Mikor jár emelt összegű végkielégítés?

Mikor jár emelt összegű végkielégítés? Nyugdíj előtt 5 évvel

Sokan bizonytalanok abban, hogy mikor jár emelt összegű végkielégítés a munkaviszony megszűnésekor. A védett korba lépő munkavállalók jelentős plusz juttatásra válnak jogosulttá a végkielégítés alapösszegén felül. Érdemes megismerni a pontos jogosultsági feltételeket a jogszerűtlen kifizetések és a komoly anyagi veszteségek elkerülése érdekében.

Az emelt összegű végkielégítés alapvető feltételei és a védett kor

Emelt összegű végkielégítés akkor jár a munkavállalónak, ha a munkaviszonya a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg a munkáltató felmondása vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt. Ez a szabályozás a munkajogban úgynevezett védett korban lévő munkavállalókat védi, anyagi támaszt nyújtva az elhelyezkedési nehézségek idejére.

A munkavállalók gyakran hiszik azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár előtti 5 évben egyáltalán nem lehet őket elbocsátani. Ez tévedés. Lehet, de lényegesen drágább a cégnek. Munkaügyi tanácsadóként sokszor láttam, hogy a vezetők megriadnak a plusz költségektől, és alternatív utakat keresnek. De van itt egy hatalmas buktató - egy olyan látszólag barátságos lépés, amellyel a dolgozók szinte önként mondanak le erről a plusz juttatásról. Kicsit később, a felmondási módok elemzésénél pontosan megmutatom, hogyan kerülheti el ezt a csapdát.

A törvényi logika szerint a védelem csak akkor lép életbe, ha a jogviszony megszűnése a munkáltató döntésének vagy megszűnésének az eredménye. Ha ön mond fel, a védelem elvész. Nem mindegy tehát, mi áll a papíron.

A végkielégítés mértéke: Hogyan számolható ki a plusz juttatás?

Az emelt összeg azt jelenti, hogy a munkavállalót megillető alap végkielégítés összege többhavi távolléti díjjal növekszik. A Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint az alap végkielégítés mértéke a munkaviszonyban eltöltött évek számától függ, amely egy sávos rendszeren alapul. Ha a védett korban történő munkáltatói felmondás feltételei teljesülnek, a törvény az alap végkielégítés összegét a munkaviszony hosszától függően további 1-3 havi távolléti díj összegével emeli meg. ^[2]

Nézzük meg pontosan, hogyan alakul az alap végkielégítés mértéke a munkaviszony hossza alapján: Legalább 3 év munkaviszonytapasi: 1 havi távolléti díj Legalább 5 év munkaviszony esetén: 2 havi távolléti díj Legalább 10 év munkaviszony esetén: 3 havi távolléti díj Legalább 15 év munkaviszony esetén: 4 havi távolléti díj Legalább 20 év munkaviszony esetén: 5 havi távolléti díj Legalább 25 év munkaviszony esetén: 6 havi távolléti díj

Itt a lényeg. Ha valaki például 20 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, és a nyugdíjkorhatár előtt 3 évvel felmondanak neki, akkor az 5 havi alapösszeg mellé megkapja a plusz 3 hónapot is, így összesen 8 havi távolléti díjra lesz jogosult. Amikor először számoltam ki ezt egy ismerősömnek, elképedt a végösszegen. A távolléti díj ráadásul nem azonos az alapbérrel, mivel a megelőző időszak bérpótlékai és teljesítménybére is növelhetik az értékét. Éppen ezért a pontos összeg meghatározása szakértelmet igényel.

Kivételek és kizáró okok: Mikor NEM jár az emelt összeg?

Léteznek olyan esetek, amikor a védett kor ellenére a munkavállaló teljesen elesik a végkielégítéstől. Nem jár végkielégítés, ha a munkavállaló mond fel a munkáltatónak, vagy ha a jogviszony azonnali hatályú felmondással szűnik meg a dolgozó súlyos kötelezettségszegése miatt. Ugyancsak kizáró ok, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okon alapuló képességei.

Vagyis ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy ön nem látja el megfelelően a feladatát, vagy megsértette a szabályokat, jogszerűen mentesülhet a fizetés alól. Nem jár végkielégítés abban az esetben sem, ha a munkavállaló a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül.

Sokan esnek abba a hibába, hogy azt gondolják, a védett korban lévőket egyáltalán nem lehet képességbeli okokból elbocsátani. Ez téves biztonságérzetet ad. A törvény csupán azt követeli meg, hogy a munkáltató felajánlja a képességeknek megfelelő másik munkakört, ha van ilyen a munkahelyen. Ha nincs, vagy a dolgozó azt nem fogadja el, a felmondás jogszerű, és az emelt végkielégítés sem fog járni. Ez komoly fegyver a cégek kezében.

A felmondási módok hatása a végkielégítésre védett korban

A védett korban lévő munkavállalók elbocsátásakor kritikus fontosságú, hogy milyen jogcímen és formában szűnik meg a jogviszony. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb forgatókönyveket.

Munkáltatói felmondás (átszervezés miatt) - AJÁNLOTT

1. A munkáltatónak kötelező részletesen és valószerűen indokolnia, a védelem miatt szigorúbb bírósági mérlegelés alá esik
2. Jár a munkaviszony hossza szerinti felmondási idő, aminek legalább a felére fel kell menteni a munkavégzés alól
3. Teljes mértékben jár az alap végkielégítés feletti további 3 havi távolléti díj

Közös megegyezés

1. Nem szükséges indokolni, a felek egyező akaratnyilatkozata zárja le a jogviszonyt
2. Nincs törvényi minimum, a felek szabad megállapodásának függvénye, akár azonnali hatállyal is megszűnhet
3. A törvény alapján nem jár automatikusan, csak akkor, ha a felek a megállapodás szövegében erről külön megegyeznek

Munkavállalói felmondás

1. Határozatlan idejű szerződés esetén a munkavállalónak nem kell indokolnia a döntését
2. A munkavállalónak le kell dolgoznia a törvényben vagy szerződésben előírt felmondási időt, kivéve ha a cég elengedi
3. A végkielégítésre és az emelt összegre való jogosultság teljes mértékben elvész

Mária története: Harc a megérdemelt juttatásért Győrben

Mária, egy 61 éves győri adminisztrációs vezető, 22 év folyamatos munkaviszony után szembesült azzal, hogy cége létszámleépítést tervez. Mivel alig több mint 3 éve volt hátra a nyugdíjig, tudta, hogy védett korban van, de szorongott a jövő miatt.

A HR igazgató behívta az irodába, és elé rakott egy közös megegyezésről szóló dokumentumot, amely 5 havi alap végkielégítést tartalmazott. Azzal érveltek, hogy a piaci helyzet nehéz, és ha nem írja alá, a cég átszervezésre hivatkozva úgyis felmond neki, és akkor kevesebbet kap.

Mária a nyomás ellenére nem írta alá azonnal a papírt, hanem két nap gondolkodási időt kért. Otthon alaposan átolvasta a szabályokat, és rájött, hogy munkáltatói felmondás esetén a kora miatt további 3 havi távolléti díj is megilletné.

Visszatérve közölte a vezetőséggel, hogy csak akkor írja alá a közös megegyezést, ha az tartalmazza a plusz 3 havi emelt összeget is. Mivel a cég látta, hogy Mária tisztában van a jogaival, végül módosították a szerződést, így összesen 8 havi távolléti díjjal és emelt fővel távozhatott a vállalattól.