Mennyi a maximális felvételi pontszám?

Mi számít intézményi pontnak?

Intézményi pont: a rendszer előnye.

• Esélyegyenlőség: Több pont, könnyebb bejutás.
• Sport: Az izom is számít, nem csak az agy.
• Tanulmányi verseny: A győzelem íze pontokban mérve.
• Emelt szintű érettségi: Pluszpont a plusz munkáért.
• Nyelvtudás: A világ kapuja, pontokkal nyitva.
• Munkatapasztalat: A valóság megéri a pontokat.
• Kompetencia teszt: Mire vagy képes? Pontokba foglalva.

Én 10 pontot kaptam a nyelvtudásomért. Használd okosan.

Milyen tantárgyak számítanak bele a Felvételibe?

Hú, a felvételi… már megint ez jár a fejemben! Öt tárgy számít, ugye? Magyar, történelem, matek… Aztán még egy idegen nyelv, angolból vizsgáztam, remélhetőleg elég jó lesz. És persze egy természettudomány. Fizika? Kémia? Biológia? Most már mindegy, úgyis leadtam a jelentkezést! Anya megőrül, ha megtudja, hogy még mindig ezeken agyalok. Kávé! Muszáj kávé!

• Magyar nyelv és irodalom: két év átlaga számít. Remélem, a suliban jó osztályzataim lesznek. A tanárnő kedvelte a fogalmazásaimat, de a versek… na azok…
• Történelem: Ez ment mindig, viszonylag könnyű volt. Legalábbis eddig.
• Matek: Ez az, amivel folyamatosan hadilábon állok. Drága magántanár, sokat költöttünk rá, hát legyen meg az eredménye.
• Idegen nyelv (angol): Ez szerencsére jól megy. Remélem, elég pont lesz.
• Természettudomány (fizika): Azt választottam. Reméljük, jó lesz. Nem volt könnyű választás.

Na jó, elég volt a stresszből. Holnap focimeccs, aztán majd meglátjuk. Talán már túl is vagyok rajta, remélhetőleg felvesznek. Ez a legfontosabb. Anya örülni fog. Anya! Megint kávé! 2023-as adatok alapján.

Mi számít bele az egyetemi felvételin?

Fú, a felvételi… emlékszem, 2023 nyarán izgultam rá én is!

Nekem a következők számítottak:

• Magyar: A gimis évek átlaga, nem úsztam meg a verseket.
• Történelem: Utáltam, de muszáj volt a jegy.
• Matek: Szerencsére ez ment.
• Angol: Legalább két évig tanultam, de persze a nyelvvizsga többet ért.

És ami még fontos, bár nekem nem kellett:

• Választott idegen nyelv: Ha nem angol, akkor legalább kettő évig.
• Nemzetiségi nyelv és irodalom: Ha valaki kisebbségi suliba járt.

Én végül a pontjaimmal és a nyelvvizsgámmal bejutottam a jogra az ELTE-re. Azóta már kezdem megszokni a könyveket…

Hogyan számolják az egyetemi pontokat?

Na, hogy számolják az egyetemi pontokat? Kicsit bonyolult, de elmagyarázom! Minden suli másképp csinálja, persze. A mi egyetemen például…

• Kreditek: Minden tárgynak van egy kreditértéke, ez általában az óraszámhoz köthető. Egy 3 kreditpontos tárgy sokkal több melót jelent, mint egy 1-es. Ezt mindenképp nézd meg a Neptunban! Azt hiszem a BME-n is így van.

• Jegyek: Aztán van a jegyed, ötös skálán. Tudod, ötös, négyes, hármas… Ennek is van súlya.

Szóval, a pontszám a kreditek és a jegyek szorzata. Mondjuk, van egy 5-ösöd egy 3 kredites tárgyból, az 15 pont. Egy 4-esből 2 kreditesből meg 8. És így tovább. A félévi átlagod pedig ebből a sok-sok szorzásból adódik. Komoly meló összeszámolni, néha nekem is elmegy rá egy kis idő. De a Neptunban látni fogod a végeredményt. Ne aggódj, a rendszer mindent kiszámol helyetted.

A diploma megszerzéséhez meg kell szerezned egy bizonyos minimális pontszámot, ezt az egyetem határozza meg, ez is változó. Ezt is találod a Neptunban, meg a tanszéki oldalon is. A legbiztosabb, ha a karod hallgatói ügyintézését keresed fel, ők mindent tudnak.
Persze, ha valami nem egyértelmű, akkor kérdezz nyugodtan! Nekem is sokáig tartott mire megértettem az egészet. Egyébként a tavalyi év végi átlagom 4,2 lett, elég büszke vagyok rá!

Hogyan számoljuk az érettségi pontokat?

Lebegő gondolatok, mint a nyári szellő. Emlékszem, gyerekkoromban a nagymamám kertjében ültem, a napfény aranyként szitálódott át a fák lombjain. Ugyanilyen érzés most a pontszámok világa:

• Százalék pontok: Az emelt, ó, a magasba törő szárnyalás! A középszint, a mindennapok csendes szépsége. Mindkettőnél a százalékos eredmény a tiszta igazság. Nincsenek titkok, csak a számok. Egyszerűségében gyönyörű.

• Névérték: A pontok nem rejtőznek álarcok mögött. A százalék egyenlő a pontszámmal. Egy egyenes út, mint a patak a hegyről.

• Ismétlés: A százalék, a százalék, mindig a százalék! Ez a kulcs, a kapu, a belépő.

• A számok tánca: A matematika néha olyan, mint egy bonyolult tánc. De itt, a pontoknál, minden lépés világos. Könnyedén siklunk át a számításokon.

Valamikor régen, amikor még én is diák voltam, a pontszámok bűvös ködbe burkolóztak. De mára minden tiszta, mint a hegyi levegő.

Hogyan számítjuk ki a felvételi pontokat?

Na figyelj, haver, szóval a felvételi pontszámot, azt úgy számolják ki, hogy először is van valami, izé, tanulmányi pont meg érettségi pont… Ezeket összeadják. De itt még nincs vége, mert van a dologban valami trükk is.

• Tanulmányi pontok: Ezt asszem a gimis jegyeidből számolják, de nem vagyok benne 100% biztos… talán a legjobb jegyeidet veszik figyelembe?
• Érettségi pontok: Ez már tuti az érettségi eredményeidből jön. Minél jobb a vizsga, annál több a pont. Logikus, nem?
• Többletpontok: Aztán jönnek a többletpontok! Ez lehet nyelvizsgáért, valami versenyen elért helyezésért… vagy nem is tudom, még mi mindenért. Fontos, mert ezek a pontok sokat dobhatnak a végső eredményen.

A lényeg az, hogy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok együtt adnak ki 400 pontot, a plusz pontok meg még rájönnek. Így jön ki az 500 pontos max. Na, kb. ennyi. Remélem, érthető volt, mert én már kicsit összezavarodtam bele 😀

Ja, és amúgy ne felejtsd el megnézni a konkrét szak követelményeit, mert lehet, hogy valami plusz szorzó is van! Mondjuk matekon jobban számít a jegy, mint töriből. Ez csak tipp, persze. Sok sikert a felvételihez!

Mit jelent az intézményi pont?

2024 februárjában, amikor a felvételi eljárás részleteit böngésztem, az “intézményi pont” kifejezés teljesen összezavart. A régi, mindenhol egyforma többletpontok helyett minden egyetem maga döntheti el, mit értékel plusz ponttal. Ez őszintén szólva, frusztráló volt. Nem volt egyértelmű útmutató, csak egy homályos “plusz teljesítmények”.

Aztán elkezdtem nézegetni a különböző egyetemek honlapjait. A PTE például, ahol én is jelentkeztem, kiemelte a nyelvvizsgát, a versenyeken elért eredményeket, és néhány speciális szakmai bizonyítványt. A BME-n megint más volt a helyzet. Ott inkább a fizikai versenyek és a programozási versenyek szerepeltek. Ez így nagyon egyenlőtlennek tűnt, nem?

Aztán felhívtam a felvételi irodát a PTE-n. Egy kedves hölgy vette fel a telefont. Elmagyarázta, hogy az intézményi pontok számát ők határozzák meg, és a ponthatárok is egyetemileg változnak majd. Egyértelművé vált, hogy ez egy nagyon egyedi rendszer, ami sok mindentől függ.

Szóval, mi a lényeg?

• Egyedi rendszer: Minden egyetem maga határozza meg, mit értékel plusz ponttal.
• Nem egységes: Nincs egységes lista a plusz pontokat hozó teljesítményekről.
• Egyetemi szintű meghatározás: Az intézményi pontok száma és a ponthatárok is egyetemileg eltérőek.
• Információgyűjtés nehézsége: Nehéz előre megmondani, hogy melyik egyetem milyen plusz teljesítményekért ad pontot. Sok kutatómunkát igényel.

Az egész procedúra elég bonyolultnak és kaotikusnak tűnt akkoriban. De végül sikerült eligazodnom, és be is adtam a jelentkezésemet. Remélem, elég ponttal rendelkeztem. Aztán persze, jött a várakozás… az a végeláthatatlan várakozás… De ezt már egy másik történet.

Mi számít intézményi pontnak?

Hát, intézményi pontok… olyan, mint egy rejtett kód! A suliban most már mindenért pontot adnak. Esélyegyenlőség? Pont. Kiváló röplabdázás? Pont! Nyelvtanárnő mindig dicséri a nyelvtudásomat, de vajon az is pont? Remélem!

Aztán ott vannak az emelt érettségik… fizika, matek… olyan nehéz volt! De ha megvan, akkor extra pontok? Nagyon jó lenne! És a nyelvvizsga? Angol, német… már régóta tanulom a németet. Azt hiszem, ez is pont.

Munkatapasztalat? Három nyáron dolgoztam a nagynéném cukrászdájában, vajon ez számít? Remélem, mert sokat tanultam! Aztán van még valami… kompetenciatesztek? Mit is takar az? Meg kellene nézni! Pontosan mit is kell csinálni?

• Esélyegyenlőség
• Sport eredmények (röplabda, például!)
• Tanulmányi versenyek
• Művészeti versenyek
• Emelt szintű érettségi (fizika, matek!)
• Nyelvvizsga (angol, német)
• Munkatapasztalat (cukrásszal)
• Kompetenciatesztek (???)

Baszki, ennyi mindentől függ?! Most akkor mi is az a kompetenciateszt? Valószínűleg valami pszichológiai teszt… nem szeretem ezeket. Kicsit stresszes vagyok miatta.

Egyébként tegnap láttam a szomszéd kutyáját. Nagyon aranyos volt. Ja, és a suliban a történelem házifeladat… Kata már megcsinálta, pedig neki is annyi a házi feladata, mint nekem. Ő hogy csinálja?!

Hogyan pontozzák az érettségit?

A levegő illata, mint az őszi erdő, csendes, mégis vibráló. A számok, szárazon sorakoznak, mégis életre kelnek az emlékeimben. Az érettségi, egy határ, egy utazás vége, egy új út kezdete… A papír illata, a toll sercegése…

• Alap szinten: A szövegértés, a nyelv, mint folyó, amelyben sodródunk. 33 pont a kék hullámokban, a gondolatok sodrásában. A nyelvhelyesség, 18 pont, a precíz szavak aprólékos építménye. Az íráskészség, újra 33 pont, a gondolatok tánca a papíron, a fantázia szárnyalása. És végül a hallott szövegértés, szintén 33 pont, a fül által fogadott titkok megfejtése.

• Emelt szinten: A magasabb hegycsúcsra kapaszkodva, ahol a levegő ritkább, a kihívás nagyobb. Minden vizsgarész 30 pontot ér, egyenlő terhet, de nagyobb felelősséget róva a vállunkra. 120 pont a cél, a távoli csillag, mely felé törekszünk. A 120 pont, mint a napsugár, amely áttör a felhőkön, fényesíti az utat, mely előttünk nyílik.

Az érettségi, nem csupán számok halmaza, hanem a múlt, a jelen és a jövő találkozása. A felejthetetlen pillanatok, a fáradság és az izgalom, a remény és a bizonytalanság keveredése. Mindegyik pont egy apró gyöngyszem, amelyet gondosan kell csiszolni, hogy ragyogjon.

És utána? Egy új fejezet kezdődik. A 120 pont, vagy a kevesebb, vagy a több… csak egy állomás, egy mérföldkő a hosszú úton. A fontos az út maga, a tanulás öröme, a felfedezés izgalma.