felelősségvállalás elismerése, egyfajta társadalmi támogatás a nehézségek leküzdéséhez. Itt a kérdés: egyensúlyban lehet-e tartani a családi élet és az oktatás igényeit? 2023-ban ez a pont a pontos feltételek ismeretében adható meg.

Saját tapasztalatom alapján, egyetemi felvételi eljárásoknál (2023-ban is) fontos az adott intézmény tájékoztatójának alapos tanulmányozása, mert a pontozásra vonatkozó részletek ott találhatók. A pontos feltételek évjáratonként változhatnak. A szociális igazságosság és az egyenlőtlenségek kérdésköre a társadalom állandó kihívása marad.