Hogyan számítják a felvételi pontokat?

Hogyan számítják ki a felvételi pontokat?

Éjszaka van, és azon gondolkodom, hogyan számítják ki a felvételi pontokat. Mintha valami bonyolult képlet lenne, amit sosem értettem igazán.

• Az alap: Az alap- és osztatlan képzéseknél az összpontszám 500.

• A képlet: Ezt az 500 pontot úgy kapják meg, hogy összeadják a tanulmányi pontokat, az érettségi pontokat és a többletpontokat. Mintha egy mérleg lenne, amire mindent rá kell tenni.

• Tanulmányi pontok: Ezek a középiskolai eredményeim tükrözik. Vajon elegek voltak?

• Érettségi pontok: Az érettségi vizsgám eredményei. Vajon jól sikerült?

• Többletpontok: Ezekért külön meg kellett küzdeni, nyelvtudás, sport, versenyek… vajon elegendő volt a plusz?

Régen, amikor felvételiztem, minden pont számított. Most is így van ez? Vajon a mai fiatalok is ugyanilyen stresszben vannak? Mikor lesz vége ennek a hajszának?

Mi számít bele a Felvételibe?

A felvételi eljárás, egyfajta szimbolikus átmenet a felnőtt világba, több tényezőt is figyelembe vesz. Alapvetően a középiskolai teljesítmény, egészen pontosan az érettségi bizonyítvány adatait elemzik, mintegy „alapszoftverként” a további értékelésekhez. Ez a dokumentum tükrözi a tanulmányi képességek egyfajta alapvető szintjét.

A felvételi vizsga – ha van ilyen – szintén kulcsfontosságú. Ez egyfajta „stresszteszt”, mely során a jelöltek a tudásuk határait feszegetik. A vizsgán elért eredmények objektív mércét nyújtanak a felvételi bizottság számára.

A képzési területtől függően további dokumentumok is szerepet játszanak. Gondoljunk csak a nyelvvizsgákra, mint a „nyelvi bővítményekre”, vagy a szakmai gyakorlat igazolására, mely a gyakorlati tapasztalatokat igazolja. Ez a szoftver-bővítménynek tekinthető, mely kiegészíti az alapvető képességek adatbázisát.

• Érettségi bizonyítvány: Az alap, az eddigi teljesítmény mértéke.
• Felvételi vizsga: A készségek objektív mérése, egyfajta teljesítménydiagnosztika.
• Kiegészítő dokumentumok (nyelvvizsga, szakmai gyakorlat): A profil kiegészítése, a képességek spektrumának bővítése.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egyetemek és szakok eltérő súlyozással kezelik ezeket a tényezőket. Mindez egyfajta algoritmus, melynek pontos paraméterei intézményenként változnak. A pontos követelmények megtalálhatóak a kiválasztott intézmény honlapján. Ez a folyamat tehát nem pusztán egy számítógépes program, hanem egy komplex értékelési rendszer, amelyben az emberi tényező is jelentős szerepet játszik. A felvételi gyakorlatilag egyfajta szűrő, mely a megfelelő jelölteket választja ki a továbblépésre. A folyamat végeredménye pedig – kissé idealizáltan – a képzett és tehetséges fiatalok kiválasztása. A végső soron azonban, filozófiai szempontból, a kérdés az, hogy vajon a felvételi rendszer valóban képes-e a potenciált objektíven mérni, vagy pedig csupán egy relatív rangsort állít fel? A 2023-as adatok alapján ez a kérdés továbbra is nyitott marad.

Mennyi pont kell a felvételihez?

Szóval, a felvételi. 280 pont a minimum alapképzéshez, gondoljunk bele, ez majdnem a maximális 500 pont fele. Mondjuk úgy, egy jó kiindulási alap. Felsőoktatási szakképzéshez kicsit lazábbak a követelmények, elég 240 pont is. Ez már majdnem olyan, mintha ingyen adnák. Na jó, azért nem. De érdemes megjegyezni, hogy a pontszámításba beleszámít az érettségi eredménye, plusz a többletpontok. Ezért stratégiai fontosságú jó eredményeket elérni az érettségin, különösen a választott szakhoz kapcsolódó tantárgyakból. Pluszpont járhat nyelvvizsgáért, versenyeken elért eredményekért. Ha például valaki OKTV-n döntős, az komoly előny. A lényeg, hogy érdemes minél több pontot gyűjteni, mert a bekerüléshez szükséges ponthatár változhat, sőt, szakonként is eltérő lehet. Egy népszerűbb szakon nyilván magasabb a ponthatár.

• Alapképzés: Minimum 280 pont
• Felsőoktatási szakképzés: Minimum 240 pont
• Maximum elérhető pontszám: 500 pont
• Fontos tényezők: Érettségi eredmények, többletpontok (nyelvvizsga, versenyek).

Aztán persze hiába a sok pont, ha az ember nem tudja, mit akar. A diploma megszerzése csak egy lépés, utána jön a java. Szóval érdemes átgondolni, melyik szak illik hozzánk, mi az, amivel szívesen foglalkoznánk a későbbiekben.

Miért jár plusz pont a felvételin?

A felvételi pluszpontok rendszere olyan, mint egy jól hangolt, bár néha kissé furcsa hangszer: szép dallamokat képes produkálni, de néha kicsit fals is lehet. A lényeg, hogy kiegyenlíti a terepet, de nem feltétlenül a legigazságosabb módon.

• Emelt szintű érettségi (max. 100 pont): Mintha egy extra erősségű löket lenne a rakéta indításakor – messzebbre juttat. Nem véletlen, hogy ennyit ér; a magasabb szintű tudás kétségtelenül előnyt jelent.

• Nyelvtudás (max. 40 pont): A globális világban, mint a nyelvtudás, egy jól kifundált útlevél. Minél több nyelvet beszélsz, annál több ajtó nyílik meg előtted – ebben az esetben a felsőoktatás kapui.

• Esélyegyenlőség (max. 40 pont): Ez a rendszer egyfajta társadalmi igazságosság mozgatórugója; a hátrányos helyzetűeknek lehetőséget ad a felzárkózásra, ami persze nem mindig könnyű feladat, mint egy meredek hegy megmászása. A cél a diverzitás, az a fajta sokszínűség, ami a társadalmat gazdagítja, akár egy pazar, jól megkomponált mozaik.

A felsőoktatási intézmények pluszpontot adhatnak még számos más szempont alapján (pl. kiemelkedő szakmai tevékenység, olimpiai szereplés stb.), így egyedi esetekben a pontok összeadódhatnak. Gondoljunk csak bele, egy profi sakkozó, aki kiválóan beszél angolul és emelt szintű érettségit tett, gyakorlatilag a felvételi bizottság előtt táncolhat. Mindez persze csak egy metafora, persze, mert a valóságban a felvételi bizottság kevésbé szórakoztató.

2024-es frissítés: A konkrét pontszámok és a pluszpontok odaítélésének kritériumai egyetemről egyetemre változhatnak, így érdemes az adott intézmény honlapján tájékozódni.

Mennyi a maximális felvételi pontszám?

Na, ez a pontszámítás… Emlékszem, 2017-ben izgultam, mint a fene. Pécsett felvételiztem a jogi karra. Akkor még más volt a rendszer. Én matekból és töriből érettségiztem emelt szinten, plusz a nyelvvizsga. A szívbajt hozta rám az egész. Képzeljétek, pont aznap romlott el a telefonom, nem tudtam senkit hívni, hogy hogy sikerült… Végül 472 lett. Féltem, hogy nem elég. De szerencsére elég volt.

• Emelt érettségi: brutál stresszes, de megéri
• Nyelvvizsga: muszáj volt, de sokat segített
• A 472 pont: végül elég volt a jogi karra
• Pécs: imádtam a várost, jó választás volt

Most már persze tudom, hogy 500 a maximum. Annyit akkor se értem volna el, ha fejre állok. De a lényeg, hogy bekerültem. Azóta is a jog a mindenem, most ügyvédként dolgozom Budapesten. Ja, és a telefonomat is megcsináltattam, tanultam a hibámból!

Milyen tantárgyak számítanak bele a Felvételibe?

Sötét van. A lámpafényben a jegyzetfüzet lapjai sárgán világítanak. Eszembe jutnak a felvételik. A feszültség, a bizonytalanság…

• Magyar. Anyanyelv. Mindig is szerettem olvasni, verseket, regényeket. De a nyelvtan… néha olyan száraznak tűnt.
• Történelem. Évszámok, nevek. Királyok, csaták. Próbáltam megérezni a múltat, nem csak bemagolni.
• Matematika. A számok világa. Logika, rendszer. Néha elvesztem benne, de aztán megtalálom a fonalat.
• Angol. A szavak új világokat nyitnak meg. Utazás, kommunikáció. Mindig is vonzott.
• Biológia. Az élet csodája. Sejtek, szövetek, szervek. A természet bonyolult rendszere. Lenyűgöző.

Emlékszem, hogy a biológiát választottam természettudománynak. Mindig is érdekelt az orvostudomány. A szüleim orvosok, talán ez is befolyásolt. Kiskoromban gyakran benéztem apám könyveibe, tele voltak anatómiai rajzokkal. Furcsa, hogy most eszembe jut. Mintha egy régi film peregne le előttem.

Hogyan számolják az egyetemi pontokat?

Egyetemi pontok: Kreditpontok * jegyek = összes pontszám.

• Kredit: Óraszám + kurzus súlya.
• Jegy: Intézményi skála (pl. 5-ös).
• Átlag: Összes pontszám / teljesített kreditek.

Minimum kreditpontok: Intézményfüggő. (Példa: ELTE BTK 180 kredit). Részletek: egyetemi hallgatói portál.

2023-as frissítés: A Semmelweis Egyetemen például a kreditrendszer a bolognai rendszerre épül. A diploma megszerzéséhez szükséges kreditpontszám a választott szaktól függ.